Kiskaliberű, puskából is kilőhető önirányító lövedéket fejlesztenek az Egyesült Államok hadseregének. A lövedék apró terelőlapokat használ röppályájának korrigálására, akár 2 kilométerre lévő célpontokat is képes eltalálni, sőt minél nagyobb a távolság annál pontosabb az új technika.

A szakértők szerint a kereskedelmi forgalomban már jó ideje elérhető alkatrészekből összeállított megoldásból leginkább a mesterlövészek kamatoztathatnak, többen azonban attól tartanak, hogy az új lövedék kikerülhet a hadsereg berkein kívülre.

A fejlesztőmunkát a Lockheed Martin hadügyi alvállalkozójaként, a Sandia Nemzeti Laboratórium mérnökeinek egy csoportja végzi a kormány megbízásából. A jelenlegi prototípus egy optikai szenzorral ellátott 10 centiméteres lövedék, a szenzor a célpontra irányított lézer észlelésére szolgál, melynek információt feldolgozva a lövedékben parányi motorok mozgatják a terelőlapokat. "Másodpercenként 30 korrekciót tudunk végrehajtani" - nyilatkozott Red Jones, kutató.

A fejlesztőcsapat terepgyakorlatokat és számítógépes szimulációkat is végzett, amik felvetettek ugyan néhány "műszaki kérdést", ezzel együtt azonban magabiztosak a termék piacra dobásával kapcsolatban. A szakértők szerint is nagy lehet a kereslet az újítás iránt a harctereken. "Líbiában a siker egyik kulcsa a lőszerek a korábbi hadműveletekben alkalmazottaknál jóval nagyobb pontossága volt" - mondta Elizabeth Quintana, egy brit haditanácsadó cég képviselője a BBC-nek, hozzátéve, hogy hasonló képességekkel eddig csak a légi fegyverzetek rendelkeztek. "Ez forradalmasíthatja a szárazföldi erőket és segíthet a civil áldozatok számának további csökkentésében”

A legtöbb lövedékkel ellentétben az önirányító prototípus minimalizálja a forgást, repülése egy dartsra emlékeztet. Egy hagyományos kiskaliberű puskalövedék másodpercenként több mint 2000 fordulatot tesz meg röppályájának stabilizálása és sebességének maximalizálása érdekében. A fejlesztők szabadalmi leírása szerint a korábbi kísérletek a gyorsan forgó önirányító lövedékek megalkotására a túlzottan bonyolult elektronikon véreztek el. A dolgok leegyszerűsítéséért a kutatók áthelyezték a lövedék gravitációs középpontját, ami a terelőlapokkal kiegészítve csupán néhány fordulatot eredményez, jelentősen megkönnyítve az irányítást.

A lövedékben elhelyezett LED fényével a Sandia kutatói nyomon követhették a mozgást és az elektronika működését

Az aktuátorokkal működő terelőlapokat az elsütéskor egy szigetelés védi, ami ledobódik, amint a lövedék elhagyja a fegyver csövét. A kis méretből adódóan nincs szükség az irányított rakétáknál használt inerciális mérőegységre, ami jelentősen megnövelné a költségeket. Mivel a lövedék mozgása a röppálya hosszával egyenes arányban stabilizálódik, ezért a célpont távolságával nő a találati pontosság is. A kereskedelemben is kapható lőporral végzett kísérletekben a lövedék valamivel a hangsebesség kétszerese fölötti sebességet ért el, ami még mindig nem üti meg a katonai szabványt, a kutatók szerint azonban ezen egy speciális lőpor segíteni fog.