Hunter
Az USA intézte el a orosz Mars-szondát?
A Phobos-Grunt meghibásodásával kapcsolatban több elmélet is napvilágot látott, voltak akik szabotázsra gondoltak, bár egyértelmű indítékkal senki sem tudott szolgálni. Most újabb táptalajra lelt az a bizarr feltevés, miszerint az USA lelőtte az orosz Mars-szondát.
Egy orosz napilap szerint egy amerikai haditámaszpont radarja véletlenül megrongálhatta a szondát, amit tavaly november 9-én lőtték fel azzal a céllal, hogy talajmintákat hozzon vissza a Mars legnagyobb holdjáról, a Phobosról. A szondát pályára állító rakéta felső fokozatának hajtóműve azonban rejtélyes okokból nem indult be, így a Phobos-Grunt földkörüli pályán ragadt, majd vasárnap visszatért a légkörbe. Mennyire valószerű az a feltevés, hogy egy radar okolható a szonda elvesztéséért? - teszi fel a kérdést a New Scientist.
Kedden az orosz Kommerszant üzleti napilap egy nevét elhallgató forrásra hivatkozva közölte, hogy kísérleteket végeztek Oroszországban, hogy megállapítsák, okozhattak-e egy amerikai haditámaszpontról kibocsátott radarsugarak a Phobos-Grunt energiarendszerében olyan mérvű károsodást, ami meggátolta a hajtóművek begyújtását. A forrás az USA Marshall-szigeteki Kwajalein-atollon működő katonai radarállomásáról beszélt, ami ugyancsak a forrás szerint radarjával aszteroidákat tapogatott le az orosz űrszonda meghibásodásának időpontjában. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen USA által előidézett sérülés csupán a véletlen műve lehet, nem szabotázs, ahogy arra korábban az orosz űrügynökség vezetője, Vlagyimir Popovkin homályos utalásaiból következtetni lehetett.
Boris Smeds, az európai űrügynökség (ESA) egykori rádiómérnöke szerint igen valószínűtlen, hogy egy radar meghibásodást idézzen elő egy olyan űreszközön, mint a Phobos-Grunt. A mélyűr kommunikációk, mint amivel a Phobos-Gruntot is ellátták, más frekvenciákat használnak, mint az űrbeli megfigyeléseknél alkalmazott radarok, az űreszközöket pedig úgy építik meg, hogy vevőik kiszűrjék a nem kívánt frekvenciákat. Az elképzelhető, hogy egy rosszul filterezett rádióvevő megsérülhet egy katonai radar hatására, az azonban már elég nehezen magyarázható, hogy hogyan hat ki egy ilyen sérülés az űrszonda energiaellátási rendszerére.
Smeds azt elfogadja, hogy egy radarsugár képes lehet megzavarni a rádió jelek fogadását, időlegesen "süketté" téve az űreszközt. Ezzel együtt a Phobos-Grunt felső fokozatának begyújtása egy automatikus művelet lett volna, amit még a kilövés előtt előre beprogramoztak az űrszondába, vagyis nem függött semmilyen kommunikációs csatornától.
Jurij Koptev, a meghibásodást kivizsgáló testület elnöke, az Orosz Állami Műszaki Testület tudományos és műszaki tanácsának vezetője és az orosz űrügynökség egykori vezetője január 26-án teszi közzé az esettel kapcsolatos jelentésüket, amit alighanem alapos elemzéseknek vetnek majd alá, különösen, hogy az eset az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev november végi nyilatkozatának köszönhetően már politikai töltéssel is rendelkezik. Medvegyev pénzügyi, polgári, sőt akár büntetőjogi eljárást is kilátásba helyezett a felelősök megbüntetése érdekében.
Egy orosz napilap szerint egy amerikai haditámaszpont radarja véletlenül megrongálhatta a szondát, amit tavaly november 9-én lőtték fel azzal a céllal, hogy talajmintákat hozzon vissza a Mars legnagyobb holdjáról, a Phobosról. A szondát pályára állító rakéta felső fokozatának hajtóműve azonban rejtélyes okokból nem indult be, így a Phobos-Grunt földkörüli pályán ragadt, majd vasárnap visszatért a légkörbe. Mennyire valószerű az a feltevés, hogy egy radar okolható a szonda elvesztéséért? - teszi fel a kérdést a New Scientist.
Kedden az orosz Kommerszant üzleti napilap egy nevét elhallgató forrásra hivatkozva közölte, hogy kísérleteket végeztek Oroszországban, hogy megállapítsák, okozhattak-e egy amerikai haditámaszpontról kibocsátott radarsugarak a Phobos-Grunt energiarendszerében olyan mérvű károsodást, ami meggátolta a hajtóművek begyújtását. A forrás az USA Marshall-szigeteki Kwajalein-atollon működő katonai radarállomásáról beszélt, ami ugyancsak a forrás szerint radarjával aszteroidákat tapogatott le az orosz űrszonda meghibásodásának időpontjában. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen USA által előidézett sérülés csupán a véletlen műve lehet, nem szabotázs, ahogy arra korábban az orosz űrügynökség vezetője, Vlagyimir Popovkin homályos utalásaiból következtetni lehetett.Boris Smeds, az európai űrügynökség (ESA) egykori rádiómérnöke szerint igen valószínűtlen, hogy egy radar meghibásodást idézzen elő egy olyan űreszközön, mint a Phobos-Grunt. A mélyűr kommunikációk, mint amivel a Phobos-Gruntot is ellátták, más frekvenciákat használnak, mint az űrbeli megfigyeléseknél alkalmazott radarok, az űreszközöket pedig úgy építik meg, hogy vevőik kiszűrjék a nem kívánt frekvenciákat. Az elképzelhető, hogy egy rosszul filterezett rádióvevő megsérülhet egy katonai radar hatására, az azonban már elég nehezen magyarázható, hogy hogyan hat ki egy ilyen sérülés az űrszonda energiaellátási rendszerére.
Smeds azt elfogadja, hogy egy radarsugár képes lehet megzavarni a rádió jelek fogadását, időlegesen "süketté" téve az űreszközt. Ezzel együtt a Phobos-Grunt felső fokozatának begyújtása egy automatikus művelet lett volna, amit még a kilövés előtt előre beprogramoztak az űrszondába, vagyis nem függött semmilyen kommunikációs csatornától.
Jurij Koptev, a meghibásodást kivizsgáló testület elnöke, az Orosz Állami Műszaki Testület tudományos és műszaki tanácsának vezetője és az orosz űrügynökség egykori vezetője január 26-án teszi közzé az esettel kapcsolatos jelentésüket, amit alighanem alapos elemzéseknek vetnek majd alá, különösen, hogy az eset az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev november végi nyilatkozatának köszönhetően már politikai töltéssel is rendelkezik. Medvegyev pénzügyi, polgári, sőt akár büntetőjogi eljárást is kilátásba helyezett a felelősök megbüntetése érdekében.