Hunter
XM25: Fedezékben sincs menekvés
Egy új fegyver átadhatja a falak és lövészárkok védelmét a múltnak, mivel rádió távirányítású robbanó lövedéke képes egy méteren belül felrobbanni a célponttól.
Az USA hadserege által kifejlesztett XM25 a tüzérségi vagy a légi támogatás igénybevételére nyújtana alternatívát a gyalogságnak, ha az ellenség hagyományos lőszerrel átlőhetetlen fedezékből tüzelne, és nem lehet közvetlenül célba venni. A puska lövegirányzéka egy lézeres távolságmérőt használ az akadály pontos távolságának meghatározására. A katona +/- 3 métert állíthat az így megállapított értéken, majd elindíthatja a lövedéket, hogy megtisztítsa az akadályt és a célpont mellett vagy fölött robbantson.
A 25 milliméteres töltet kilövésekor a lövegirányzék rádiójelet küld a lövedékben elhelyezett chipnek, tájékoztatva azt a célpont pontos távolságáról. A puskacső belsejébe vésett spirális huzagolás folyamatos forgásra készteti a kilőtt töltényt, és mivel egy mágneses erősítővel is felszerelték, a forgás a Föld mágneses mezején keresztül váltakozó áramot hoz létre. A chip az elektromos feszültség fluktuációjából minden egyes fordulatot számon tart, és mivel tudja, hogy milyen távolságot tesz meg a lövedék egy fordulat alatt, képes kiszámítani a már megtett távolságot a levegőben.
Az Alliant Techsystems által kifejlesztett fegyver lehetővé teszi egy épületben rejtőzködő mesterlövész távolról történő likvidálását, bemérve a helyiségbe vezető ablakot vagy egyéb nyílást. Ehhez a katona manuálisan hozzáad egy métert, belő az ablakon, a töltet pedig a helyiségen belül, az ablaktól 1 méter távolságban felrobban. Ugyanezzel a módszerrel lövés adható le egy fal vagy egy lövészárok fölé is.
Jelenleg a hasonló problémák megoldására gránátvetőt alkalmaznak a katonák, melynek hatótávolsága és pontossága egyaránt korlátozott, többnyire azonban tüzérségi vagy légi támogatást kénytelenek kérni. Utóbbiak sokszor túl nagy területet fednek le, ezért nagyobb az esély civil áldozatokra is, különösen a városi harcszíntereken, és nem utolsósorban költséges is. "Egy Javelin rakéta kilövése 70 000 dollár. Egy ilyen töltet mindössze 25 dollár, azaz viszonylag olcsó" - mondta Douglas Tamilio, a hadsereg kézifegyverekért felelős projekt vezetője.
"Ez az alacsony légköri lövedék egy gránátvető adottságaival ruházza fel a fegyvert közelharci helyzetben, kombinálva a közvetett fegyverek képességeivel a fal másik oldalán található objektumok eltalálására" - mondta John Pike a GlobalSecurity.org védelmi elemzője. Pike szerint ez csak egy példa az "intelligens" lőszerekre, melyek a mikrochipek fejlődésével valósággá válhatnak. Bár a fegyverhez ma még nagy erejű tölteteket használnak, a későbbiekben kisebb lövedékek kezelésére alkalmas változatok is megjelenhetnek, amik a gyilkolás helyett inkább a kábításra helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Államok Hadserege hamarosan a harctéren is kipróbálja a fegyver prototípusát, valószínűleg Irakban vagy Afganisztánban, a hadrendbe állítást pedig 2012-re tervezik.
Az USA hadserege által kifejlesztett XM25 a tüzérségi vagy a légi támogatás igénybevételére nyújtana alternatívát a gyalogságnak, ha az ellenség hagyományos lőszerrel átlőhetetlen fedezékből tüzelne, és nem lehet közvetlenül célba venni. A puska lövegirányzéka egy lézeres távolságmérőt használ az akadály pontos távolságának meghatározására. A katona +/- 3 métert állíthat az így megállapított értéken, majd elindíthatja a lövedéket, hogy megtisztítsa az akadályt és a célpont mellett vagy fölött robbantson.
A 25 milliméteres töltet kilövésekor a lövegirányzék rádiójelet küld a lövedékben elhelyezett chipnek, tájékoztatva azt a célpont pontos távolságáról. A puskacső belsejébe vésett spirális huzagolás folyamatos forgásra készteti a kilőtt töltényt, és mivel egy mágneses erősítővel is felszerelték, a forgás a Föld mágneses mezején keresztül váltakozó áramot hoz létre. A chip az elektromos feszültség fluktuációjából minden egyes fordulatot számon tart, és mivel tudja, hogy milyen távolságot tesz meg a lövedék egy fordulat alatt, képes kiszámítani a már megtett távolságot a levegőben.
Az Alliant Techsystems által kifejlesztett fegyver lehetővé teszi egy épületben rejtőzködő mesterlövész távolról történő likvidálását, bemérve a helyiségbe vezető ablakot vagy egyéb nyílást. Ehhez a katona manuálisan hozzáad egy métert, belő az ablakon, a töltet pedig a helyiségen belül, az ablaktól 1 méter távolságban felrobban. Ugyanezzel a módszerrel lövés adható le egy fal vagy egy lövészárok fölé is.
Jelenleg a hasonló problémák megoldására gránátvetőt alkalmaznak a katonák, melynek hatótávolsága és pontossága egyaránt korlátozott, többnyire azonban tüzérségi vagy légi támogatást kénytelenek kérni. Utóbbiak sokszor túl nagy területet fednek le, ezért nagyobb az esély civil áldozatokra is, különösen a városi harcszíntereken, és nem utolsósorban költséges is. "Egy Javelin rakéta kilövése 70 000 dollár. Egy ilyen töltet mindössze 25 dollár, azaz viszonylag olcsó" - mondta Douglas Tamilio, a hadsereg kézifegyverekért felelős projekt vezetője.
"Ez az alacsony légköri lövedék egy gránátvető adottságaival ruházza fel a fegyvert közelharci helyzetben, kombinálva a közvetett fegyverek képességeivel a fal másik oldalán található objektumok eltalálására" - mondta John Pike a GlobalSecurity.org védelmi elemzője. Pike szerint ez csak egy példa az "intelligens" lőszerekre, melyek a mikrochipek fejlődésével valósággá válhatnak. Bár a fegyverhez ma még nagy erejű tölteteket használnak, a későbbiekben kisebb lövedékek kezelésére alkalmas változatok is megjelenhetnek, amik a gyilkolás helyett inkább a kábításra helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Államok Hadserege hamarosan a harctéren is kipróbálja a fegyver prototípusát, valószínűleg Irakban vagy Afganisztánban, a hadrendbe állítást pedig 2012-re tervezik.