Hunter

Egyszerű a magyarázat a Pioneer-anomáliára?

A rejtélyek rajongói aligha örülnek a Naprendszer peremén járó Pioneer szondákkal kapcsolatos legfrissebb elemzésnek, ami egy egészen hétköznapi magyarázatot adna a különös "Pioneer-anomáliára". A portugál Instituto Superior Técnico kutatói szerint a NASA űrszondáinak várható és tényleges pályáiban tapasztalt rejtélyes eltérés a szondák egyenetlen hősugárzásának tudható be.

Az 1970-es években fellőtt Pioneer 10 és 11 űrszonda két különböző irányban igyekszik kijutni naprendszerünkből, a Földről utána küldött, majd az űrszondáról visszaverődő rádiójelek Doppler-jelenség miatti vöröseltolódásából a NASA kutatói folyamatosan meghatározták a szonda sebességét. Ahogy azt várni lehetett, a Nap tömegvonzása miatt a szondák lassulásba kezdtek, ez a lassulás azonban másodpercenként egy centiméter 80 milliárdod részével erősebb, mint azt a tudósok kikalkulálták. Az eltérés nem tűnik jelentősnek, azonban magyarázatok garmadáját szülte. A sötét energiától a gravitáció törvényében, vagy a természeti állandókban bekövetkező változásokig szinte már minden megfordult a tudósok fejében, amiket szépen sorban ki is zártak.

Frederico Francisco a lisszaboni intézetben munkatársaival úgy véli, hogy egy, a fentieknél sokkal hétköznapibb magyarázat is megfelel a célra. Elméletük szerint a szondák különböző elemei által kibocsátott hő egyenetlen sugárzása a magyarázat kulcsa, mondván hogy a szonda egyik részéről kiáramló infravörös fotonok többlete egy olyan visszafogó erőt hozhat létre, ami megmagyarázná az anomáliát.

A NASA tudósai természetesen ezt a lehetőséget is megvizsgálták, 2002-ben az amerikai űrügynökség Sugárhajtómű Laboratóriumának (JPL) John Anderson vezetésével készült tanulmánya azonban azt a következtetést vonta le, hogy egy ilyen erő csupán az anomália 6 százalékát fedné le. Francisco csapata viszont nem csak a hő kibocsátására összpontosított, hanem azok visszaverődéseire is. 2008-ban már kidolgozták a Pioneer szondák hőmodelljét, amin most a háromdimenziós számítógépes grafikában gyakran használt "Phong-árnyalás" nevű módszert alkalmazták. A kapott adatok között egy jelentős erőhatást azonosítottak, ami a szonda hatszög alakú műszertároló egysége által kibocsátott hőből, és ennek a főantenna tányérjáról történő visszaverődéséből keletkezik. A többi sugárzással együtt az erőhatás elegendő lehet az anomália lefedésére.

Az azóta nyugállományba vonult Anderson elismeri, hogy a visszaverődésekkel a hő több mint 6 százalékért felelhet, azzal azonban, hogy a jelenség az anomália egészére magyarázatot adna, nem ért egyet. "Véleményem szerint bármilyen 25 százaléknál magasabb becslés rendkívül valószínűtlen" - tette hozzá.

A JPL egy újabb jelentése, amit Slava Turyshev és kollégái az űrszondák adatainak aprólékos elemzése alapján fognak publikálni, már az idén újabb adalékokkal szolgálhat az anomáliával kapcsolatban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • meteoreső #26
    szerintem ez hülyeség szerintem
    :)
    én meg kiszámoltam hogy a kristályvizemben 21374 buborék szokott lenni de most csak 21373 volt visszamenjek a tescoba reklamálni szerintetek ?
  • jackoneill90 #25
    pont erre gondoltam nem tudományosan. De lehet nem pont a földre jönne vissza hanem elmenne mellettünk.
  • kisemlős #24
    Meg fog állni! Majd visszajön! :-)) hiszem! :-DD
  • Deus Ex #23
    No, kicsit rövid az esze a társaságnak, lévén nem csak a Pioneer szondák esetében találtak hasonlóan kicsi, de mérhető eltérést az elméleti és a megvalósult pálya paramétereiben, hanem más eszközöknél is. Korábban itt is volt cikk erről egy, a bolygónknál gravitációs hintamanőverre készülő szonda kapcsán - Messenger talán..? - de valahogy a mérési eredmények már nem publikálódtak.

    Nem bánnám, ha valaki - pl. SG hivatásos újságírója - venné a fáradtságot és összegyűjtené az ezzel kapcsolatos ismereteket, mert én is lusta vagyok hozzá, meg törött bordákkal egyébként sem érzek túl nagy lelkesedést a téma iránt.
  • Doktor Kotász #22
    "a lassulás azonban másodpercenként egy centiméter 80 milliárdod részével erősebb,"

    Ennek a szövegnek kábé annyi értelme van, mintha egy autónál a végsebessége 8,5 liter 100 méteren, ha 6 másodperc alatt 120 lóerőt ad le az abalaktörlője.

    A lassulásnak (negatív gyorsulás) méterpersecundomnégyzet a mértékegysége, és nem más. Itt meg van egy távolság adott idő alatt.

    Akinek középiskolában tanítottak fizikát, annak szemet szúr, hogy értelmetlen a szöveg. Márha, maradt benne valami a tananyagból.
  • WoodrowWilson #21
    Releváns forrás mondjuk egy függvénytáblázat. Akik itt millimétereket számolgattak, azok összetévesztették a sebességet a gyorsulással.
  • pasi29uk #20
    "tehát: 933120000x0.000000000125 = 0,11664cm ~ 1,1664mm." vagy "Egy évre vetítve kb. 430 km jön ki."
    Fizikához vajmi keveset értek de itt valami nem stimmel.

    Valalki releváns forrást...?


  • NEXUS6 #19
    Itt is el lett valami baxva, az eltérés kb. 1/4 millió! km.
  • NEXUS6 #18
    Hát akkor itt valami el lett baxva.

    Minden esetre olyan 1/4 km-rel vannak odébb, ezt ugye gondolom már szerinted is észrevehető.


    Ez az az adat amit tudunk, amit visszaszámolnak gyorsulásra, az meg vagy igaz, vagy nem. Ha kicsit más a téridő szerkezete arrafelé, akkor pl. nem.
  • WoodrowWilson #17
    A cikk is rosszul van fordítva, meg ti is rosszul számoltok.

    "a lassulás azonban másodpercenként egy centiméter 80 milliárdod részével erősebb"
    Eleve a cm/s nem a gyorsulás mértékegysége, maximum a cm/s^2. Az eredeti cikkben így szerepel helyesen: "the deceleration is 8.7 × 10-10 metres per second squared stronger than predicted."

    Ezt behelyettesítjük az általános iskolai képletbe, s=1/2 * a * t^2. Egy évre vetítve kb. 430 km jön ki.