Hunter
Új korszak előtt állhat az USA emberi űrrepülése
Bár Barack Obama NASA költségvetésének részletei csak a jövő hét elején jelennek meg, a sajtó szerint a Fehér Ház megszabadul a Constellation programtól és a következő öt évben 6 milliárd dollárt fektet a magáncégekbe, hogy azok lássák el az űrhajósok alacsony földkörüli pályára juttatását. Ez azt jelenti, hogy az USA belátható időn belül nem tér vissza a Holdra, a NASA pedig közel 50 év után elveszti az emberi űrrepülésben szerzett privilégiumát.
A terv kimenetele erősen kétséges, mert bár a támogatói kör szerint a stratégiaváltással új iparágak lendülhetnek fel és több ezer új munkahely jön létre, a Kongresszus ellenzi Obama tervét. A leghangosabb kritikák természetesen a jelentős NASA érdekeltséggel rendelkező államokból, különösen Floridából érkeznek. "El kell érnünk, hogy az elnök többet tegyen a NASA-ért" - hangoztatja Bill Nelson, Florida állam demokrata szenátora. "Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán, ha nem tartunk fenn egy erősebb űrkutatási programot."
Ugyancsak Floridából, a republikánus Bill Posey az űrsikló program ideiglenes meghosszabbítását szorgalmazza. "Folytatom a munkámat mindkét pártbeli kollégáimmal, hogy Amerika továbbra is első maradhasson az űrben. Ez a téma még közel sem lefutott" - írja állásfoglalásában. Posey szerint Obama tervei az űrprogram "lassú halálát" jelentik.
Időközben a nyugállományba vonuló űrsikló flottát felváltani hivatott Constellation program gerincét képező Ares rakéta és az Orion űrhajó folyamatos csúszásokat szenvedett el a múlt évben, ami egyre nagyobb és aggasztóbb szakadékot képez az űrsiklók és az Egyesült Államok új emberi űrrepülési rendszere között.
A magánszektor ugyanakkor üdvözölné a döntést, bár eddig egyetlen kereskedelmi cégnek sem sikerült még önerőből űrhajót pályára állítani, Brett Alexander, a Kereskedelmi Űrrepülési Szövetség elnöke szerint azzal az elkötelezettséggel, amit Obama tanúsít, fel tudják venni a kesztyűt és meg tudják oldani a feladatot. "Úgy vélem a kereskedelmi társulásoknak meg kell adni a lehetőséget a sikerre" - tette hozzá Leroy Chiao, egykori NASA űrhajós, aki részt vett a NASA terveket felülvizsgáló elnöki bizottságban. "Az alacsony földkörüli pályára való eljutáshoz szükséges technológia már 50 éve létezik - nincs benne semmi új."
Ugyanakkor Chiao még korainak tartja a Constellation program teljes leírását, ő inkább csak a tervek módosítását valószínűsíti, George Logsdon, a George Washington Egyetem űrpolitikai szakértője viszont nem ilyen derűlátó. "A Constellation halott" - mondta, bár ez szerinte sem jelenti azt, hogy az USA nem térne vissza a Holdra, csupán nem annak az ütemtervnek megfelelően, ahogy azt az előző elnök, George W. Bush 2004-ben lefektetett. Obama tervei és a paradigma váltás nem rossz Amerikának, egyaránt vérfrissítés lenne a NASA-nak és a magánszektornak, miközben segítene az Egyesült Államok vezető helyének megtartásában is.
"A visszatérés 'víziója', amit 2004 óta a NASA irányít, végig alulfinanszírozott volt" - nyilatkozott Joan Johnson-Freese, A Haditengerészeti Akadémia Nemzetbiztonsági Karának tanára. "Obama űrtervének egyik célja hogy lehetőséget nyújtson a NASA-nak valami maradandót alkotni, mintsem egy megfontolás nélküli, irreális visszatérés-a-Holdra tervet dédelgetni."
A terv kimenetele erősen kétséges, mert bár a támogatói kör szerint a stratégiaváltással új iparágak lendülhetnek fel és több ezer új munkahely jön létre, a Kongresszus ellenzi Obama tervét. A leghangosabb kritikák természetesen a jelentős NASA érdekeltséggel rendelkező államokból, különösen Floridából érkeznek. "El kell érnünk, hogy az elnök többet tegyen a NASA-ért" - hangoztatja Bill Nelson, Florida állam demokrata szenátora. "Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán, ha nem tartunk fenn egy erősebb űrkutatási programot."Ugyancsak Floridából, a republikánus Bill Posey az űrsikló program ideiglenes meghosszabbítását szorgalmazza. "Folytatom a munkámat mindkét pártbeli kollégáimmal, hogy Amerika továbbra is első maradhasson az űrben. Ez a téma még közel sem lefutott" - írja állásfoglalásában. Posey szerint Obama tervei az űrprogram "lassú halálát" jelentik.
Időközben a nyugállományba vonuló űrsikló flottát felváltani hivatott Constellation program gerincét képező Ares rakéta és az Orion űrhajó folyamatos csúszásokat szenvedett el a múlt évben, ami egyre nagyobb és aggasztóbb szakadékot képez az űrsiklók és az Egyesült Államok új emberi űrrepülési rendszere között.
A magánszektor ugyanakkor üdvözölné a döntést, bár eddig egyetlen kereskedelmi cégnek sem sikerült még önerőből űrhajót pályára állítani, Brett Alexander, a Kereskedelmi Űrrepülési Szövetség elnöke szerint azzal az elkötelezettséggel, amit Obama tanúsít, fel tudják venni a kesztyűt és meg tudják oldani a feladatot. "Úgy vélem a kereskedelmi társulásoknak meg kell adni a lehetőséget a sikerre" - tette hozzá Leroy Chiao, egykori NASA űrhajós, aki részt vett a NASA terveket felülvizsgáló elnöki bizottságban. "Az alacsony földkörüli pályára való eljutáshoz szükséges technológia már 50 éve létezik - nincs benne semmi új."
Ugyanakkor Chiao még korainak tartja a Constellation program teljes leírását, ő inkább csak a tervek módosítását valószínűsíti, George Logsdon, a George Washington Egyetem űrpolitikai szakértője viszont nem ilyen derűlátó. "A Constellation halott" - mondta, bár ez szerinte sem jelenti azt, hogy az USA nem térne vissza a Holdra, csupán nem annak az ütemtervnek megfelelően, ahogy azt az előző elnök, George W. Bush 2004-ben lefektetett. Obama tervei és a paradigma váltás nem rossz Amerikának, egyaránt vérfrissítés lenne a NASA-nak és a magánszektornak, miközben segítene az Egyesült Államok vezető helyének megtartásában is."A visszatérés 'víziója', amit 2004 óta a NASA irányít, végig alulfinanszírozott volt" - nyilatkozott Joan Johnson-Freese, A Haditengerészeti Akadémia Nemzetbiztonsági Karának tanára. "Obama űrtervének egyik célja hogy lehetőséget nyújtson a NASA-nak valami maradandót alkotni, mintsem egy megfontolás nélküli, irreális visszatérés-a-Holdra tervet dédelgetni."
