Hunter

Hallgat az orosz Mars-szonda

Az orosz űrhivatal nem adott ki újabb jelentéseket a földkörüli pályán ragadt Mars-szondájáról, ami állítólag ugyanolyan némaságba burkolózott, mint a küldetés felügyelői. Eközben egyre többen aggódnak a szonda mérgező hajtóanyagai miatt, ami decemberben juthat vissza a légkörbe.

Nem hoztak eredményt a Phobos-Grunt expedíció megmentésére tett szerdai és csütörtöki erőfeszítések. Az orosz űrhivatal csupán annyit árult el a helyzetről, hogy a földkörüli pálya elhagyásához szükséges két hajtómű begyújtás egyike sem valósult meg, a hiba okát pedig egyelőre nem ismerik mérnökeik. Az űrhivatal nem kérte az európai és amerikai kommunikációs állomások segítségét, az ESA dél-amerikai és ausztráliai földi állomásai azonban keresik a Phobos-Grunt rádiójeleit.

Az eddigi sikertelenségek fényében a szakértők a szonda visszatérésére számítanak, amire néhány héten belül sor kerülhet, miközben az oroszok továbbra is a küldetés megmentésének lehetőségein gondolkoznak. "Véleményem szerint a Phobos-Grunt szonda odaveszett. Ennek nagyon nagy a valószínűsége" - fejezte ki kételyeit Vlagyimir Uvarov vezérőrnagy, az orosz hadsereg egykori űrszakértője a Rosszijszkaja Gazeta napilapnak. "Akárhogy nézzük, sokkal nagyobb az esélye a visszatérésnek, mint a szonda újra működésre bírásának"

Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi hírügynökség pénteken arról számolt be, hogy a mérnököknek sem szerdán, sem csütörtökön nem sikerült felvenniük a kapcsolatot a szondával. Anatolij Zak orosz űrszakértő szerint a Phobos-Grunt kommunikációs antennáját leárnyékolhatják az űreszköz rakétacsomagjának üzemanyagtartályai, amiknek a hajtómű begyújtások után le kellett volna válniuk az egységről.

A hajtómű begyújtásoknak öt órával a kilövés után kellett volna lezajlaniuk külső beavatkozás nélkül, az automatikus szekvenciában azonban valamilyen hiba lépett fel, amit a küldetés irányítói nem tudnak diagnosztizálni, illetve utasításokat sem tudnak feljuttatni a szekvencia újraindításához. A főhajtómű-egységként funkcionáló Fregat felső fokozat eddig sikert sikerre halmozott, a Mars-utazáshoz azonban több módosítást is el kellett végezni rajta, így többek között kiegészítő üzemanyag tartályokkal és vastagabb szigeteléssel látták el.

A műhold megfigyelési adataiból származó fényességi értékek szerint a Phobos-Grunt stabil és valamivel magasabb pályán kering, mint azt a kilövés utáni hivatalos orosz jelentések bepozícionálták, ami szándékos manőverre, vagy szökő üzemanyagra is utalhat.

Ha Oroszországnak nem sikerül megmenteni a küldetést, akkor az menthetetlenül a légköri súrlódás áldozatául esik, és az év végére visszazuhan a Földre. 11 tonna mérgező hidrazinnal és nitrogén-tetroxiddal a tartályaiban a visszatérés eshetősége komoly felzúdulást okozott a szakértők körében, különösen az amerikai UARS és a német ROSAT két hónapon belül lezajlott légköri belépése után. A Phobos-Grunt tömege az UARS duplája és a ROSAT ötszöröse, az esély mindenesetre itt is jóval nagyobb arra, hogy darabjai lakatlan területre zuhanjanak. Nicholas Johnson, a NASA űrhulladék szakértője szerint azonban nem könnyű összehasonlítani a Phobos-Grunt esetleges visszatérését az UARS-ával, vagy a ROSAT-éval.


A Fregat számos műhold sikerét alapozta meg, képünkön az európai Venus Express-szel látható

"A NASA előrejelzése szerint a Phobos-Grunt jelenlegi állapotában a jövő hónapnál előbb nem lép be a légkörbe, az időpont várhatóan valamikor december végére fog esni" - nyilatkozott Johnson a Spaceflight Now szakportálnak. "Ez függ a naptevékenységtől és az űreszköz magasságától, valamint stabilitásától. Ahogy közeledünk a visszatérés időpontjához az előrejelzési bizonytalanságok is csökkenni fognak"

A legégetőbb kérdés azonban az üzemanyag, ami jelentős kockázati tényező, ha a szonda lakott területen landol. "Ha a Phobos-Grunt üzemanyagtartályai alumíniumból készültek, akkor valószínűleg elégnek, szétszórva az üzemanyagot, legyen az folyékony, vagy fagyott" - tette hozzá Johnson.

A Mars-szonda rendelkezik egy hőpajzzsal ellátott talajminta visszajuttató kapszulával is, ami nem ég el a visszatérés során, ez egy darabban érkezik vissza a felszínre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • immovable #23
    Ez'az! Mond meg nekik! Há'nehogy'má!
  • MuchACHO79 #22
    Igen, már elkezdtek pletykálni, hogy biztos a marslakók teszik tönkre a berendezéseket. Amúgy nincs új fejlemény a dologgal kapcsolatban?
  • NEXUS6 #21
    Az a dúrva, hogy 1988-ban az oroszok már próbálkoztak egy hasonló küldetéssel, akkor a Mars mellé érve szakadt meg a kapcsolat a szondákkal. ráadásul akkor két hasonló szondát is küldtek egyszerre. Mindkettőnek vége lett!
  • llax #20
    "A szennyezést szerintem alaposan túllihegik."

    Attól függ a dolog, hogy milyen magasságban - mekkora területen szóródik szét. Amennyiben a tartályok sokáig bírják egy darabban a hő és aerodinamikai terhelést és ezen túl még fagyott állapotban is van bennük az üzemanyag, akkor adott annak az esélye, hogy eljut valamennyi az anyagból a felszínig, relatíve (a veszélyességéhez viszonyítva) kis területen szóródik szét.


    "Igaz, a kerozin talán nem olyan mérgező, mint a rakéta hajtóanyag"

    Hasonlítsd össze:

    Kerozin: egy utasszállító körül bárki szaladgálhat bármilyen védőfelszerelés nélkül.

    Hidrazin + Dinitrogén-tetraoxid: Bármilyen kezelése csak teljes vegyvédelmi felszerelésben, légzőkészülék használata mellett lehetséges. Leszállás után, még a kifutópályán álló űrrepülőt csak akkor hagyhatta el a személyzet (ill. akkor közelítheti meg bárki más), ha a "szkafanderes" személyzet meggyőződött arról, hogy még a legcsekélyebb mértékben sem szivárog hajtóanyag.
    A legmérgezőbb vegyületek közé tartoznak.
    A hidrazin a szervezetbe minden lehetséges úton bejuthat.



    Továbbá figyelembe kell venni:


    itt az üzemanyag tömege összemérhető egy nagyobbacska műholdéval;

    a szétszóródó üzemanyag nem pontszerűen fejti ki hatását, mint ahogyan az egy műhold szilárd darabjai teszik;

    így annak az esélye, hogy embereket veszélyeztessen, több nagyságrenddel nagyobb, mint egy "átlag" műhold esetében.


    Persze még így is sokkal nagyobb az esélyed egy lottó telitalálatra, mint hogy a hidrazin gőzeit lélegezhesd, de a veszély már közel sem olyan elhanyagolható mértékű, mint az előző két műhold esetén.

    A veszélyt tovább fokozza az érintett terület nagysága: amennyiben egy falu vagy kisváros területére csapódnának egy műhold szilárd darabjai, akkor néhány ember életét veszélyeztethetné közvetlenül. Ha több tonna hidrazinból csak néhány (x10) kg is keveredik ekkora területen a levegővel az súlyos (akár halálos) mérgezést okozhat... Ami ott marad (pl. a talajt, vizeket szennyezve), az rákkeltő, illetve nagyon csekély dózisban is szinte minden lehetséges fajta irritációt okoz...
  • Petka #19
    A Phobosz-Grunt önállóan korrigálhatja Föld körüli pályáját
  • grebber #18
    Marslakok beavatkoztak nehogymá szondázzák őket,ennyi!
  • Thrawn #17
    A szennyezést szerintem alaposan túllihegik. Néhány tonna mérgező anyag lehullik, de a rémhírek azt sugallják, hogy esetleg az összes Mari néni kertjébe zuhan. Pedig itt több ezer kilométeres sávról van szó. Amikor egy repülő kényszerleszálláshoz készül akkor szintén kiereszti az üzemanyagot, esetenként sokkal többet és sokkal kisebb magasságból, kisebb területre. Igaz, a kerozin talán nem olyan mérgező, mint a rakéta hajtóanyag, de akkor is, szerintem ez a felhajtás is része a mostani divatirányzatnak. Mármint hogy óbégassunk, bármi is lejön onnan.
  • llax #16
    Ez esetben fűteni is kell(ene elvileg) az üzemanyagot, a szigetelés ennyi időre önmagában nem elég. Így akkor az a kérdés, hogy működik-e a fűtés a szonda jelenlegi (ismeretlen?) állapotában.
  • Thrawn #15
    A Fregat erősebb szigetelést kapott, mivel a pótüzemanyagtartály kivételével a Mrsig repül, az ottani manőverekhez is felhasználják (ikketve felhasználták volna).
  • llax #14
    "Vki legalabb emlitette, hogy ugy veli, ezek a mergezo anyagok 100%-ban megsemmisulnek/atalakulnak."

    Viszont számolni kell a fagyással is... Ugyanis ezek az üzemanyagtartályok (ill. maga a Fregat fokozat) nincsenek tartós űrbéli tartózkodásra felkészítve, nem tartják fagypont felett az üzemanyagot.

    Ha megfagy az üzemanyag, akkor számolni kell azzal is, hogy ha nem is éri el a felszínt, mindenképp alacsonyabb légrétegekben szóródik szét, mint amikor folyékony állapotban van a szonda légkörbe lépésekor. Márpedig azzal számolnak, hogy a hátralévő cca. 1 hónap alatt megfagy...