Hunter

A DVD-k anyaga segíthet az agy lemásolásában

A DVD-k adatrögzítő képességét biztosító anyagnak van egy egészen érdekes tulajdonsága is, képes utánozni az idegsejteket és a köztük elhelyezkedő csomópontokat. A felfedezés újabb esélyessel bővíti az agyszerű számítógépek megvalósítását célzó megoldásokat, ami azzal a nem elhanyagolható előnnyel száll ringbe, hogy egészen minimális energiaszinteken is működne.

Egy agyszerű számítógép külső programozás nélkül tanulna és alkalmazkodna. Megszabadulva az előre programozott funkciók korlátaitól, a számítógépek összegyűjthetnék az összeegyeztethetetlen információkat, amit tapasztalaton alapulva mérlegelnének, emlékeket képeznek, és úgy kezdik el a probléma megoldását, hogy azt már bátran lehetne "gondolkodásnak" nevezni. Ennek a képességnek a birtokában a gépek sokkal jobban teljesíthetnek az olyan feladatokban, mint például az arc- és beszédfelismerés, emellett pedig képesek lennének ugyanazon a helyen feldolgozni és eltárolni az adatokat, ahogy azt az idegsejtek teszik. A hagyományos számítástechnika egyik hátulütője ezeknek a funkcióknak az elkülönülése, ami rontja a hatékonyságot.

Most két kutatócsoport a DVD-technológiai alapjául szolgáló germánium-antimon-tellúr (GST) ötvözet alkalmazásával elkészítette a mesterséges idegsejteket, vagyis a neuronokat, és a köztük található csomópontokat, a szinapszisokat. A GST neuront a brit Exeter Egyetem csapata alkotta meg David Wright vezetésével, míg a nanoméretű elektronikus szinapszissal amerikai kollégáik rukkoltak elő a kaliforniai Stanford Egyetemen. A Philip Wong csoportja által elkészített csomópont még azt a folyamatot is visszaadja, ahogy a szinapszisok megváltoztatják kapcsolódásaik erősségét.

A GST-t egy "fázisváltó" ötvözetként ismerik, melegítés hatására képes ugyanis megváltoztatni molekuláris szerkezetét, kristályosból rendezetlen amorf fázisba alakulva. Ez teszi lehetővé a DVD-k esetében a bináris 0 és 1 sorozatainak rögzítését, majd lézeres kiolvasását. A GST azonban nem csupán két állapotra képes, az ötvözet egy parányi foltján belüli területek különböző fokig lehetnek kristályosak és amorfok, ami azt jelenti, hogy a binárisnál sokkal szélesebb értéktartományban tárolhatók az adatok. Ez azért fontos, mert a valódi neuronokat a bejövő jelek felhalmozódása készteti "tüzelésre", vagyis az elektromos ingerület továbbítására egy bizonyos küszöb elérésekor. Wright GST neuronja képes visszaadni ezt a tüzelési küszöböt, mert az ötvözet elektromos ellenállása hirtelen csökken, amikor az amorf fázisból a kristályos felé elmozdul.

A GST adottságai itt még nem érnek véget. Amikor egy neuron tüzel, a jel fontosságát a következő befogadó neuronhoz vezető szinapszis ereje határozza meg. A természetben ezt az erőt egy szinaptikus információátvitel, az STDP (Spike-Time Dependent Plasticity) szabályozza, megalapozva a tanulást és az emlékezést. Ha a szinapszis két végén elhelyezkedő neuronok egyike folyamatosan a másik előtt tüzel, a szinapszis ereje nő, azonban ha a másik tüzel először, akkor a szinapszis ereje csökken. A GST ellenállás-változtató képessége lehetővé tette a kutatók számára, hogy programozhassák az általuk megépített nanoméretű mesterséges szinapszisok erejének dinamikus módosulásait, visszaadva az STDP folyamatot, ami által rangsorolhatóvá válik, hogy melyik neuron jel a legfontosabb az adott feladatnál, magyarázta Duygu Kuzum, a Stanford csapatának tagja.

75 nanométeres átmérőjével a mesterséges szinapszis energiatakarékos megoldást jelent az agyszerű számítógépek számára. A csapat számításai szerint egy 1010 szinapszissal rendelkező rendszer mindössze 10 wattot fogyasztana, miközben egy szuperszámítógép 1,4 megawattot fogyaszt el mindössze 5 másodpercnyi agytevékenység szimulálásához.

"A fázisváltó eszközök valóban elsajátíthatják az agy viselkedésének lényegét" - mondta Steve Furber, a brit Manchester Egyetem professzora, aki hagyományos mikroprocesszorokból épít egy agyszerű számítógépet. "Azonban még igen hosszú utat kell bejárniuk. Kíváncsi vagyok, mikor sikerül nekik százmilliókat felvinni ezekből egy chipre szinte ingyen”

A fázisváltó anyagok legalább három másik megoldással szállnak versenybe az agyszerű számítógépek megvalósítása érdekében. A svájci Blue Brain projekt az agy biokémiájának szoftveres modellezésén dolgozik, amit egy szuperszámítógépen futtatnának. A héten a Manchester Egyetem csapata is elkezdte építeni saját megoldását, a SpiNNakert. Ez egy egymilliárd neuronos számítógép lenne, ami okostelefon mikroprocesszorokat alkalmaz, egyenként 18000 neuront modellezve. Emellett szólnunk kell az úgynevezett „memrisztorról” is, a hagyományos tranzisztort helyettesítő, biológiai szinapszis mintájára működő memória rezisztorról, ami abban különbözik a többi áramköri elemtől, hogy memóriája van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #23
    "Amúgy ezt azért hoztam fel, mert a technika fejlődése nyilvánvalóan aláásná a jelenlegi rendszer alapjait, ha a szükséges javak szinte ingyen , minden eddiginél magasabb mennyiségben a rendelkezésre állnának. Az embereknek nem kéne annyit fizetniük érte, így ugye megszűnne az egyik legfőbb motiváló erő, hogy az emberek dolgozzanak."
    Én pedig csak azt írtam, hogy a technológiai fejlettség ezt a szintet már elérte, mesterségesen keltenek hiányt, feszültséget, mesterségesen határozzák meg az energia árát, amivel alapvetően befolyásolják a gazdaság szerkezetét.
    A túl magas energia ár és a nem profitalapú központi szabályozás hiánya megállítja a társadalom és a technológia további fejlődését, tetszhalott állapotban tartja.
    Ha ez így marad soha nem lesz repülőautód és annak is örülhetsz, ha kibulizzuk, hogy a 40 órás munkahetet, ami már most sem annyi gyakorlatilag, ne emeljék föl!

    Az erőforrások végessége mindig adott technológiai szinten értendők. A XIX. szd végén elkönyvelték, hogy London elérte a fejlődése határait, hiszen félő volt, hogy a sok lovaskocsi ellátásához, több zabot kell szállítani, mint, amennyi árut szállítani tudnak, plusz olyan mennyiségű szarral szennyezik össze az utcákat, ami már kezelhetetlen.
    Most ugyan így nézzük a jelenlegi technológiánkat.
    A váltást, változást nem a környezeti korlátok akadályozzák, hanem társadalmiak, és ebben talán egyetértünk, mert másik oldalról, ha a jelenlegi társadalmi technológiai rendszer marad, az ugyan úgy katasztrófához vezet, mintha az angolok ragaszkodnak a lovakhoz és nem cserélik le autókra.
  • Kornan #22
    Az erőforrások tényleg nem tűnnek a közeljövőben végesnek, csak az elérhetőek azok. És ha bizony nem rukkolnak elő valamilyen okossággal, akkor a jelenlegi fogyasztási szintet nem tudjuk tartani, mert nem tudjuk beszerezni hozzá az erőforrásokat, hiába van sok az űrbe vagy a Föld mélyén. Talán megoldják majd az okosok, még időben, talán nem, ezt még korai megmondani.

    Amúgy ezt azért hoztam fel, mert a technika fejlődése nyilvánvalóan aláásná a jelenlegi rendszer alapjait, ha a szükséges javak szinte ingyen , minden eddiginél magasabb mennyiségben a rendelkezésre állnának. Az embereknek nem kéne annyit fizetniük érte, így ugye megszűnne az egyik legfőbb motiváló erő, hogy az emberek dolgozzanak.
    A jelenlegi rendszert úgy lehetne megtartani, ha nőne az emberek fogyasztási igénye, tehát még mindig dolgoznának, hogy legyen repülő autójuk, kvantumszámítógépük..... , mert ezek nélkül nem tudnának élni. Vagy úgy ha valahogy mesterségesen blokkolnák a technika fejlődését vagy elszednék az emberek pénzét valamivel(pl magas adóval). A fogyasztási szint növelése szerintem veszélyes út az említett rendelkezésre álló erőforrások végessége miatt.

    Szerintem a 21.-edik században jó eséllyel történnek majd alapvető változások gazsasági rendszerünkben, társadalmunkban. Vagy így vagy úgy.
  • NEXUS6 #21
    "Mert a fogyasztási igény növelése az nyilvánvalóan zsákutca, mivel az erőforrások végesek."
    Nos igen, pontosan ez az a dolog, az az ideológia, amibe mindenkit belekergetnek és olyan standard módon átformálja rögtön a gondolkodást, hogy soha senki nem akar rajta túllépni.
    Igen az erőforrások végesek. Mármint elméletileg!
    És a bökkenő itt van. Te neked szajkózzák, hogy elfogy az olaj, még max 40 évre elég. De 40 éve is ezt mondták! 40 éve kevesebb ember engedhette meg, hogy kocsit tartson, és azok is kisebbek voltak. Hála a technikai fejlődésnek és a gazdaság viszonylag folyamatos bővülésének ma már sokkal többen és sokkal nagyobb kocsikat vehetnek, a korlátozás annyi, hogy kb ugyan annyit fogyasztanak, mint 40 éve. Amcsiban ugyan úgy 5 literes benzinfalókat használnak, ez sokkal inkább kultúra, mint technológia kérdése.
    Szóval marhára nem az látszik mintha bárki is, a kisembert kivéve úgy gondolná, hogy végesek az erőforrások. Mert pontosan ez a lényeg, elméletileg azok, azonban aktuálisan meg minimális gyakorlati korlát van.

    És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az űrben gyakorlatilag zéro korlát van akármire. Kivéve persze az életre alkalmas környezetet.
    Van olyan űrtechnológiánk, amivel a földközeli aszteroidák akár letéríthetjük a pályáról és mondjuk belökhetjük a Szahara közepére. Egy fém aszteroida 99 százalék jó minőségű tiszta vasat tartalmaz és más értékes fémeket, akár annyit amennyit egész eddig használt föl az emberiség.
    És persze azok az anyagok, amelyeket fáradtságos munkával bányászunk, és tisztítunk ezzel is szennyezve a környezetet szintén valamikor aszteroidaként, meteorként esett le, merthogy a Föld magjából bizony a nehéz elemek, pl a vas nem fog feljönni.

    A félelem a véges erőforrásoktól, félelem a biztonság elvesztésétől, félelem az egzisztencia elvesztésétől, ezek azok a dolgok, amivel az embereket ráveszik arra, hogy beááljanak az elit mögé, akkor is, ha ezek a félelmek minimális realitással rendelkeznek.
    Véges erőforrások kérdése nagyjából kilőve, a nyugat birtokolja a világ legjelentősebb fegyveres erejét, itt a legjobb a közbiztonság (máshol sokkkkkkkkal rosszabb!) ennyit a biztonsági félelmekről. Az egzisztenciális válság szintén mesterséges, pl Európában élelmiszer túltermelés van. Mo. mezőgazdasági ország, az emberek nagy része viszont még sem tud beszerezni elegendő és jó minőségű élelmiszert.
    Hogy van ez?
  • NEXUS6 #20
    A hiánygazdaságokban, az erőforrásokhoz való hozzáférés és a hierarchiában történő előremenetel, (gyak a hatalom) biztosítja a motivációt. Aki ebben nőtt föl az el sem tudja képzelni, hogy máshogy lehet.
    Pedig a társadalom igazi szövetét a másodlagos/informális kapcsolatok adják, ezek pedig abszolút nem az erőforrásokhoz viszony szerint alakulnak. A kedvesednek, anyádnak nem azért adsz puszit, mert megfizeti, és ugyan így a haveroddal sem azért dumálsz órákat a kocsmában, mert abból neked hasznod származna.
    Az ajándékozó kultúrában azonban a hivatalos szinten is ezek, vagy hasonló dolgok számítanak. Pénznek önmagában nincs értéke, az ismertség, az elismertségnek annál inkább, ez helyettesíti a pénzt és hatalmat, ezért dolgozik valaki a társadalomért órákat, fejleszti más emberek közötti kapcsolatokat. Ez ugyan úgy ambíció, mint amikor a hierarchiában akar valaki fölfelé kúszni.
  • Kornan #19
    Szerintem is egy fejlett rendszerben, ahol relatíve könnyen hozzá lehet jutni a szükséges javakhoz, kiemelkedően fontos az emberek motivációja/hozzáállása. Fontos, hogy annak ellenére,hogy szinte mindenük megvan többek akarjanak lenni, dolgozni akarjanak egy szebb jövőért. Mert a fogyasztási igény növelése az nyilvánvalóan zsákutca, mivel az erőforrások végesek. Még a jelenlegi fogyasztási szinten is nehéz lesz fenntartható gazdaságot kialakítani, a 21. század kihívása.

    Kérdés még, hogy egy olyan rendszer, ahol az embereknek alanyi jogon jár elegendő mennyiségű termék ingyen az most kommunizmus? Pl mert robotok termelnek. Sokan lehet annak tartanák, de szerintem nem kommunizmus. A kommunizmus több mint a javak elosztásának mértéke. Elég sok irracionális ideológia + miegymás is bele tartozik.
  • Balumann #18
    ?
  • Adam4ntium #17
    óóó hogy szopnátok le!
  • NEXUS6 #16
    Na most leesett, hogy mit akartál írni, amikor azt írtad, hogy mindent meg lehet az emberekkel csinálni. Ha jól értem azt írod, hogy gyakorlatilag uniformizált, igaz csökkentett képességű egységeket csinálnak belőlük, amiből aztán bármilyen "embergép" felépíthető. Embergép, mint olyan rendszer, aminek egyes elemei emberek.

    Az emberek persze emberek akarnak maradni, de a családra/személyes közösségre vonatkozó igényt nagyon jól lehet helyettesíteni egy szappanoperával, az identitást meg a rajongással valami termékmárka/sportklub iránt. Sajnos.

    A hazugsággal kapcsolatban sajna sok embernek nem tűnik fel, hogy az "igazság", az az egy gondolati rendszer érvényessége nem attól jön meg, ha a rendszer főbb elemeit soxor ismételjük, hanem hogy a gondolati rendszer rendelkezik egy belső koherenciával, konzisztenciával, végig követhető belső logikával.

    Az indoktrinálás ellenszere a tudatosság, a szellemi képességek növelése lehet? Vagy másképp megfogalmazva, ez önmagában képes felszabadítani az embereket? Hiszen sajnos egy inkoherens rendszert is ki lehet egészíteni oly módon, hogy a működőképességét megőrzi, sok kutató pl a jelenlegi közgázzal pont ezt teszi szerintem. Hiába okosak, ha a nézőpontjukon nem hajlandók változtatni.
  • remark #15
    A munkát majdnem mindenki úgy éli meg, mint az a tevékenység, ami az életbenmaradását biztosítja, és kötelező, és rabszolgaság és utálja.
    (...) A szitu az, hogy valójában a gazdaság emberi interakciók összessége és ennyi.

    Szerintem a problémát - ami a motiválatlanság, az utálat, a kielégülés avagy a siker érzésének hiánya - az okozza, hogy az ember eltávolodott a valós gazdasági folyamatoktól. Ennek egyik arca az, hogy elvileg a munka emberi (!) interakcióval járna, de ez ma nincs így. Vagy semmi kommunikáció nincs (szalagmunkás) vagy szerepeket játszunk (mondjuk call-center dolgozó). Tehát azon folyamatoktól, amikhez emberként hozzá voltunk szokva, eltávolodunk, és lecseréljük azokat szintetikus, mesterséges, azaz gyakorlatilag üres folyamatokra.

    Ennek feltétele a fejek kiüresítése. Amint a fejek üresek, azaz nem tartalmaznak információt a természetes folyamatokról, a fejekbe betölthetőek a szintetikus folyamatokat meghatározó információk. (Az embert a szintetikus gazdasági folyamatokhoz igazítják, azaz az embert a szintetikus ember modelljéhez igazítják.) Ez egy tudatos "hatékonyságnövelő" folyamat, ugyanúgy, ahogy a gyártósorok robotizálása is tudatos folyamat, és nem véletlenül zajlik le. A hatékonyság növelésének mellékterméke, hogy a folyamat nem tartalmazza az eredetileg meglévő "emberi" elemeket, azaz "embertelenné" válik. Egy ember pedig egy embertelen környezetben rosszul érzi magát, először utálat, majd ha huzamosabb ideig tartózkodik ilyen környezetben, akkor fizikailag is megbetegszik.

    A teljes gazdasági folyamattól, azaz a valóságtól, a teljes egésztől való eltávolodás egy másik következménye az, hogy a munka és annak életbenmaradást biztosító funkciója is eltávolodik egymástól. Így válik lehetővé pl. az, hogy valaki környezetszennyező, vagy betegségeket okozó termékeket gyártson, vagy épp tömegpusztító fegyvereket, és közben úgy tekintsen arra amit csinál, hogy az biztosítja az életbenmaradását. Közben meg mekkora paradoxon ez az egész.

    A világunk tele van paradoxonokkal. Az emberek többsége tudatosan vagy épp automatikusan, de folyamatosan hazudni kényszerül magának. Azokat, akik kevésbé képesek erre a hazugságra, a pszichológusok tárt karokkal várják, hogy jó útra térítsék őket. Akik pedig egyáltalán nem képesek erre, azokat a társadalom megbélyegzi.

    Alapvetően a pénzügyi rendszer impotenciája miatt.

    Ami számunkra impotencia, az más számára potencia.
  • NEXUS6 #14
    Az emberek szemléletén is változtatni kéne.
    A munkát majdnem mindenki úgy éli meg, mint az a tevékenység, ami az életbenmaradását biztosítja, és kötelező, és rabszolgaság és utálja. Ha az életbenmaradás és a munka között nem lenne ilyen közvetlen kapcsolat, talán úgy is felfoghatnánk, mint egy embertársaiért végzett szolgálatot. Persze legemelkedettebb szinten.
    És persze ez naivkodásnak tűnik. Az is lenne, ha nem lennének ilyen kultúrák, de vannak!
    Ezek az un. ajándékozó kultúrák, ahol az alapvető erőforrásokra nincs közvetlen befolyással az adott közösség tevékenysége. Ilyen akár a hacker társadalom, de bizonyos szinten a blogozás, fórumozás is ilyen, de vannak ilyen ősi közösségek is ott ahol a természet ellátja az emberek szükségleteiit, nem kell egymással harcolni értük, nem hiánygazdaság van.

    A szitu az, hogy valójában a gazdaság emberi interakciók összessége és ennyi. Az egyes ember számára nem azért jó a gazdaság részévé válni, mert biztosíthatja a megélhetést. Az emberi lét maga az, hogy interakciókban veszünk részt, ez a cél, az eszköz és a jutalom is egyben.
    Az hogy egy olyan társadalomra, ami már elérte azt, hogy az erőforrások fölött korlátlanul rendelkezik, azok hiánya miatt nem kéne embereknek meghalnia, vagy azok hiányára hivatkozva nem kéne háborúkat indítanunk, szóval egy ilyen társadalomra hierarchiát, egy a hiánygazdaságra kitalált szabályozási, elosztási rendszert (gyak pénzügyi rendszert) erőltetve természetszerűleg termelődnek a válságok. Ez a pénzügyi rendszer nem képes szabályozni az elosztást, ha a termelés meghalad egy szintet.

    Mégegyszer mondom, az emberek fogyasztani és termelni akarnak, és megvannak a termelőeszközeink is, hogy a gazdaság fejlődjön és még is heteken belül várhatólag iszonyú válságnak nézünk elébe. Alapvetően a pénzügyi rendszer impotenciája miatt.