Egy szibériai lelet alapján elképzelhető, hogy új ággal gyarapodik az emberi családfa, szakértők szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa.

Egy megkövült ujjcsontból nyert DNS nem mutat egyezőséget sem a modern emberével, sem a neandervölgyiekével. Az "X-nő", ahogy a kutatók elkeresztelték felfedezésüket, nagy valószínűséggel az emberek és a neandervölgyiek közös ősének a leszármazottja, de feltehetőleg mindkét fajtól különbözik. 30-50 000 évvel ezelőtt élt. A csontot még 2008 nyarán találták egy barlangban, ahol számos neandervölgyi eszközt felfedeztek az elmúlt években, ezért nem is tulajdonítottak neki túlzott jelentőséget, elemzésével sem siettek különösebben. A vizsgálatok azonban a várakozással ellentétben nem mutattak egyezőséget a neandervölgyiek genetikai adataival, ami igencsak meglepte a tudósokat.

"Ez csak a jéghegy csúcsa" - nyilatkozott a New Scientist magazinnak Chris Stinger, a londoni Természettörténeti Múzeum paleoantropológusa. Ugyan nem vett részt a kutatásban, azonban úgy véli, hogy elsősorban közép- és kelet-Ázsiában további emberféléket fognak felfedezni az elkövetkező években, melyek nem csoportosíthatók sem a neandervölgyiek, sem az emberek fajába.

Korábban az antropológusok úgy vélték, csak a neandervölgyiek és az emberek képviselték az emberféléket Európában és Ázsiában a késői pleisztocén korban. Nemrég felfedezték azonban a 17 000 éves Homo floresiensist, vagy ahogy sokan nevezik őket, a hobbitokat, ami megingatta a korábbi nézetet, bár az antropológusok többsége egyfajta anomáliaként tekint rájuk, akik az ember-neandervölgyi hegemóniától elszigetelve éltek.

Szoba...

Az újonnan felfedezett élőlény azonban láthatóan igen közeli szomszédságban élt a két hominid fajjal, tehát a kérdés koránt sem intézhető el holmi anomáliákra való hivatkozásokkal. Egyre erőtejesebben kezd kibontakozni egy kép, mely szerint a jégkorszak hominid élővilága sokkal változatosabb volt, mint gondoltuk. "A kép, ami az elkövetkező években ki fog bontakozni sokkal összetettebb" - fogalmazott Svante Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet paleogenetikusa, aki kollégájával, Johannes Krauséval a dél-szibériai Gyenyiszova-barlangban fedezte fel a kövületet és a csont mitokondriumából elvégezték a DNS szekvenálását.

Egyetlen csontból persze lehetetlen megmondani milyen lehetett a teljes élőlény, ezért a német kutatók nem nevezik új fajnak felfedezésüket. Az elnevezés ellenére a lény neme sem ismert, csupán azért nevezik X-nőnek, mert a mitokondrium anyai ágon öröklődik. A kielemzett DNS közel 400 betűben tér el az emberétől, és körülbelül ennek a felével a neandervölgyi DNS-től.

Ezek az adatok azt jelzik, hogy az X-nő az egyik ágon a két ismert fajjal is közös afrikai őstől származik, elválása az embertől és a neandervölgyiektől valamikor 780 000 és 1,3 millió évvel ezelőtt következhetett be. Ez jóval az emberek és a neandervölgyiek szétválása előttre esik, vagyis a feltételezett fajnak egy eddig ismeretlen migrációval kellett elhagynia Afrikát, ami a Homo erectus 1,9 millió évvel ezelőtti, és a neandervölgyiek ősének számító Homo heidelbergensis 500 000 évvel ezelőtti kivándorlása közé esik.

...kilátással

Clive Finlayson, a Gibraltár Múzeum paleoantropológusa ennek nem tulajdonít túlzott jelentőséget, szerinte az elmélet, mely szerint csupán néhány hominid kivándorlás zajlott Afrikából, nem más, mint egy folyamat túlzott leegyszerűsítése, ami figyelmen kívül hagyja más fajok terjeszkedési szokásait. "Egy vagy két terjeszkedésről beszélni egy adott területen biológiailag értelmetlen" - mondta. "Feltehetőleg több száz, ezer kivándorlás volt Afrikából."

Paabo és csapata nem akar találgatásokba bocsátkozni az X-nő természetét illetően, amíg hozzá nem jutnak a sejtmagba kódolt genetikai információ, azaz a nukleáris genom 3,1 milliárd betűjéből a DNS szekvenciákhoz. Ez a projekt már folyamatban van, az első eredményekre néhány hónapon belül fény derül. Paabo a genomból ugyanazokat a kérdéseket szeretné megválaszolni, ami a hamarosan publikálásra kerülő neandervölgyi genommal kapcsolatban is fölmerült.

Például a neandervölgyiek is rendelkeztek azzal az egyedi génmutációval, ami az embereknél a beszédhez és a nyelvhez köthető. Amennyiben az X-nő szekvenciája kiegészül, képesek lesznek megállapítani, hogy esetében is jelen volt-e ez a változat, a FOXP2. A mitokondriális genomban nincs jele, hogy az X-nő kereszteződött volna az emberrel, vagy a neandervölgyiekkel, nukleáris genomja azonban sokkal többet fog elárulni ezekről a dolgokról, különösen, hogy a jelek szerint ez a faj - amennyiben ténylegesen külön fajnak tekinthetjük őket - nem volt elszigetelve a másik kettőtől.

"Mivel szinte ugyanabban az időkeretben élt három különböző hominid forma, ez megnöveli mindennemű kapcsolat esélyét, beleértve a genetikait is" - tette hozzá Paabo, aki a leletben az emberi történelem megismerésének egy új útját látja. "Ez egy másik képet ad a múltunkról, egy molekuláris képet génállományunk fejlődéséről" - ami szerinte bizonyos szempontból jóval nagyobb bizonyító erővel rendelkezik, mint a kövületek.