Hunter
Ismeretlen erő hat az űrszondákra
Meglepő módon öt, a Föld mellett elhaladó űrszonda mozgásában is váratlan anomáliákat tapasztaltak, hasonlókat az úgynevezett Pioneer-anomáliához, melyek arra utalnak, hogy eddig még nem ismert erők hatnak az űreszközökre. A NASA tanácstalan.
Egy évtizeddel ezelőtt szigorú elemzések után jelentették ki, hogy azonos rendellenességek tapasztalhatók a Naprendszerből kilépni készülő Pioneer 10 és 11 űrszondáknál. Mindkettő látszólag egy parányi, konstans lassulást tanúsít, a jelenségre azóta sem sikerült elfogadható magyarázatot adni, pedig elméletek sokaságát dolgozták ki a tudósok. Sokan valamilyen meghibásodásra gyanakodtak, ami mindkét szondánál bekövetkezett, ez még elfogadható is lehetett volna, mivel a két eszköz teljesen egyforma, ugyanakkor mások a fizika gyökereiben keresték a magyarázatot - mondván, talán a gravitáció törvénye szorul módosításra.
Most azonban a Pioneer-anomália kutatásában is élenjáró John Anderson és munkatársai a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumában öt másik űrszonda mozgásában is váratlan változásokat fedeztek fel. A szóban forgó űrjárművek mindegyike a Föld mellett haladt el, hogy némi gravitációs gyorsítást szedjenek össze a Naprendszer egyéb részeiben teljesítendő küldetéséhez. Az elemzések eredményei szerint a szondák mindegyike a vártnál egy kicsivel gyorsabban, vagy lassabban suhant el bolygónk mellett.
A kutatók hat mélyűr-szondát vizsgáltak, a Jupiter felé tartó Galileo I és II-t, az Eros aszteroidát kutató NEAR küldetést, a Rosetta szondát, a Cassinit és a MESSENGER űrszondát, ami időközben már a Merkúrnál jár. A hatból öt esetben állapítottak meg rendellenességeket. "Egyszerre érzem megszégyenültnek és összezavarodottnak magam" - mondta Anderson, aki éppen a nyugdíjazására készül. "Valami nagyon különös megy végbe az űrjárművek mozgásában. Nincs meggyőző magyarázatunk sem a Pioneer-, sem az átrepülési anomáliákra."
Az egyetlen eset, melynél nem tapasztaltak rendellenességeket, az a MESSENGER volt, a szonda a 31. északi szélességi foknál közelítette meg a Földet és a déli 32. foknál távolodott el. "Ez majdnem tökéletes szimmetriában van az egyenlítővel, ami összevetve a másik öt küldetéssel olyan parány sebesség változást eredményez, hogy azt nem lehet rendellenességként értékelni" - taglalta Anderson. Az öt másik szonda aszimmetrikus pályán repült az egyenlítőhöz viszonyítva. A NEAR például a 20. déli szélességnél tűnt fel és a 72. déli szélességnél távolodott el, látszólag a vártnál 13 mm/s sebességgel gyorsabban. Mindez arra utal, hogy az anomália a Föld forgásával van kapcsolatban, véli Anderson, aki szerint a most felfedezett rendellenességek összefüggésben vannak a Pioneer-anomáliával. "Nagyon meglepne, ha két egymástól független űrszonda rendellenességet fedeztünk volna fel" - nyilatkozott a SPACE.com-nak. "Azt azonban nem tudom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz"
Anderson spekulációi szerint az eltérések annak a hatásai lehetnek, amit egy objektum a 300 és 1000 kilogramm közötti tömegű űreszközökre gyakorol. A Pioneerek például kifelé repülnek a Naprendszerből, nem kötődnek központi égitestükhöz, a Naphoz. A többi repülésnél ugyan jelen van egy központi égitest, a Föld, viszont a gravitációs gyorsításhoz használt pályák a természetben ritkán alakulnak ki, fejtegette Anderson, aki német kollégáikkal közösen fogja figyelni a lehetséges anomáliákat a Rosetta második átrepülésekor, november 13-án.
Egy évtizeddel ezelőtt szigorú elemzések után jelentették ki, hogy azonos rendellenességek tapasztalhatók a Naprendszerből kilépni készülő Pioneer 10 és 11 űrszondáknál. Mindkettő látszólag egy parányi, konstans lassulást tanúsít, a jelenségre azóta sem sikerült elfogadható magyarázatot adni, pedig elméletek sokaságát dolgozták ki a tudósok. Sokan valamilyen meghibásodásra gyanakodtak, ami mindkét szondánál bekövetkezett, ez még elfogadható is lehetett volna, mivel a két eszköz teljesen egyforma, ugyanakkor mások a fizika gyökereiben keresték a magyarázatot - mondván, talán a gravitáció törvénye szorul módosításra.
Most azonban a Pioneer-anomália kutatásában is élenjáró John Anderson és munkatársai a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumában öt másik űrszonda mozgásában is váratlan változásokat fedeztek fel. A szóban forgó űrjárművek mindegyike a Föld mellett haladt el, hogy némi gravitációs gyorsítást szedjenek össze a Naprendszer egyéb részeiben teljesítendő küldetéséhez. Az elemzések eredményei szerint a szondák mindegyike a vártnál egy kicsivel gyorsabban, vagy lassabban suhant el bolygónk mellett.
A kutatók hat mélyűr-szondát vizsgáltak, a Jupiter felé tartó Galileo I és II-t, az Eros aszteroidát kutató NEAR küldetést, a Rosetta szondát, a Cassinit és a MESSENGER űrszondát, ami időközben már a Merkúrnál jár. A hatból öt esetben állapítottak meg rendellenességeket. "Egyszerre érzem megszégyenültnek és összezavarodottnak magam" - mondta Anderson, aki éppen a nyugdíjazására készül. "Valami nagyon különös megy végbe az űrjárművek mozgásában. Nincs meggyőző magyarázatunk sem a Pioneer-, sem az átrepülési anomáliákra."
Az egyetlen eset, melynél nem tapasztaltak rendellenességeket, az a MESSENGER volt, a szonda a 31. északi szélességi foknál közelítette meg a Földet és a déli 32. foknál távolodott el. "Ez majdnem tökéletes szimmetriában van az egyenlítővel, ami összevetve a másik öt küldetéssel olyan parány sebesség változást eredményez, hogy azt nem lehet rendellenességként értékelni" - taglalta Anderson. Az öt másik szonda aszimmetrikus pályán repült az egyenlítőhöz viszonyítva. A NEAR például a 20. déli szélességnél tűnt fel és a 72. déli szélességnél távolodott el, látszólag a vártnál 13 mm/s sebességgel gyorsabban. Mindez arra utal, hogy az anomália a Föld forgásával van kapcsolatban, véli Anderson, aki szerint a most felfedezett rendellenességek összefüggésben vannak a Pioneer-anomáliával. "Nagyon meglepne, ha két egymástól független űrszonda rendellenességet fedeztünk volna fel" - nyilatkozott a SPACE.com-nak. "Azt azonban nem tudom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz"
Anderson spekulációi szerint az eltérések annak a hatásai lehetnek, amit egy objektum a 300 és 1000 kilogramm közötti tömegű űreszközökre gyakorol. A Pioneerek például kifelé repülnek a Naprendszerből, nem kötődnek központi égitestükhöz, a Naphoz. A többi repülésnél ugyan jelen van egy központi égitest, a Föld, viszont a gravitációs gyorsításhoz használt pályák a természetben ritkán alakulnak ki, fejtegette Anderson, aki német kollégáikkal közösen fogja figyelni a lehetséges anomáliákat a Rosetta második átrepülésekor, november 13-án.