Hunter

Sarokba szorította a szuperszimmetriát az LHC

A Nagy Hadronütköztető (LHC) eredményei megkérdőjelezik a szubatomi fizika egyik csábító elmélete, a szuperszimmetria legegyszerűbb változatának létjogosultságát.

A kutatóknak nem sikerült bizonyítékot találniuk az úgynevezett szuperszimmetrikus részecskékre, amik a fizikusok többségének reményei szerint betölthették volna a jelenlegi standard modellben tátongó hézagokat, ezért könnyen elképzelhető, hogy az elméleti fizikusoknak egy teljesen új elvvel kell előállniuk.

A Mumbaiban megtartott Lepton Photon tudományos konferencián ismertetett adatok a részecskeütköztető gyűrű körül elhelyezkedő négy fődetektor egyikéből, az LHC Beauty (LHCb) kísérletből származnak. A kísérlet a B-mezon nevű részecskék bomlását vette szemügyre minden korábbinál nagyobb részletességgel. Amennyiben a szuperszimmetria létezik, a B-mezonoknak sokkal gyakrabban kellene bomlaniuk, mint ha nem létezne, illetve jóval nagyobb különbségnek kellene mutatkoznia a fenti részecskék anyag és antianyag változatainak bomlási módozatai között. A fizikusok nagyon várták az eredményeket a korábbi kísérletekből származó utalások fényében, melyek közül a legígéretesebbnek az amerikai Tevatron részecskegyorsítóé tűnt. Ez azt sugallta, hogy szuperszimmetrikus részecskék befolyásolták a B-mezonok bomlását, az LHCb jóval részletesebb elemzései azonban nem észlelték a hatást.

A szuperszimmetria közvetett bizonyítékainak hiánya, valamint a tény, hogy mindeddig az LHC másik két kísérletének sem sikerült szuperszimmetrikus részecskéket észlelni az elmélet legegyszerűbb változatának elbukását vetíti előre.

A szuperszimmetria elmélet legegyszerűbb változata szerint minden általunk ismert részecskének létezik egy "szuper-partnere", ami hasonló, azonban karakterisztikáikat tekintve egy kicsit eltérő, nyilván kis tömegű, mivel mindeddig nem sikerült észlelni. A 20 évvel ezelőtt kidolgozott elmélet többek között segítene megmagyarázni a sötét anyagot, azaz miért van a világegyetemben több anyag annál, amit észlelni tudunk. Jordan Nash, az Imperial College London professzora, aki maga is részt vesz az egyik LHC kísérletben, úgy véli, a kutatóknak már találniuk kellett volna valamilyen bizonyítékot a szuperszimmetriára. "A tény, hogy eddig semmilyen bizonyítékot nem láttunk, azt mondatja velem, hogy vagy az ismereteink hiányosak, vagy kicsit más a szuperszimmetria, mint amilyennek elképzeltük, vagy talán nem is létezik" - nyilatkozott a BBC-nek.


A bejelentés időzítése nem is lehetett volna rosszabb a szuperszimmetria támogatóinak, akik ezen a hétvégén kezdték éves nemzetközi ülésüket a Chicago mellett található Fermilab-ben. "Ez egy csodálatos elv, megmagyarázza a sötét anyagot, megmagyarázza a Higgs bozont, a kozmológia több aspektusát, mindez azonban nem jelenti azt, hogy valós is" - taglalta ugyancsak a BBC-nek dr. Joseph Lykken, a Fermilab tudósa, a konferencia egyik szervezője, aki csalódottságát fejezte ki az LHC eredményei kapcsán. "Elképzelhető, hogy az elmélet egész vázában alapvető hibák rejlenek és mindent újra kell kezdenünk, hogy egy másik irányt találjunk"

Nash professzor és az LHC-ben dolgozó kísérleti fizikusok többsége is úgy véli, elméleti kollégáiknak újra kell gondolniuk a szuperszimmetriát az eredmények fényében. "Az elmúlt közel 20 évben az elméleti fizikusok egy lépéssel előbbre jártak, mindig voltak új ötleteik, amiket le kellett tesztelnünk. Ezt most megtettük, így most újra nekik kell törniük a fejüket" - mondta Nash.

Mindez nem jelenti azt, hogy a szuperszimmetriának befellegzett, az elméletnek ugyanis van még számos, igaz jóval összetettebb változata is, amiket nem zártak ki az LHC eredményei. Ezeknek a megcáfolásához, vagy megtalálásához még jó pár évnyi kutatásra lesz szükség.

A szuperszimmetria elmélet megrendülésére többen is számítottak, főként a fiatalabb elméleti fizikusok, akik egy ideje már kutatják az alternatív elméleteket, ilyen a fura nevű régi-új Technicolor, amiről nemrég mi is beszámoltunk. "A fiatalok különösen szeretnék, ha a szuperszimmetria eltűnne a süllyesztőben, mert az azt jelentené, hogy a valóságra ők bukkanhatnának rá, nem pedig az idősebb generáció" - mondta Lykken.

A szuperszimmetria támogatóját cáfolni tűnik, hogy a fiatalokat egy idős kéz is támogatja, George Smoot asztrofizikus és kozmológus professzoré, aki a kozmikus mikrohullámú háttérrel kapcsolatos munkájával Nobel-díjat szerzett és jelenleg a világ egyik legelismertebb szakembere. "A szuperszimmetria egy rendkívül gyönyörű modell" - mondta Smoot professzor. "Van benne szimmetria, szuper és évtizedek óta tanítják Európában, mint a szépsége miatt legmegfelelőbb modellt, viszont nincs kísérleti adat, ami alátámasztaná"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • JMáté #78
    Ha a tudomány alapjainak akarsz nekimenni akkor ne használd fel a tudomány eredményeit. Először bizonyítsd be hogy létezik részecske, antirészecske, valamint feketelyuk. Utána lehet majd arról beszélni hogy melyik azonos melyikkel.
  • who am I 7 #77
    arrakistor féle agymenés

    szerintem meg véges az univerzum,és nagy reccs helyett nagy PUKKAL fog magábaroskadni, majd újra nagy bummal egy új szerkezettel reinkarnálódik a folyamat, természetesen a folyamat végtelenszer..szóval, lehet másformában, de még végtelenszer fogjuk arrakistor agymenéseit és csavarodólilaelefántjait olvasni..
  • Doktor Kotász #76
    Az elemi részecskék sem stabilak. A protonnak is van felezési ideje. A szabad neutronnak például 7-8 perc. Az elméletek szerint, ha jól tudom, az atommagban azért nem bomlanak le a neutronok, mert egyiknek sem hosszabb az élettartama a másodperc tört részénél. A gluonok röpködnek a protonok és neutronok között, és kvantumtulajdonságokat szállítanak. Tehát ami most proton, abból neutron lesz az atommagban úgy, hogy egy neutronból csinál helyette protont a gluon, és ez megy oda-vissza, így marad egyben az atommag és a neutronok.
  • Doktor Kotász #75
    A dimenzió maga az elefánt ormánya. :-)
  • Sir Ny #74
    Kihagytad, hogy dimenzió. Így sajnos nem tudományos az írásod.
  • lmisi #73
    Szerintem a probléma az, hogy sem relativitás elmélet, sem a többi nem magyarázza meg kb.-ra sem amit az égbolton látunk. Olyan nevetséges dolgokkal dobálódznak mint sötét anyag, miért nem Jézuska, vagy Télapó anyag, vagy Zeusz Bármi.... Jó maradjon a sötét anyag ez is jól jelzi milyen sötét találgatósdi ez az egész tudományosnak mondott valami.
    Még egy vacak bolygókeletkezést sem tudnak kielégítően megmagyarázni, hiszen ezek a rendszerek ránézésre metastabilak, viszont a megmagyarázásukra szolgáló egyenletekben ennek nyoma sincs.
    Fizikai elméleteink nyomán, arra az esély hogy itt pötyögjek az interneten konkrétan 0,0000...0000% az esély.
    Miért ne lehetne a világegyetem is metastabil, és nem egy ócska tűzijáték gyorsan halványuló viszfénye???
    Persze ahogy az atomok sem örökéletűek, úgy a világegyetem sem az. De meglehetős stabilitást mutatnak.
    Persze akkor kukázni lehetne modern elméleteink nagy részét, mondjuk Newtonig visszamenőleg. Addig is inkább beleépítenek kutyát macskát, sötét matériát (Ez olyan alkimistás:) ) evvel próbálva megőrizni az érvényességüket.
  • Rapid81 #72
    És mi van akkor, ha a konyha és a spájz között egy szimpla fal van, ami nem végtelen tömegű, de a beérkező fotonok egy részét elnyeli, többi részét pedig visszaveri? Sehol a példában nincs említve, hogy a konyhából egyáltalán be lehet-e látni a spájzba! Mi van, ha a konyha és a spájz a lakás két különböző végében van? Akkor azért nem jut el a foton a spájzba, mert a közfalak mind-mind végtelen tömegűek? Ennyi zagyvaságot régen olvastam együtt. A totális összefüggéstelenség netovábbja.
  • Doktor Kotász #71
    :-) :-) :-)
    Nem érted Pakula zseniális elméletét.
    Elmagyarázom:
    A spájzban azért van sötét, ha a konyhában felkapcsolja a villanyt, mert végtelen tömegő lila elefántok az ajtófélfában spirálisan felcsavarodott ormányukkal a Pi értékét gyökkettőre módosítják, így a fotonok feketelyukká változnak a spájzban, és elnyelik a fényt.
    Mit nem értesz ezen? :-)
  • philcsy #70
    "A proton elnyeli viszont bizony elnyeli a fényt, lásd a spájzos példát az írásban. Feloltom a lámpát a konyhában de a spájzba már nem jut be a foton, tehát valahol a konyha és a spájz között kell lennie olyan VÉGTELEN TÖMEGGEL rendelkező objektumnak amely teljesen eltéríti a spájz fele - egyébként egyenes vonalú , egyenletes mozgással - haladó fotonokat. Ez a pedig nem más mint néhány proton a spázj ajtófélfájában amibe beleütközik."

    - Ha a konyha és a spájz között van valami végtelen tömeggel rendelkező valami, akkor miért csak a foton érzékeli ez a végtelen tömeget?
    - Ha a fényelnyelést tényleg a proton végtelen tömege okozza, akkor hogy tudja visszasugározni ugyanezt a fotont? Mert nem csak elnyelést, hanem kisugárzást is észlelünk. Lásd fluoreszkálás foszforeszkálás.
    - Miért van az, hogy a foton elnyelést az elektronokkal lehet leírni, és nem a protonnal? Talán azért mert a protonnak semmi köze nincs hozzá?
    - Egyáltalán miért kell, hogy végtelen tömeg vonzza magához a fotont, miért ne ütközhetne úgy mint a hétköznapi dolgok? Mert ez egy kicsit egyszerűbb, kevésbé ellentmondásos és nem utolsósorban működő leírása a dolgoknak. Miért kell egyből a végtelen tömegeket előrángatni a spájz(ajtó)ból, amiknek a tömege csak a foton számára végtelen, mert minden más csak a normál tömegét észleli...

    Ezek a dolgok téged cseppet sem zavarnak?
  • philcsy #69
    "A relativitás, az QED, meg az ilyenek az elején csak elméletek voltak, amiket jóval később sikerült csak bizonyítani."
    A speciális rel.-nél előbb volt a mérés. Az általános rel.-nél is ott volt a Merkúr mozgása mint ismeretlen megmagyarázandó jelenség. A fényelhajlás jóslatát is pár éven belül tesztelték. A QED-nál is ott volt a spontán emisszió mint leírandó jelenség. Tehát amikor kidolgozták az elméleteket, már voltak olyan területek ahol használni lehetett őket. Ezek egyből elméletként kezdték a pályafutásukat.

    Ezzel szemben ma a több tíz éves szuperszimmetria semmi megfigyelhetőt nem magyaráz, csak szebbé teszi az egyenleteket. Ezek csak hipotézisek. A szuperszimmetria kb olyan mint annak idején az éter volt. A fizikusok esztétikai kényszerének a megalapozatlan szülötte.