Hunter
"Visszatért" a Mars500 expedíció
Másfél évnyi világtól való elszigeteltség után léphetett ki a Mars expedíciót szimuláló hatalmas acéltartályokból az a hat férfi, akiken a hosszútávú űrutazás emberi elmére gyakorolt hatásait vizsgálták.
A Mars500 projekt időtartamát és tevékenységeit tekintve hűen szimulált egy emberi Mars expedíciót, ami az oda- és visszaút mellett a legénység három tagja számára egy Marsra szállást is magába foglalt, akik valódi űrruhákban barangolhattak a vörös bolygó felszínét visszaadni próbáló ugyancsak zárt térben.
A csapat három orosz, két európai és egy kínai férfiból állt. Alekszej Szitev, Alekszandr Szmoljevszkij, Szuhrov Kamalov, Romain Charles, Diego Urbina és Vang Ju elszigetelt "otthonának" zsilipkamrája november 3-án, moszkvai idő szerint 14 órakor nyílt ki a Biomedikai Problémák Intézetében (IMBP), 2010. június 3. óta először. A legénység három napot tölt karanténban orvosi vizsgálatok céljából. A Mars500 alatt egészen korlátozott volt a hat férfi kapcsolattartása a külvilággal, "űrhajójuknak" nem voltak ablakai és a küldetés felügyelői a kommunikációban is szimulálták a nagy távolságok miatt jelentkező időkülönbözetet is. A Mars közelében a kérdések és az azokra érkező válaszok között akár 25 perc is eltelhetett, amit a szöveges üzeneteknél, mint az e-mail vagy a Twitter üzenetek, illetve video-blogoknál is alkalmaztak.
A Mars500, mint fentebb is írtuk nem teljes körű űrszimuláció, mivel a súlytalanság és a kozmikus sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatásait lehetetlen szimulálni egy külvárosi létesítményben. A tudósok azonban így is nagy elégedettséggel nyilatkoztak a begyűjtött adatokról. a virtuális utazás során a legénységen számos tanulmányt végeztek el, hogy felmérjék az elszigeteltség pszichológiai és fiziológiai egészségükre gyakorolt hatásait. Nyomon követték stressz és hormonszintjeiket, alvási sémáikat és közérzetüket. "Csodálatos csapat volt, akik nem hat egyénként, hanem egy összekovácsolódott legénységként tértek vissza" - nyilatkozott a BBC News-nak dr. Martin Zell, a projekt főtámogatója, az ESA részéről.
Időközben az európai űrügynökség megbeszéléseket kezdeményezett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetésében közreműködő partnerekkel egy földkörüli pályán elvégezhető elszigeteltségi teszt lehetőségeiről, ami által az űrállomás valóban kiszolgálhatná eredeti célját és az évtized során egy emberi űrkutatási tesztkörnyezetté válhatna, amiben új módszereket és technikákat próbálhatnának ki, melyek segítenének az embereknek messzebbre eljutni a Naprendszerben.
A Mars500 projekt időtartamát és tevékenységeit tekintve hűen szimulált egy emberi Mars expedíciót, ami az oda- és visszaút mellett a legénység három tagja számára egy Marsra szállást is magába foglalt, akik valódi űrruhákban barangolhattak a vörös bolygó felszínét visszaadni próbáló ugyancsak zárt térben.
A csapat három orosz, két európai és egy kínai férfiból állt. Alekszej Szitev, Alekszandr Szmoljevszkij, Szuhrov Kamalov, Romain Charles, Diego Urbina és Vang Ju elszigetelt "otthonának" zsilipkamrája november 3-án, moszkvai idő szerint 14 órakor nyílt ki a Biomedikai Problémák Intézetében (IMBP), 2010. június 3. óta először. A legénység három napot tölt karanténban orvosi vizsgálatok céljából. A Mars500 alatt egészen korlátozott volt a hat férfi kapcsolattartása a külvilággal, "űrhajójuknak" nem voltak ablakai és a küldetés felügyelői a kommunikációban is szimulálták a nagy távolságok miatt jelentkező időkülönbözetet is. A Mars közelében a kérdések és az azokra érkező válaszok között akár 25 perc is eltelhetett, amit a szöveges üzeneteknél, mint az e-mail vagy a Twitter üzenetek, illetve video-blogoknál is alkalmaztak.
A Mars500, mint fentebb is írtuk nem teljes körű űrszimuláció, mivel a súlytalanság és a kozmikus sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatásait lehetetlen szimulálni egy külvárosi létesítményben. A tudósok azonban így is nagy elégedettséggel nyilatkoztak a begyűjtött adatokról. a virtuális utazás során a legénységen számos tanulmányt végeztek el, hogy felmérjék az elszigeteltség pszichológiai és fiziológiai egészségükre gyakorolt hatásait. Nyomon követték stressz és hormonszintjeiket, alvási sémáikat és közérzetüket. "Csodálatos csapat volt, akik nem hat egyénként, hanem egy összekovácsolódott legénységként tértek vissza" - nyilatkozott a BBC News-nak dr. Martin Zell, a projekt főtámogatója, az ESA részéről.
Időközben az európai űrügynökség megbeszéléseket kezdeményezett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetésében közreműködő partnerekkel egy földkörüli pályán elvégezhető elszigeteltségi teszt lehetőségeiről, ami által az űrállomás valóban kiszolgálhatná eredeti célját és az évtized során egy emberi űrkutatási tesztkörnyezetté válhatna, amiben új módszereket és technikákat próbálhatnának ki, melyek segítenének az embereknek messzebbre eljutni a Naprendszerben.