Hunter

XM25: Fedezékben sincs menekvés

Egy új fegyver átadhatja a falak és lövészárkok védelmét a múltnak, mivel rádió távirányítású robbanó lövedéke képes egy méteren belül felrobbanni a célponttól.

Az USA hadserege által kifejlesztett XM25 a tüzérségi vagy a légi támogatás igénybevételére nyújtana alternatívát a gyalogságnak, ha az ellenség hagyományos lőszerrel átlőhetetlen fedezékből tüzelne, és nem lehet közvetlenül célba venni. A puska lövegirányzéka egy lézeres távolságmérőt használ az akadály pontos távolságának meghatározására. A katona +/- 3 métert állíthat az így megállapított értéken, majd elindíthatja a lövedéket, hogy megtisztítsa az akadályt és a célpont mellett vagy fölött robbantson.

A 25 milliméteres töltet kilövésekor a lövegirányzék rádiójelet küld a lövedékben elhelyezett chipnek, tájékoztatva azt a célpont pontos távolságáról. A puskacső belsejébe vésett spirális huzagolás folyamatos forgásra készteti a kilőtt töltényt, és mivel egy mágneses erősítővel is felszerelték, a forgás a Föld mágneses mezején keresztül váltakozó áramot hoz létre. A chip az elektromos feszültség fluktuációjából minden egyes fordulatot számon tart, és mivel tudja, hogy milyen távolságot tesz meg a lövedék egy fordulat alatt, képes kiszámítani a már megtett távolságot a levegőben.

Az Alliant Techsystems által kifejlesztett fegyver lehetővé teszi egy épületben rejtőzködő mesterlövész távolról történő likvidálását, bemérve a helyiségbe vezető ablakot vagy egyéb nyílást. Ehhez a katona manuálisan hozzáad egy métert, belő az ablakon, a töltet pedig a helyiségen belül, az ablaktól 1 méter távolságban felrobban. Ugyanezzel a módszerrel lövés adható le egy fal vagy egy lövészárok fölé is.


Jelenleg a hasonló problémák megoldására gránátvetőt alkalmaznak a katonák, melynek hatótávolsága és pontossága egyaránt korlátozott, többnyire azonban tüzérségi vagy légi támogatást kénytelenek kérni. Utóbbiak sokszor túl nagy területet fednek le, ezért nagyobb az esély civil áldozatokra is, különösen a városi harcszíntereken, és nem utolsósorban költséges is. "Egy Javelin rakéta kilövése 70 000 dollár. Egy ilyen töltet mindössze 25 dollár, azaz viszonylag olcsó" - mondta Douglas Tamilio, a hadsereg kézifegyverekért felelős projekt vezetője.

"Ez az alacsony légköri lövedék egy gránátvető adottságaival ruházza fel a fegyvert közelharci helyzetben, kombinálva a közvetett fegyverek képességeivel a fal másik oldalán található objektumok eltalálására" - mondta John Pike a GlobalSecurity.org védelmi elemzője. Pike szerint ez csak egy példa az "intelligens" lőszerekre, melyek a mikrochipek fejlődésével valósággá válhatnak. Bár a fegyverhez ma még nagy erejű tölteteket használnak, a későbbiekben kisebb lövedékek kezelésére alkalmas változatok is megjelenhetnek, amik a gyilkolás helyett inkább a kábításra helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Államok Hadserege hamarosan a harctéren is kipróbálja a fegyver prototípusát, valószínűleg Irakban vagy Afganisztánban, a hadrendbe állítást pedig 2012-re tervezik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • endgamer #174
    Éljen, éljen! Még egy rafkós fegyver, amivel a világ lázongó (bér)rabszolgáit fegyelmezni lehet majdan.
  • Epikurosz #173
    Azt ugye tudod, hogy ez csak mendemonda?
  • Mortein79 #172
    Hm. Érdekes. Bár, az a magyarázóábra nem túl meggyőző, annak a két katonának akkor sem lenne jó napja, ha egy egyszerű kézigránátot kapnak a nyakukba. Olcsóbb is, hatásos is...

    Erről az Amerikai űrhajós történet jut az eszembe, amikor az amerikaiak milliókból kifejlesztették azt a tollat, amelyikkel súlytalanságban is lehet írni (mert ugye a tinta nem folyna lefelé egyébként, a betétből), erre az oroszok mit csináltak? Ceruzát használtak....
  • lapaleves #171
    "természetesen csinálunk majd olyat is, ami csak megcsiklandozza a lövészárokban bújó katonákat"

    hát persze.
  • KillerBee #170
    "A földmágneses térről: a puszta indoklást értem, csak azt nem, hogy ez milyen pluszt nyújt az alternatív lehetőségekhez képest."

    Milyen alternatív lehetőségekre gondolsz?

    A szél hatását nem is említettem, de valóban, ez is rontja a pontosságot, mégpedig annál nagyobb százalékban, minél kisebb a torkolati sebesség. Ráadásul ezt a fordulatszámméréssel sem lehet kompenzálni, de kilövés előtt talán van ilyen beállítási lehetőség is.

    A visszarúgást azért nem csak a nagyobb tömeggel lehet csökkenteni, hanem pl. a cső végén elhelyezett furatokkal is, amelyek akár hátrafelé is fújhatják a lőporgázokat - igaz, ennek veszélyei is vannak. Tegnap utánaolvastam, szép megoldások léteznek.
  • halgatyó #169
    A másik gond amire tippelek: az apró gránátot egy (az ablak előtt vagy fölött elhelyezett) deszkával is ki lehet védeni.
    Nem helyes lebecsülni a harcoló felek találékonyságát. Van egy olyan érzésem, hogy ez az új fegyver nem sokat fog befolyásolni a harcok során.
    (Találékonyság persze mind a két oldalon van, ez világos. Az RPG-ket Vietnamban a páncélkocsik köré helyezett vastag deszkákkal védték az amerikaiak, ez hatékony volt a robbanófej piezoelektromos gyújtása miatt)

    Asszem az amerikaiak leghatékonyabb fegyvere az eléggé alacsony dicsőség-színvonalú: a szembenálló hadurak megkenegetése néhány millió dolcsival
    (hú de finoman fogalmaztam:-))
  • halgatyó #168
    A kisebb kezdősebesség is gond, elsősorban két okból: egyrészt így meredekebb röppálya szükséges, ami épített környezetben megkönnyíti a megcélzott harcosoknak a fedezék kiválasztását. Másik (nyílt terepen) a szél jobban befolyásolja a gránátot.
    A földmágneses térről: a puszta indoklást értem, csak azt nem, hogy ez milyen pluszt nyújt az alternatív lehetőségekhez képest.
    "az emelkedési szöget kilövés előtt kell beállítani" Ez az alacsony kezdősebesség miatt (is) van.

    A visszarúgásról: ez kézifegyver, amivel szaladgálni kell. Emiatt a súlya nem lehet túl nagy. Szerintem az egymásnak ellentmondó követelményeket csak rakétameghajtással lehetne kiküszöbölni, ahogyan a korábbi magyar hadseregben RPG működött (első pillanatban egy elpuffanó töltet kidobta a rakétát, és az a csőtorkolattól kb. 15 méterre indult be)
    Az RPG eléggé súlyos volt, és a rakéták is. Az RPG-snél levő táskában 2 db rakéta volt, a társánál levő táskában meg 3. Ez nem túl sok. (Pláne azzal a célzási pontossággal, cserébe minden rajban (7 ember) volt egy RPG-s)

    Az amerikaiaknak olyan sokféle fegyver van már most is a birtokukban (pl. gépkocsira szerelt gránátvető), hogy ez a fegyver nem is tudom milyen hézagot tölt be, amit a többi nem tud ellátni. Biztos van ilyen hézag, ha már kifejlesztették ezt.

    Ami viszont szemet szúrt: 2012-ben rendszeresítik a fegyvert. Vagyis akkor KEZDIK A HASZNÁLATÁT hivatalosan.
    Akkor meddig akarnak háborúzni? Én azt gondoltam, hogy 2012-ben már ott se lesznek!
  • KillerBee #167
    A kis torkolati sebesség önmagában nem lenne gond. A baj a torkolati sebesség szórásából adódik, mert a lövedék esésének a változó torkolati sebesség miatti szórása abszolút számokban nagyobb, mint nagyobb torkolati sebesség esetén.

    "Az, hogy a kilövési sebesség jelentősen változik, szerintem igencsak hátrányos."

    Jelentős szórásról nem olvastam. Minden fegyver torkolati sebessége ingadozik, több okból is: hőmérséklet (pl. hanyadik lövést adják le), a huzagolás kopottsága, a lőpor mennyiségének szórása, a lövedék felületi kidolgozásának szórása, hogy csak azt írjam, ami épp eszembe jut. Ennél a fegyvernél a megtett út számításában (ugye már érted, miért kell a Föld mágneses terét mérni?) kompenzálják a torkolati sebesség szórását, ám a lövedék esésének a torkolati sebességtől függő szórása nem kompenzálható, hiszen az emelkedési szöget kilövés előtt kell beállítani. Ez a nagyobb baj.
  • halgatyó #166
    Átfutottam a megadott irományokat, hát nem győzött meg.
    A 190 m/s eléggé alacsony sebesség, tehát a röppálya tényleg nem lapos. Ez megnehezíti az olyan "ellenség" eltalálását, akik felülről védett fedezékből, keskeny résen át tüzelnek.
    A hatótávolságnak mindenütt max. 500 métert írnak, ami a kezdősebesség ismeretében reálisnak tűnik. (1000 méter nem)
    Az, hogy a kilövési sebesség jelentősen változik, szerintem igencsak hátrányos.
    A fegyver leírásában akad némi összevisszaság, szerintem nem akarják pontosan elárulni a működési részleteket, ami érthető.
    Majd meglátjuk, hogy vizsgázik a gyakorlatban.
    Magánvéleményem, hogy a katonák legnagyobb biztonságát az hozná el, ha szépen hazamennének és békénhagynák az arabokat és a paffgánokat...
  • KillerBee #165
    1.

    2.

    3.