A hadviselésben egy tűzerőben gyengébb alakulat fedezék mögül általában megmentheti magát a szinte biztos megsemmisüléstől, állapította meg egykor Carl von Clausewitz porosz tábornok, akinek kézikönyve alapmű volt a 19. század katonái számára. A fenti igazság mind a mai napig megállja a helyét, de már nem sokáig.

Közel két évszázad elteltével Clausewitz papírra vetett gondolatait követve az olyan esélytelenebbnek tartott erők, mint az afganisztáni tálibok rengeteg borsot törnek a technikailag jóval fejlettebb haderők orra alá, akik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez megváltozzon. Az amerikai ATK és a német Heckler & Koch fegyvergyártó cégek együttműködéséből megszületett egy puska, ami semlegesíti a fedezék nyújtotta előnyöket, méghozzá Clausewitz egy kortársa, a brit Henry Shrapnel ötlete alapján.

Az új fegyver, az XM25 körülbelül 6 kilogrammot nyom és egy 25 milliméteres lövedéket lő ki. A trükk, hogy nem közvetlenül az ellenséget kell célba venni, a lövedéket csupán a célpont közelébe kell irányozni. Amint eljut a megadott távolságba felrobban, ugyanúgy mint Shrapnel eredeti tüzérségi repeszei, melynek darabjai harcképtelenné tették az ellenséget. A lövedék egy időzített biztosítéknak köszönhetően tudja mikor kell felrobbannia. Shrapnel repeszeiben ez a biztosíték puskaporból készült, az XM25 esetében egy parányi számítógépet helyeztek el a lövedékben, ami nyomon követi röppályájának adatait.


Az amerikai haderő több XM25-öst tesztel Afganisztánban, ezeket eddig több mint 200 alkalommal vetették be. Az összecsapások többsége gyorsan lezárult, a fegyver tesztelési programját vezető Shawn Lucas alezredes tájékoztatása szerint amerikai sikerrel. Ezen felbuzdulva az Egyesült Államok Hadserege 36 újabb puskát rendelt.

Kilövés előtt minden lövedéket beprogramoz egy, a fegyverben elhelyezett számítógép. A célpont távolságának megállapításához a lövész először egy lézeres távolságmérőt irányít arra az objektumra, ami mögött az ellenség elhelyezkedik. A fegyver távcsövén keresztül a lövész megbecsüli a célpont fedezéktől számított távolságát, amit a ravasz közelében elhelyezett gombbal adhat hozzá, vagy vonhat le a távolságmérő által megállapított értékből. Amikor a lövedéket kilövi a belső számítógép számolni kezdi a forgásainak számát, hogy kiszámítsa a megtett távolságot. A fegyver 210 m/s csőtorkolati sebessége szolgál a számítás kiinduló pontjaként. Amikor a számítógép szerint a lövedék elérte a kívánt távolságot, kiadja a robbanási parancsot. A robbanás több méteres sugárban halálos, a pontos adatok titkosak, az egész folyamat pedig nem tart tovább 5 másodpercnél.

A forgás-számláló biztosíték működési elve ugyancsak titkos. Dél-Koreában is kísérleteztek egy hasonló módszerrel, a K-11 jelű fegyver a forgási szám helyett a repülés időtartamát mérte, ez azonban kudarcba fulladt, a fegyvert visszahívták áttervezésre. Ezzel szemben az XM25 úgy tűnik jól működik, egészen 500 méteres távolságig pontosnak bizonyult, ami majdnem megegyezik az M-16 hagyományos lövedékekkel elérhető pontosságával, ugyanakkor közel kétszerese a lázadók által használt AK-47-ének.


Számos európai ország is kacérkodik az XM25-el, azonban több nemzet, köztük Németország olyan változatokon dolgozik, ami 40 milliméteres lövedékeket lő ki. Ezeknek az előállítása egyszerűbb és olcsóbb is, mint a 25mm lövedékeké. Mivel a dolgokat egyszerűbb felnagyítani, mint lekicsinyíteni, ezért az ATK már meg is kezdte technológiájának átdolgozását, ami összességében még így sem lesz egy olcsó mulatság azoknak, akik szolgálatba akarják állítani.


Egy hőlátóval felszerelt XM25 ára 35 000 dollár körül mozog, a lövedékek - amiket jelenleg kézzel készítenek - egyenként további több száz dolláros költséget jelentenek, ez azonban 25 dollárra csökkenhet, amint az ATK átáll az automatizált gyártásra. Ezzel együtt az XM25 és a lövedékek még mindig olcsóbbnak tűnnek a beásott lövészek ellen alkalmazott alternatív megoldásoknál, vegyük csak a legmegbízhatóbbnak tartott légicsapást, ami egyben a legköltségesebb is. A gránát- és aknavetők, valamint a hagyományos lövészek olcsóbbak, egyetlen robbanólövedék azonban nagyobb pusztítást végezhet, így az elkövetkező években megdőlhet Clausewitz elmélete.