Kőkorszaki elődeink a tüzet hívták segítségül kőpengéik élesítésére, állítja egy régész, aki újraalkotott egy ősi, tűzben edzett szerszámot, amit egy dél-afrikai ásatáson talált.

Az eredeti pengék a maguk 47 000-164 000 évükkel a modern emberi viselkedés hajnaláról származhatnak, amikor az összetett eszközök mellett a nyelv és a művészeti is kialakult. "Ezek az emberek rendkívül értelmesek voltak" - mondta Kyle Brown, a Fokvárosi Egyetem egyik régésze. "Úgy vélem nyelv nélkül nem lehetett volna generációról generációra továbbadni ezeket a készségeket."

Brown sokáig próbálkozott a helyi mállós szilkrét kövekből az ásatásokon talált kőeszközökhöz hasonlóan éles pengét faragni, sikertelenül. Alaposabb vizsgálatok után észrevette, hogy az Afrikában talált pengék ugyanazt az üveges fényt hordozzák, mint a hőkezelt kövekből készült észak-amerikai eszközök. "Az tűnt a leglogikusabb lépésnek, ha ezt a gyenge minőségű anyagot tűzbe rakom és megnézem mi történik" - nyilatkozott a New Scientistnek Brown, akinek tanulmánya a Science magazin legutóbbi számában jelent meg.

A kő 5-10 órányi 250-300 Celsius-fokos hőkezelés hatására átalakult. "A tűz keményebbé, erősebbé és ridegebbé teszi a követ, sokkal egyszerűbbé válik a pattintása" - magyarázta. Ezek a kísérletek azonban önmagukban még nem bizonyították volna, hogy az ősi emberek tűzzel kezelték volna a köveket, mielőtt pengét készítettek belőlük, ezért Brown csapata tudományosabb módszereket is bevetett a hőkezelés jeleinek kutatásához.


A hevítés hatására a szilkrét komoly változásokon megy át. Bal oldalon a hevítetlen nyersanyag, mellette a tűzzel kezelt, pattintott penge
A tűzben való kiégetés észlelhető jegyeket hagy a vastartalmú kőzetekben, a hő ugyanis átrendezi a kialakulásukkor keletkezett geomágneses beállításukat. A kutatók sikerrel jártak, huszonhat kőkori eszközükből tizenkettőt teszteltek erre a hatásra, és mind a tizenkét vizsgált eszköznél bizonyították a mágneses átrendeződést. Emellett a magas hő kiszabadítja az egyes ásványokban megrekedt elektronokat is, melyek a lehűlés után nagyon lassan ugyan, de visszaszivárognak az ásványba. Ez szintén kimutatható a modern módszerekkel, melyek megállapították, hogy mind a huszonhat kőpenge hevített kőből készült, melyek még a pattintás előtt kerültek a tűzbe.

Az eddigi elméletek szerint a tűzben kovácsolt eszközök 25 000 évvel ezelőtt jelentek meg Európában. Brown kutatása 72, de akár 139 000 évvel is kitolhatja a tűzzel kezelt eszközök megjelenését, melyek így Európából visszakerülnek Afrikába, nem sokkal a Homo sapiens kelet-afrikai megjelenését követő időszakra.

Az éghajlati eltolódások rákényszeríthették az első emberek egy jelentős részét, hogy a termékenyebb déli területek felé húzódjanak, ahol a körülmények jobbak voltak a modern emberi viselkedés kialakulására. Több más bizonyíték is arra utal, hogy az emberek halásztak, festettek és ékszereket is viseltek, ehhez társultak a hőkezelt eszközök. Brown szerint ezek a készségek részei voltak annak a "készletnek", amivel a modern ember meghódította a világ más részeit. Európában és Nyugat-Ázsiában például a tűzben edzett pengék előnyt jelenthettek a vadászatban és a harcban a neander-völgyiekkel szemben.