Hunter

A sötét anyag jeleire bukkantak?

Tudósok megmagyarázhatatlan részecskeforrásra bukkantak, ami elvileg a láthatatlan "sötét anyagból" származhat. A sötét anyag - ugyancsak elvileg - a világegyetem 23 százalékát alkotja, észlelni azonban csak a "hagyományos" anyagra gyakorolt hatásai alapján lehet.

A Nature magazinban megjelent publikációban Piergiorgio Picozza, a római Tor Vergata Egyetem professzora írja le felfedezésüket egy űrbeli "megmagyarázhatatlan pozitron forrásról", amit a 2006 júniusában felbocsátott, speciálisan a sötét anyag részecskék vizsgálatára tervezett Pamela űrkísérlet műszerei észleltek. Az olasz kutatók szerint a rejtélyes jel további elemzésekre szorul, mielőtt kijelenthetnék, hogy sötét anyagot találtak.

A tanulmány szerint pozitron "többletet" észleltek egy területen, ahol a tudósok jóval kevesebb részecskét vártak. A pozitron az elektron antirészecskéje. A legtöbb adata azonos vele, a töltés jellegűek ellentétesek. A többletre utaló jelet rögzítő műszer a pozitronok elektronokhoz viszonyított arányát méri és viszonylag magas pozitron arányt észlelt egy "magas energiaszinten" belül. "Az arányának csökkennie kellene az energia növekedésével" - taglalta Picozza professzor. "Az adatok szerint azonban egy bizonyos energiatartományban növekedés tapasztalható, ami nem felel meg a várakozásoknak"

"Mivel meglehetősen sokat tudunk a pozitronok és elektronok háttérforrásairól, tudjuk milyen hányadra számítsunk adott energiaszinteken" - magyarázta Nigel Smith a BBC-nek. Smith maga is a sötét anyagot tanulmányozza a brit Rutherford Appleton Laboratóriumban, ő maga azonban nem vett részt a Pamela küldetéssel kapcsolatos elemzésekben. "Olyan ez, mint a fény. Amikor különböző színeket látunk, akkor valójában különböző energiájú fotonokat látunk"

Mindazonáltal lehet egy másik magyarázat is a pozitron többletre. Elképzelhető, hogy a gyorsan forgó, rendkívüli sűrűségű halott csillagokból, a pulzárokból származnak, amik rengeteg energiát bocsátanak ki a kozmoszba. A NASA Fermi Gammasugarú Űrtávcsöve, ami 2008 júniusában állt pályára, már végzi a méréseket a pulzárokon, így adatai hamarosan tisztázhatják a rejtélyes jelet. Smith professzor saját bevallása szerint a pulzárokkal kapcsolatos magyarázatot tartja a legvalószínűbbnek. "Ez a legegyszerűbb megoldás" - mondta. "Úgy vélem, most mindenki a Fermi adatainak beérkezésére vár"

Picozza professzor is elismeri, hogy a pulzárok ésszerű, bár kevésbé izgalmas magyarázatot adnának. "Számos vezető teoretikus gondolja úgy, hogy a jelnek a sötét anyagból kell származnia" - válaszolt. "De nem hiszem, hogy ez az adat önmagában elég ennek a felfedezésnek az alátámasztásához. Amit találtunk az egy újabb elsődleges pozitron forrás"v Picozza meggyőződése, hogy az LHC képes lesz reprodukálni a sötét anyagot képező részecskéket. Amennyiben a most felfedezett jel nem egyezik meg a pulzárok adataiból gyűjtöttel, illetve az LHC kísérletei a sötét anyag teoretikusokat támogatják, "akkor kijelenthetjük, hogy sötét anyagot fedeztünk fel".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • drfaust #27
    "Tudósok megmagyarázhatatlan részecskeforrásra bukkantak, ami elvileg a láthatatlan "sötét anyagból" származhat. A sötét anyag - ugyancsak elvileg - a világegyetem 23 százalékát alkotja, észlelni azonban csak a "hagyományos" anyagra gyakorolt hatásai alapján lehet."

    Múltkor beszéltem Istennel, de lehet, hogy csak a postás volt! De mivel ti nem láttátok, akkor vegyétek úgy, hogy a Jóisten volt!
    Túl sok a HA!
  • dez #26
    Kivéve, ha ahhoz váltig ragaszkodunk, mert nem is érdekünk tudomásul venni, hogy nem teljesen stimmel...
  • who am I 7 #25
    Itt az ezsgén is megfigyelhető 1-2 sötét "anyag"
  • L3zl13 #24
    Nos, a pulyka indukción alapuló megfigyelése nagyon jól működött egészen karácsonyig.
    Akár fel is tudta használni az előnyére. (Tudta mikor kell kimenni a kajás tányérhoz.)
    Nem járt volna semmi előnnyel számára, ha nem alkalmazza az indukciót (akkor is levágták volna), viszont hátránya lehetett volna (ha későn ér oda a kajástálhoz, lehet, hogy már nem jut neki).

    -> Jobb egy tökéletlen elmélet, amit szükség esetén pontosíthatunk, mint ha nem lenne semmink.
  • pjke #23
    A tudományos módszernek megvannak a korlátai. Nem képes megragadni a teljes valóságot.
    Mert van egy jó pár dolog ami hasonlóan valóságos számunkra, de tudományos értelemben aligha számít adatnak pl: szubijektív élményünk egy naplementéről, a barátságról, szerelemről, vagy az álmokról.
    Az indukció valószínűleg a legfontosabb módszer, amelyet a tudósuk a törvények és elméletek megfogalmazásában használnak. Ez a módszer mindanyiunk számára ismerős, gyerekorunktól fogva.
    Amikor pl: előszőr látunk varjút ésszre vesszük, hogy fekete. Miután nap mint nap megfigyeljük a varjakat, elérkezünk egy ponthoz, amikor olyan erőssé válik bennünk aza az érzés, hogy akár hány varjút is látunk még, az mind fekete lesz, hogy készek vagyunk kijelenteni, minden varjú fekete. Saját adataink alapján ( mondjuk 435 varjút) egy induktív lépést tettünk, hogy álltalános állítást tegyünk a varjakról. Az indukció tehát egy általánosító módszer, melynek segítségével egy véges adathalmazból egy egyetemes vagy általános állításra következtetünk.
    De az indukcióval van egy probléma.
    Tegyük fel hogy gyermekkorától kezdve minden hattyú amit látott fehér volt. Joggal következtet arra (indukcióval)hogy minden hattyú fehér. Aztán egy napon lát egy képet egy ausztráliai fekete hattyúról, és rájön , hogy következtetése hamis volt. Ez jól szemlélteti mi ia a problém az indukcióval. Honnan tudhatjuk, hogy kellő számú megfigyelést végeztünk ahhoz, hogy általános következtetést vonjunk le véges számú megfigyelésből?
    Bertrand Russel induktivista pulykája!: Egy pulyka megfigyeli, hogy a pulykafarmon töltött első napján délelőtt 9-kor etették meg. Két hónapon keresztül megfigyeléseket gyűjt, és észre veszi, hogy még ha találomra választja is a napokat, mindik 9-kor etetik. Végül indukció által arra jut, hogy mindig 9-kor fogják etetni. Ezért aztán karácsony este szörnyű megrázkódtatás éri, amikor etetés helyett levágják.
    Tehát honnan tudhatjuk biztosan, hogy kellő számú megfigyelést végeztünk egy kísérletben? Hogyan kerülhetjük el apulykát ért megrázkódtatást?
    Persze jól tudjuk, mi volt aprobléma a pulyka esetében: nem rendelkezett (nem is rendelkezhetett) a pulykatenyésztő szélesebb körű tapasztalatával, aki a pulyka helytelen induktivista következtetését helyetesíthette volna egy bonyolultabb, de helyes következtetéssel, azzal a törvénnyel, hogy a pulyka életében az etetés napjait levágás követi.
  • USAMEN POWER #22
    Olaj ? Érdekes :D
  • NEXUS6 #21
    Amúgy be kéne dobni a köztudatba, hogy a setét anyag valójában olaj! Egyből megindulna az űrrepülés (és természetesen a hadsereg) fejlesztése, meg valszeg még a mostani válságból is kijönnénk!
  • NEXUS6 #20
    Másrészt az elméleteinket nagyrészt az határozza meg, hogy milyen észlelő eszközeink vannak.
    Sajna mivel a neutrinokat nem tudjuk közvetlenül detektálni, benne van a lehetős, hogy olyan jelenséggel állunk szemben, ami az eszközeinkben pont az elméletileg megjósolt eredményt produkálja.

    Ugye a sötét energia létére, az univerzum gyorsuló tágulására is abból következtetünk, hogy a szupernovák megfigyelésénél nem stimmelt valami. De ez a valami lehet, hogy nem az egész univerzumot érinti, hanem "csak" a szupernovákban lejátszódó folyamatokat.
    Rengeteg minden "dőlt" meg az utóbbi évtizedekben a csillagászatban, annak hatására, hogy újabb és újabb detektorokat építettek.
    Jelenleg közvetlenül a fényt és a töltött részecskéket tudjuk detektálni, minden olyan elmélet, ami semleges részecskékhez, vagy az elektromágneses kölcsönhatástól eltérő erőkre alapul sajnos csak egy idea.
  • Alvarez999 #19
    Bekaphatod. :)
  • RoCkEtAnDrEw #18
    hát ez egy ban :D és nehogy a terroristák kezébe kerüljön ;-)