SG.hu·

Jelentkezett a Phobos-Grunt

Az Európai Űrügynökségnek (ESA) a napokban sikerült befogni a bajba került orosz Mars-szonda jeleit. Csütörtökön újabb kísérleteket tettek a kapcsolatteremtésre, részleges sikerrel, nem minden utasításra érkezett ugyanis válasz.

A Phobos-Grunt szonda két héttel ezelőtt hagyta el a Földet, bár a földkörüli pálya elhagyásához szükséges hajtómű begyújtásokat nem sikerült kivitelezni, a mérnökök továbbra is reménykednek a hiba kijavításában és a küldetés folytatásában. Ehhez azonban először kommunikálniuk kell az űreszközzel.

Elsőként az ESA-nak sikerült kapcsolatot teremtenie a Phobos-Grunttal az ausztráliai Perthben elhelyezkedő 15 méteres tányérjával. Szerdára virradóan az űrügynökség módosította a jókora antenna sugarát, illetve csökkentette az átvitel erősségét, hogy megegyezzen a szonda X-sávú jelével. Szerdán a módosításokkal sikerült néhány alapvető telemetrikus adatot kérniük a szondától, majd csütörtökön további öt kísérletet tettek a kapcsolatteremtésre. Ebből az elsővel újabb adatáramlást indítottak be, a következő négy azonban nem járt eredménnyel.

"Az első perthi áthaladás mindkét irányba működött és akkor még a jelerősség is jobb volt, mint az előző éjjel, valószínűleg azért mert jobb volt az irányzékunk" - magyarázta dr. Manfred Warhaut, az ESA darmstadti Európai Űrműveleti Központjának munkatársa a BBC-nek. "Sikerült némi információt nyernünk, amit továbbítottunk az oroszoknak, így van egy kis reménysugár, de mindez rendkívül nagy feladatnak ígérkezik"

A Phobos-Grunt nagyon gyorsan kering, ami alig több mint öt percnyi kommunikációt tesz lehetővé a parancsok feltöltésére és a telemetria fogadására. A helyzetet most a szonda gyártója, az NPO Lavocskin mérnökei elemzik, miközben az ESA is készenlétben áll a további segítség nyújtásra és az orosz mérnökökkel és az űrhivatal munkatársaival való együttműködésre a küldetés problémáinak diagnosztizálásában és a megoldások keresésében.

A szonda ideje egyre fogy a Mars-utazás megkezdéséig, egyesek szerint a bolygók állásának változása már most elérhetetlenné tette a vörös bolygót, a következő kedvező alkalom pedig csak 2013-ban várható. Az orosz fél mindenesetre optimista, ha a Mars ki is esik a szonda hatótávolságából, akkor is találnának egy új célpontot, nagy valószínűséggel egy földközeli aszteroidát, nyilatkozott a küldetés egyik tudósa, Alekszander Zaharov. "Bármi történjen is, fontos, hogy legalább megpróbáljuk megérteni a történteket, elkerülendő a jövőre nézve az ilyen hibák kialakulását" - összegzett dr. Warhaut. "Ezért dolgozunk jelenleg"

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© ProgServ2011. 11. 26.. 15:55||#21
Bocsánat, õ a Marson van, de nem egy mûhold veszett oda itt a Föld légterében sem.
© ProgServ2011. 11. 26.. 15:54||#20
De azért vicces, nem?
A saját tecnológiánkkal sem tudunk kapcsolatot teremteni ami a Föld körül kering.

Hogy lenne esély, más idegen eszközöket felfedezni, vagy netán kommunikálni velük?
© karesz62011. 11. 26.. 12:03||#19
"A Marsról lecsúszott szonda esetleges céljául valamelyik elérhetõ kisbolygó mellett még a Holdat emlegették más fórumokon. Jóllehet, a Hold esetében várható tudományos haszon elmarad az impozáns, Phobosz mintavisszahozó küldetéstõl, de legalább kipróbálható lesz a többi komponensének mûködése.

1: Nem gondolnám hogy a holdra mennek mintát gyûjteni mint alternatív küldetés. Ha jól tudom a phobos nagyon kicsi. Még csak normális orbitális pályát sem lehet körülötte kialakítani mert nagyon kicsi a tömege. Ha a szondát ezekhez a viszonyokhoz tervezték tuti hogy a holdról nem fog felszállni.
2: Nem hinném hogy az iss en nem tudnak összerakni egy megfelelõ sávon mûködõ adót ha nagyon akarnak. A probléma inkább az hogy az iss 350km magasan kering míg a szonda gondolom valamivel több mint 100km en miközben a szonda a földrõl várja az utasításokat ergo az antenna a földre néz nem pedig az iss re vagyis a szonda az ISS-t nem látja.
© gforce92011. 11. 25.. 23:34||#18
"Az ûreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövõhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál."

Én vagyok a hülye, ez így a logikus tényleg. 😊
© COOLancs2011. 11. 25.. 21:00||#17
Nem érné meg, a wikipedia szerint az egész projekt kb. 170 millió $-ba került, ami elképesztõen alacsony összeg egy ilyen ambiciózus küldetéshez képest (a NASA nem hozta volna ki 2 milliárdnál kevesebbõl). Másrészt egy emberes küldetést kb. 2 évig terveznek, addigra már rég nem lesz sehol a szonda.
© Thrawn2011. 11. 25.. 19:55||#16
Az ûreszközöket úgy indítják, hogy a Föld keringésével megegyezzen az irány, így a Föld kilövõhelyi forgási sebességét meg lehet spórolni a gyorsításnál. Ezért praktikus indítóhely Kouru, majdnem az egyenlítõn van, így szinte a maximális forgási sebesség megspórolható, nõ a hasznos teher. Persze vannak olyan mûholdak, ami kifejezetten igénylik az ettõl eltérõ pályát - pl. poláris pályán keringenek - de azokat is "elõre" indítják, majd onnan módosítanak pályát, nem pedig visszafelé.
© gforce92011. 11. 25.. 18:48||#15
Értem és köszi 😊
© kamov2011. 11. 25.. 18:35||#14
Hiába hasonló a pályájuk hajlásszöge (tehát a keringési irány is) az egyenlítõhöz képest, ez nem elég. A pályasíkok el vannak fordulva egymáshoz képest a föld forgástengelye körül.

Ahol a két sík metszõvonala metszi a pályát, ott lehet észlelési ablak.
A síkok metszeténél a két eszköz keresztezõ irányba mozog nagy relatív sebességgel. Mint amikor két szinuszgörbe nem esik egybe.

Erre jön még rá, hogy az eltérõ pályamagasságok miatt A PG és az ISS keringési ideje eltérõ, így ritkán esik mindkettõ pont az észlelési ablakba.

© gforce92011. 11. 25.. 18:06||#13
1. Ezt nem tudtam. 😊

2. AZ ISS keringési iránya ellentétes a szondával? Mert ha megyegyezõ, akkor nyúlnia kéne az ablaknak, ha ellentétes, akkor csökken, ha jól gondolom.
© kamov2011. 11. 25.. 17:46||#12
1. Az ISS-en nincs a szükséges X hullámsávban (8-12GHz) mûködõ adó.

2. Az ISS keringése miatt az észlelési ablak rövidebb.