Hunter
Kereskedelmi járatokra vált a NASA
Az amerikai űrügynökség 50 millió dollárt költhet szövetségi gazdasági ösztönző alapokból, hogy elősegítse a kereskedelmi személyszállító űrhajók fejlesztését, megkísérelve az orbitális repülések átadását a magánszektornak.
A lépés az Egyesült Államok űrprogramját felülvizsgáló elnöki bizottság szerint csupán a kezdet. Az USA Emberi Űrrepülési Tervek bizottságának ajánlásai szerint a NASA-nak az űrsiklók 2010-es nyugalmazását követően 2,4 milliárd dollárt kellene elkülönítenie 2011 és 2014 között űrhajósaik fel- és visszajuttatására a Nemzetközi Űrállomásra.
"Vannak kizárólag magánfinanszírozással működő cégek, amik nagyon szeretnének előrelépni saját orbitális szolgáltatásaikkal, ez azonban önerőből egy nagyon lassú folyamat" - nyilatkozta John Gedmark, egy washingtoni székhelyű kereskedelmi csoport, a Kereskedelmi Űrrepülési Szövetség vezérigazgatója a Discovery Newsnak. "A kormányzati finanszírozás lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak törekvéseik felgyorsítását."
A kormánnyal, mint fő megrendelővel a hátuk mögött a kereskedelmi szektor új piacok egész sorát tudná kifejleszteni űrszolgáltatásaik számára, a turizmustól a tudományos kutatásokig, tette hozzá Gedmark, aki szerint kormányzati ösztönzéssel jóval sokrétűbbé válnának az űrben végezhető tevékenységek.
Az űrügynökség első lépésként 50 millió dollárral járulhat hozzá a meglévő tervek csiszolásához, melyek megoldanák az űrhajósok feljuttatását és visszahozatalát a 360 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomásra. A javaslatoknak szeptember 22-ig kell beérkezniük a NASA-hoz. Az űrügynökségnek már csak hét repülés áll rendelkezésére az űrsikló flottájával. A jelenleg érvényben lévő, még a Bush kormányzat által meghatározott tervek szerint az orosz kormánytól vásárolnának helyeket az új amerikai űrhajó, az Orion 2016-os bemutatkozásáig.
A felülvizsgálatot végző elnöki bizottság azonban egy másik utat is lát az amerikai magánszféra erősítésében. "Ki akarjuk vonni a NASA-t az emberek alacsony földkörüli pályára juttatásának üzletágából" - mondta Sally Field egykori űrhajós, a bizottság tagja.
Ötven cég jelezte a NASA-nak hogy érdekelnék őket a megbízások, köztük az űrsiklók üzemeltetését ellátó United Space Alliance, valamint az Oriont tervező Lockheed Martin. A nagyok mellett több tucat kis cég is ott sorakozik a listán, sokan már jelenleg is szerződésben állnak a NASA-val. Iyen például a teherűrhajókat fejlesztő Space Exploration Technologies és az Orbital Sciences Corp., valamint az Amazon támogatásával futó, nem túl közlékeny Blue Origin.
Hiányzik azonban a listáról a Virgin Galactic, akik a magán űrrepülés asztalára eddig legtöbbet letevő Scaled Composites technológiájával már jövőre megkezdenék első szuborbitális emberi repüléseiket. Úgy tűnik Richard Branson kitart saját víziójánál egy új kereskedelmi űrrepülési iparág beindításáról és nem keresi a kormányzati kapcsolatokat, amik ezidáig valóban elég szűkre szabottak voltak a kívülállók számára.
A lépés az Egyesült Államok űrprogramját felülvizsgáló elnöki bizottság szerint csupán a kezdet. Az USA Emberi Űrrepülési Tervek bizottságának ajánlásai szerint a NASA-nak az űrsiklók 2010-es nyugalmazását követően 2,4 milliárd dollárt kellene elkülönítenie 2011 és 2014 között űrhajósaik fel- és visszajuttatására a Nemzetközi Űrállomásra.
"Vannak kizárólag magánfinanszírozással működő cégek, amik nagyon szeretnének előrelépni saját orbitális szolgáltatásaikkal, ez azonban önerőből egy nagyon lassú folyamat" - nyilatkozta John Gedmark, egy washingtoni székhelyű kereskedelmi csoport, a Kereskedelmi Űrrepülési Szövetség vezérigazgatója a Discovery Newsnak. "A kormányzati finanszírozás lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak törekvéseik felgyorsítását."
A kormánnyal, mint fő megrendelővel a hátuk mögött a kereskedelmi szektor új piacok egész sorát tudná kifejleszteni űrszolgáltatásaik számára, a turizmustól a tudományos kutatásokig, tette hozzá Gedmark, aki szerint kormányzati ösztönzéssel jóval sokrétűbbé válnának az űrben végezhető tevékenységek.
Az űrügynökség első lépésként 50 millió dollárral járulhat hozzá a meglévő tervek csiszolásához, melyek megoldanák az űrhajósok feljuttatását és visszahozatalát a 360 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomásra. A javaslatoknak szeptember 22-ig kell beérkezniük a NASA-hoz. Az űrügynökségnek már csak hét repülés áll rendelkezésére az űrsikló flottájával. A jelenleg érvényben lévő, még a Bush kormányzat által meghatározott tervek szerint az orosz kormánytól vásárolnának helyeket az új amerikai űrhajó, az Orion 2016-os bemutatkozásáig.
A felülvizsgálatot végző elnöki bizottság azonban egy másik utat is lát az amerikai magánszféra erősítésében. "Ki akarjuk vonni a NASA-t az emberek alacsony földkörüli pályára juttatásának üzletágából" - mondta Sally Field egykori űrhajós, a bizottság tagja.
Ötven cég jelezte a NASA-nak hogy érdekelnék őket a megbízások, köztük az űrsiklók üzemeltetését ellátó United Space Alliance, valamint az Oriont tervező Lockheed Martin. A nagyok mellett több tucat kis cég is ott sorakozik a listán, sokan már jelenleg is szerződésben állnak a NASA-val. Iyen például a teherűrhajókat fejlesztő Space Exploration Technologies és az Orbital Sciences Corp., valamint az Amazon támogatásával futó, nem túl közlékeny Blue Origin.
Hiányzik azonban a listáról a Virgin Galactic, akik a magán űrrepülés asztalára eddig legtöbbet letevő Scaled Composites technológiájával már jövőre megkezdenék első szuborbitális emberi repüléseiket. Úgy tűnik Richard Branson kitart saját víziójánál egy új kereskedelmi űrrepülési iparág beindításáról és nem keresi a kormányzati kapcsolatokat, amik ezidáig valóban elég szűkre szabottak voltak a kívülállók számára.