Hunter
Hangszerhasználat izomstimulációval
Szeretne megtanulni valamilyen hangszeren játszani, de nincs ideje a gyakorlásra? Egy fejlesztés alatt álló eszköz, ami átveszi az irányítást a kéz fölött, megoldja ezt a feladatot.
A Tokiói Egyetem és a Sony Számítógép Tudományi Laboratóriuma által közösen fejlesztett PossessedHand elektromosan stimulálja az alkar ujjakat mozgató izmait. Az eszközhöz tartozó öv 28 elektródapárnát tartalmaz, melyek meghajlítják az ujjpercek közötti ízületeket, és két csuklómozdulatot is biztosítanak. Használói még csukott szemmel is képesek voltak érzékelni az eszköz által keltett kézmozdulatokat. "A felhasználók ujjait elméjük kontrollásása nélkül irányítjuk" - magyarázta Emi Tamaki, a kutatás vezetője.
Ujjakat stimuláló eszközöket már korábban is készítettek, az elektródákat azonban beültették a bőr alá, ami invazívvá tette az eljárást. Készültek kesztyűszerű megoldások is, ezek azonban jelentősen korlátozzák a finom mozdulatokat; a PossessedHand ezeknél sokkal kényelmesebb és hatékonyabb. "Az elektromos stimulációk hasonlóak a széles körben alkalmazott alacsony frekvenciájú masszázs stimulációkhoz" - tette hozzá Tamaki.
Miután a kezet sikeresen uralmuk alá vonták, a kutatók megpróbálták megtanítani a kotón, egy ősi japán pengetős hangszeren való játékra. A koto játékosok három ujjukon viselnek pengetőket, a húrokat azonban mind az öt ujjhegyükkel pengetik, így minden egyes ujj egy jellegzetes hangot produkál. A koto kottákból kiolvasható, hogy mikor melyik ujjat kell mozdítani, amiből Tamaki és munkatársai képesek voltak a megfelelő parancsok létrehozására, melyekkel megadhatják eszközüknek, hogyan és mikor stimulálja viselője izmait.
A PossesedHand által keltett ingerek nem fejtenek ki akkora erőt, amivel az ujjak megpendíthetik a koto húrjait, csupán segít a kezdőknek a megfelelő ujjmozdulatok elsajátításában. Tamaki és csapata két kezdő játékoson próbálta ki az eszközt, akik együttesen mindössze négy időzítési hibát vétettek a PossessedHand használatával, míg az eszköz asszisztálása nélkül tizenhármat. Talán nem meglepő, hogy a játékosok kissé ijesztőnek találták, hogy egy gép mozgatja a kezüket. "Úgy éreztem, mintha meghekkelték volna a testemet" - mondta az egyik kísérleti alany. Tamaki meggyőződése, hogy az emberek hozzá fognak szokni az eszköz használatához, amint szembesülnek a hasznosságával.
Amellett, hogy a segíti a jövendő zenészeket, a PossessedHand alkalmazható lehet az agyvérzést vagy egyéb izomkontrollal kapcsolatos sérülést elszenvedettek rehabilitációjában. A terapeuták már most is alkalmazzák az elektromos izomstimulációkat ezeknél a betegeknél, a jelenlegi nem invazív eszközökkel azonban csak elnagyolt mozdulatok érhetők el, például az egész kar kinyújtása, vagy behajlítása.
Henrik Gollee, a brit Glasgow Egyetem rehabilitációs eszköz kutatója szerint a PossessedHand segíthet a jóval finomabb mozdulatok gyakorlásában is. "Meglepett az általuk elért finom mozgás szintje" - mondta. Simon Holland, a Milton Keynes Egyetem Zenei Számítástechnika Laboratóriumának igazgatója azonban nem olyan lelkes az eszközzel kapcsolatban mint Gollee, legalábbis ami a zenei képességeket illeti. "Egy hangszer pengetése és egy zeneszám eljátszása anélkül is megtanulható, hogy az alany képes lenne egyszerű változatok előadására" - mondta, rámutatva, hogy óriási a különbség egy dal eljátszásának megtanulása és a zenésszé válás között.
A Tokiói Egyetem és a Sony Számítógép Tudományi Laboratóriuma által közösen fejlesztett PossessedHand elektromosan stimulálja az alkar ujjakat mozgató izmait. Az eszközhöz tartozó öv 28 elektródapárnát tartalmaz, melyek meghajlítják az ujjpercek közötti ízületeket, és két csuklómozdulatot is biztosítanak. Használói még csukott szemmel is képesek voltak érzékelni az eszköz által keltett kézmozdulatokat. "A felhasználók ujjait elméjük kontrollásása nélkül irányítjuk" - magyarázta Emi Tamaki, a kutatás vezetője.
Ujjakat stimuláló eszközöket már korábban is készítettek, az elektródákat azonban beültették a bőr alá, ami invazívvá tette az eljárást. Készültek kesztyűszerű megoldások is, ezek azonban jelentősen korlátozzák a finom mozdulatokat; a PossessedHand ezeknél sokkal kényelmesebb és hatékonyabb. "Az elektromos stimulációk hasonlóak a széles körben alkalmazott alacsony frekvenciájú masszázs stimulációkhoz" - tette hozzá Tamaki.
Miután a kezet sikeresen uralmuk alá vonták, a kutatók megpróbálták megtanítani a kotón, egy ősi japán pengetős hangszeren való játékra. A koto játékosok három ujjukon viselnek pengetőket, a húrokat azonban mind az öt ujjhegyükkel pengetik, így minden egyes ujj egy jellegzetes hangot produkál. A koto kottákból kiolvasható, hogy mikor melyik ujjat kell mozdítani, amiből Tamaki és munkatársai képesek voltak a megfelelő parancsok létrehozására, melyekkel megadhatják eszközüknek, hogyan és mikor stimulálja viselője izmait.
A PossesedHand által keltett ingerek nem fejtenek ki akkora erőt, amivel az ujjak megpendíthetik a koto húrjait, csupán segít a kezdőknek a megfelelő ujjmozdulatok elsajátításában. Tamaki és csapata két kezdő játékoson próbálta ki az eszközt, akik együttesen mindössze négy időzítési hibát vétettek a PossessedHand használatával, míg az eszköz asszisztálása nélkül tizenhármat. Talán nem meglepő, hogy a játékosok kissé ijesztőnek találták, hogy egy gép mozgatja a kezüket. "Úgy éreztem, mintha meghekkelték volna a testemet" - mondta az egyik kísérleti alany. Tamaki meggyőződése, hogy az emberek hozzá fognak szokni az eszköz használatához, amint szembesülnek a hasznosságával.
Amellett, hogy a segíti a jövendő zenészeket, a PossessedHand alkalmazható lehet az agyvérzést vagy egyéb izomkontrollal kapcsolatos sérülést elszenvedettek rehabilitációjában. A terapeuták már most is alkalmazzák az elektromos izomstimulációkat ezeknél a betegeknél, a jelenlegi nem invazív eszközökkel azonban csak elnagyolt mozdulatok érhetők el, például az egész kar kinyújtása, vagy behajlítása.
Henrik Gollee, a brit Glasgow Egyetem rehabilitációs eszköz kutatója szerint a PossessedHand segíthet a jóval finomabb mozdulatok gyakorlásában is. "Meglepett az általuk elért finom mozgás szintje" - mondta. Simon Holland, a Milton Keynes Egyetem Zenei Számítástechnika Laboratóriumának igazgatója azonban nem olyan lelkes az eszközzel kapcsolatban mint Gollee, legalábbis ami a zenei képességeket illeti. "Egy hangszer pengetése és egy zeneszám eljátszása anélkül is megtanulható, hogy az alany képes lenne egyszerű változatok előadására" - mondta, rámutatva, hogy óriási a különbség egy dal eljátszásának megtanulása és a zenésszé válás között.