Hunter
A párás levegő távol tartja az influenzát
Ha visszaemlékezünk, nagyszüleink gyakorta párásították a ház szobáit telente, és bizonyára ma is sokan élnek ezzel a módszerrel. Egy új kutatásból kiderül, hogy ez kifejezetten hasznos tevékenység, különösen a jelenlegi influenzás időszakban.
Az influenzajárványok tanulmányozásából már jó ideje tudjuk, hogy vírusa könnyebben terjed száraz levegőben. Most egy új kutatás kiderítette, hogy a kulcs az abszolút páratartalom, ami a levegőben jelenlévő, hőmérséklettől függő vízmennyiséget jelzi. Eddig az influenza terjedésének előrejelzésénél jellemzően a relatív páratartalmat vették figyelembe, ami függ a levegő hőmérsékletétől.
"Meglepően szoros az összefüggés. Amikor az abszolút páratartalom alacsony, az influenzavírus életben maradási esélyei megnőnek és emelkedik a fertőzések száma is" - magyarázta Jeffrey Shaman, az Oregon Állami Egyetem a klíma és a betegségek közötti összefüggések kutatására specializálódott légkörtudósa. Shaman szerint felfedezésük a tudományos és az orvostársadalom számára is fontos, segítségével ugyanis pontosabb előrejelzési modellek készíthetők. Az új adalék lehetőséget nyújt a betegség alaposabb megismerésére és terjedésének előrejelzésére, ugyanakkor figyelmeztet, hogy egyes esetekben érdemes megnövelni otthonaink páratartalmát is. Természetesen mértéket kell tartani, a túlzott párásítás más jellegű problémákhoz vezethet a lakásban, például penészedéshez.
Az influenza és az alacsony páratartalom közötti összefüggés azért is fontos, mert a hideg téli időszakokban, amikor az influenzás megbetegedések a leggyakoribbak, még a legmagasabb relatív páratartalom adatok mellett is igen kevés a tényleges nedvesség a levegőben, ami kellemes közeg a vírus számára. Az oregoni kutatók szerint a relatív páratartalom mindössze az influenzavírus-fertőzések 12 százalékát magyarázza, míg a vírus túléléséhez 36 százalékban járul hozzá. Shaman és munkatársai új elemzése az abszolút páratartalom figyelembe vételével 50 százalékra tornászta fel a vírus terjedését, míg a túlélési arányra nem kevesebb mint 90 százalékot kaptak.
Miért félrevezető a relatív páratartalom? A meleg levegő ugyanúgy rendelkezik páratartalommal, mint a hideg. Sokan mondják, hogy a meleg levegő párásabb a hidegnél, és bár ez tudományosan nem teljesen helytálló, mégis sok igazság van benne. A meleg levegőben 30 százalék relatív páratartalom mellett jó eséllyel ugyanannyi nedvességet találunk, mint a hidegben 60 százalékos relatív páratartalomnál, tehát míg a hideg levegő névelegesen nedvesnek hat, valójában száraz, ami kedvez az influenzának. Az abszolút páratartalmat a víz súlyának megfelelően grammban fejezik ki egy bizonyos levegő térfogatra levetítve. Minél magasabb az érték, annál nedvesebb a levegő.
"Egy nyári napon akár többszöröse is lehet a levegő vízpára mennyisége, mint egy télin, ami ugyanúgy igaz a belterekre, mint a külterekre. Következésképp az influenza jellemzően télen jelentkezik, amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony, kedvezve a vírus túlélésének és terjedésének" - összegzett Shaman.
Az influenzajárványok tanulmányozásából már jó ideje tudjuk, hogy vírusa könnyebben terjed száraz levegőben. Most egy új kutatás kiderítette, hogy a kulcs az abszolút páratartalom, ami a levegőben jelenlévő, hőmérséklettől függő vízmennyiséget jelzi. Eddig az influenza terjedésének előrejelzésénél jellemzően a relatív páratartalmat vették figyelembe, ami függ a levegő hőmérsékletétől.
"Meglepően szoros az összefüggés. Amikor az abszolút páratartalom alacsony, az influenzavírus életben maradási esélyei megnőnek és emelkedik a fertőzések száma is" - magyarázta Jeffrey Shaman, az Oregon Állami Egyetem a klíma és a betegségek közötti összefüggések kutatására specializálódott légkörtudósa. Shaman szerint felfedezésük a tudományos és az orvostársadalom számára is fontos, segítségével ugyanis pontosabb előrejelzési modellek készíthetők. Az új adalék lehetőséget nyújt a betegség alaposabb megismerésére és terjedésének előrejelzésére, ugyanakkor figyelmeztet, hogy egyes esetekben érdemes megnövelni otthonaink páratartalmát is. Természetesen mértéket kell tartani, a túlzott párásítás más jellegű problémákhoz vezethet a lakásban, például penészedéshez.
Az influenza és az alacsony páratartalom közötti összefüggés azért is fontos, mert a hideg téli időszakokban, amikor az influenzás megbetegedések a leggyakoribbak, még a legmagasabb relatív páratartalom adatok mellett is igen kevés a tényleges nedvesség a levegőben, ami kellemes közeg a vírus számára. Az oregoni kutatók szerint a relatív páratartalom mindössze az influenzavírus-fertőzések 12 százalékát magyarázza, míg a vírus túléléséhez 36 százalékban járul hozzá. Shaman és munkatársai új elemzése az abszolút páratartalom figyelembe vételével 50 százalékra tornászta fel a vírus terjedését, míg a túlélési arányra nem kevesebb mint 90 százalékot kaptak.Miért félrevezető a relatív páratartalom? A meleg levegő ugyanúgy rendelkezik páratartalommal, mint a hideg. Sokan mondják, hogy a meleg levegő párásabb a hidegnél, és bár ez tudományosan nem teljesen helytálló, mégis sok igazság van benne. A meleg levegőben 30 százalék relatív páratartalom mellett jó eséllyel ugyanannyi nedvességet találunk, mint a hidegben 60 százalékos relatív páratartalomnál, tehát míg a hideg levegő névelegesen nedvesnek hat, valójában száraz, ami kedvez az influenzának. Az abszolút páratartalmat a víz súlyának megfelelően grammban fejezik ki egy bizonyos levegő térfogatra levetítve. Minél magasabb az érték, annál nedvesebb a levegő.
"Egy nyári napon akár többszöröse is lehet a levegő vízpára mennyisége, mint egy télin, ami ugyanúgy igaz a belterekre, mint a külterekre. Következésképp az influenza jellemzően télen jelentkezik, amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony, kedvezve a vírus túlélésének és terjedésének" - összegzett Shaman.
