Hunter

Külön fajt képviselnek a "hobbitok"

Újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy az indonéziai "hobbit" csontvázak egy új emberi faj képviselőié, nem pedig modern pigmeusoké.

Az 1 méter magas, 30 kilogramm súlyú emberek az indonéz Flores szigeten barangoltak megközelítőleg 8000 évvel ezelőtt. 2004-es felfedezésük óta megy a vita az eredetükről és a tényleges helyükről a főemlősök osztályozásában, most azonban két tanulmány is alátámasztja az egy teljesen új emberi fajról szóló elméletet.

A Flores sziget Liang Bua barlangjában az apró csontokat felfedező csapat már a kezdetektől a Homo floresiensis fajként tartja számon a populációt, ami nem tartozik bele a Homo sapiens csoportjába.

Állításuk szerint a "hobbitok" az ember egy történelem előtti fajának - feltehetőleg a Homo erectus leszármazottai, melynek tagjai több mint egymillió évvel ezelőtt érték el Délkelet-Ázsiát.

Sok-sok év alatt testük összezsugorodott a szigeteket jellemző eltörpülés, az elszigeteltség hatására végbemenő természetes kiválasztódási folyamatnak köszönhetően, hangoztatják a felfedezők, sok más tudóssal egyetemben. Mindazonáltal több kutató is úgy véli, hogy mindez nem igazolja a hobbit 400 köbcentiméteres, csimpánz méretű agyát, ami mindössze harmada a modern emberének.

Ezzel valóban keresztbe tettek az elméleteknek, a hobbitok ugyanis összetett kőeszközöket készítettek, vagy legalábbis használták azokat. Az ellentábor szerint a hobbitok feltehetőleg a modern emberek egy csoportja voltak, rendellenesen kis aggyal.

A Nature-ben megjelent tanulmányok egyike William Jungers, az amerikai Stony Brook Egyetem kutatója vezetésével a hobbitok lábait vette szemügyre. Elemzésük kimutatta, hogy bizonyos szemszögből a lábcsontok meglepően emberiek. A nagy lábujj egyvonalban áll a többivel és az ízületek lehetővé teszik a lábujjak kinyújtását, ahogy a teljes testsúly ránehezedik a lábra. Ez a jellemvonás nem található meg a nagy majmoknál. Más tekintetben azonban a láb rendkívül primitív. Arányait tekintve sokkal hosszabb a modern emberénél, míg a nagy lábujj jóval kisebb, az oldalsó lábujjak hosszúak és görbítettek, ez már inkább a csimpánz lábára hasonlít.

Tehát hacsak a hobbitok nem váltak az idő előrehaladtával egyre primitívebbé, ami felettébb valószínűtlen forgatókönyv, akkor az emberi vonal egy egészen korai oldalágáról kell beszélnünk.


Egy másik tanulmányban Eleanor Weston és Adrian Lister, a londoni Természet Történeti Múzeum munkatársai a fentebb említett eltörpülés folyamatát vizsgálták. Több ősi víziló faj maradványait elemezték, majd összevetették a Madagaszkáron található törpevízilovakkal, hogy lássák a sziget által a fejlődésükre gyakorolt hatásokat.

"Elképzelhető hogy a Homo floresiensis koponyája egy Homo erectusé, ami összezsugorodott a szigeti élet során, ez sokkal valószínűbb, mint az a feltevés, hogy egy abnormális egyénről, vagy külön kifejlődött fajról lenne szó" - taglalta Weston. "Ha megnézzük a madagaszkári törpevízilovakat, melyek méretükhöz képest kivételesen kis aggyal rendelkeznek, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ugyanez igaz lehet a Homo floresiensisre is, mindez pedig a sziget okozta elszigeteltség eredménye lehet."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dinosaur #37
    Drágaszágaim
  • dilofekete #36
    Hamár lopnak akkor adózanak is, mert nem állatok, mint a cicám, habár már neki is lassan adóznia kell, mert átküldöm a szomszéd lányhoz, hogy lenyalja az ujjairól a lakkot. A higítót majd a hátára kötöm. :)
  • dilofekete #35
    A hobbitok azok terroristák, hogy tanulmányozni kell őket? :)
    Most állatkertbe vagy börtönbe valóak a föld állatkertjének a megzabolázásáért vagy elküldeni őket dolgozni amit meg mi civilizációnak nevezünk, hogy ne írtsuk ki olyan gyorsan a meglévő értékeket, a föld légkörét(persz ezt az előnyt vissza is termeljük).
    A média áldozata az aki úgy gondolja, hogy éljenek ugyan úgy ahogyan eddig vagy hogy legyenek olyanok amilyenek mi, hogy egybefolyanak meg szaporodjanak és van a háború, de az csak egy hülyegyerekeknek való játék :)
    Ezek a videók is hülyék, nem lehet őket a civilizációra nevelni, kár érte bármit is tenni, de még nézegetni is fura lenne, viszont a civilizációhoz nem tatozik humor vagy van humor a politikai tévéken? Persze hogy van ha én vagyok a hülye és csak nevetek rajtuk, mert civilizálatlan hülyegyerek vagyok és ők is így gondolhatnak rám ott a munkahelyükön és ez kölcsönös. Ezért már én is civilizált vagyok, mert tv-t nézek, habár kidobtam, mert Útálom, de mégis nézem! Már csak ezért sem éri meg foglalkozni a hobbitokkal csak hülyeségből, hátha fejlődnek maguktól az internet nélkül is.
    Menjünk a szigetükre, osonjuk be és lopjuk el az értékeket, a fő hobbit gyűrűjét. :)
    Másrészről meg ha szerszámok vannak náluk akkor már én kijelenteném, hogy nem zárkózhatnak el a civilizációtól és a törvényektől, mert minket is így neveltek és ezért váltunk emberré, még oviban.
    Nem azt gondolom, hogy ki kell őket írtani, hanem azt, hogy nehéz eset, mint a cica aki meg eggy állat.
    A kamera meg senkit nem érdekelne, mert tele van a föld kamerákkal, talán még az én szobámba is csempésztek eggyet, de senki nem nézi őket, tömegesen, szóval kár pénzt fordítani ilyenekre.
  • Epikurosz #34
    +1
  • cateran #33
    Mi,mint emberi faj-check
    Mi,mint "civilizált" kultúra-check
    Hol itt a gond? Te pl. úgy fogsz (vagy már meg is tetted) ártani a Földnek,hogy tovább örökited a génállományodat..
  • tenkenorman #32
    ...haggyuk már. én nem tettem tönkre semmit. pláne nem az 50es években. nem szeretem ezeket a "mi tesszük tönkre a földet" dumákat.
  • Motoroj #31
    Ez is valami olyasmi:

  • physis #30
    Erről azért nem mertem írni, mert nem akartam olyan dogoról írni,amit nem értek pontosan. Olvastam, hogy Sir James Frazer és Marcell Mauss is megemlíti, hogy a mágia és a modern tudomny között vannak analógiák, de még nem értettem meg eléggé mélyen a gondolatmenetüket ahhoz, hogy az érvelést összefoglaljam.

    A sintó eszembe jutott, mégis úgy döntöttem még régebben, hogy a szinkretisztikus példák helyett először az intaktabb esetekre koncetrálok (eszkimó, hadza, pápua, busman, csukcs). Nem fogalmaztam még meg magam számára, miért. Szóval a sintóról keveset tudok.

    Saját tapasztalatból pedig csak annyit tudok hozzátenni, hogy ha az ember egész nap matekot vagy fizikát tanul, és elunja, nem bírja tovább, ellszáll a termékeny felcsigázó feszültség, akkor néhány eszkimó vagy pápua mítosz tanulmnyozása pont jó ellentsúlyt ad. Szóval utána valahogy újra érdekesnek tűnik a természettudomány. Ez persze csak személyes, szubjektív élmény. A pontos magyarázatát nem tudom.

    Talán azért van, mert a két személet egyszerre különbözik is egymástól, de hasonlít is, ezért éppen a megfelelő termékeny feszültséget képzik egymás között. Úgy tűnik, van köztük néhány analógia is, ezért aztán nem megerőltető az elme számára váltogatni a két szemléletet egymást között.

    A természeti népek környezetük kiváló megfigyelői, és természetrajzi ismereteiket a szűkös és elszórt növények, állatok gyűjtögetésre használják. A természettudományban pedig a termékeny gondolatok vannak elszórva a meddő spekulációk kézeletbeli lehetséges terében, a természettudos pedig ezekre ,,vadászik'', szintén ,,természetrajzi'' ismeretére támaszkodva.

    A matematikában az algebrát a műveletek tanának nevezik. Azonban, mint Safarevics megjegyezte, ez nem teljesen így van. A programozók jól tudják, hogy a legtöbb elvileg elképzelhető struktúra matematikai szempontból teljesen érdektelen és esetleges. Pl. a Java programozók százszámra használják az osztályokat, amelyek egy adott feladat szempotjából fontos mezőket tartalmaznak, pl a bizosított személyek nevét, anyja nevét, korát stb... Ez is struktúra, de matematikailag önamgában érdektelen (bár ki lehet abszrahálni belőle érdekes dogokat, de az már továbblépés). A matematikában ismert struktúrák (csoport, test , háló) hosszas szerves fejlődés során alakultak ki, ahogy a természettudományok igényei és a matematika saját belső logikája alapján összecsiszolódott, hogy éppen ezeket az érdekes, nemtriviális érdekességeket érdemes kiemelni tanulmányozásra. Ezek mint a csillagok a végtelen űr ásító ürességében vannak elszórva a lehetséges, de érdektelen struktúrák között. A matematikus az elvi érdeketelen variációk hatalmas ásító tereit kutatja át, míg kiemeli a néhány érdekes esetet, és ezt teszik a vadász-gyűjtögetők is a maguk közegében.
  • kvp #29
    A japan shinto vallasnak az alapja egyfajta samanisztikus termeszetvallas volt. A mai napig koszoni jol van, tehat kutathato, sot a modern vilaguk reszeve valt. Meglepo latni, hogy modern emberek kepesek voltak osszeegyeztetni a ket nezopontot. (harmadiknak pedig ott az ugyancsak elterjedt budhizmus, ami valamilyen rejtelyes modon mara bekeben tud elni a shintoval)
  • physis #28
    Köszönöm a biztatást.

    Sajnos a klasszikus szibériai samanizmus legutolsó elszigetelt képviselőit még az 1950-es években tökretettük. Az utolsó autentikus nyomokat még az 1980-as években lehetett gyűjteni:

    Remélem, viszont a szentinel-szigetieket sikerül megőrizni intakt módon a tudományos kutatás számára. Frazer és Mauss mágia-tanulmányai után nem is olvastam átfogó néprajzi tanulmányt a mágikus gondolkodás kialakulásáról, márpedig az ő munkáik elég régiek, nem is tudom, hogy elavultak-e, vagy sem. Jó lenne az empirikus ellenőrizhetőség, a terepmunka érdekében minél több természeti népet intakt állapotban megőrizni.

    Sajnos a hadzákat is épp most tesszük tönkre, Afrika egyik utolsó vadász-gyűjtögető népét. Kb. úgy élnek, mint a busmanok, bár a rokonság nincs bizonyítva. Itt nézhető meg egy majdnem egyórás dokumentumfilm róluk németül:
    A hadzák: Kelet-Afrika utolsó zsákmányoló népe

    A vadász-gyűjtögető népek gazdasága, a mi szemszögünkből nézve, szélsőségesen ,,terület-zabáló'': egyetlen nagycsaládnyi ember eltartásához kisebb megyényi területre van szükség. (A horda ugyan egyszerre csak kisebb területet él fel, de ez hamar kimerül, és ekkor tovább kell vándorolniuk, ráadásul az évszakok szerint is változik a gyűjtögethető táplálékforrás eloszlása, szóval így jön ki összesen a megyényi terület, ezen belül nomadizálnak az év teljes cikusában.)

    Ezért aztán, a harmadik világ kormányai általában egyszerűen eladják a természeti népek területeit, hiszen ilyen mérvű látszólagos ,,pazarlást'' ezek a szegény országok nem engednek meg. A jogi hátteret nem ismerem, mennyire ,,jogszerű'' a dolog, gondolom nem az. Mindenesetre, járható út lenne, ha a tudományos közössség ,,lefizetné'', ,,megvesztegetné'' a szóban forgó kormányokat, ezáltal mintegy ,,megváltaná'' a természeti népek zavartalan nyugalmát. Szűk gazdasági szemmel nézve, a természeti népek békén hagyása ,,nagyon költséges'', de hát végtére is a Large Hadron Collider üzemeltetése is költséges, és mégiscsak rászánjuk a pénzt, mert tudományos haszon van belőle.

    Ha tudni akarjuk, hgyan alakul ki a mágikus gondokodás, és nemcsak a gyerekpszichológia korlátozott érvényű adataiból vont általánosításokra akarunk szorítkozni, hanem valódi esettanumányok alapján akarunk megalapozott elméleteket felállítani és tesztelni, akkor szerintem a természeti népekre igenis nagy szükségünk van, tehát intakt kell hagyni őket, ha ők maguk is úgy akarják.