137
-
Epikurosz #137 Kiló húsz deka lett, maradhat? -
Epikurosz #136 Nálunk a vevő az első!
-
djhambi #135 Jónapot kívánok! Kérek szépen húsz deka párizsit és egy kilo atomreaktort. Köszönöm szépen! 
-
#134
Súlyos tévedés ilyen számításokat leírni. A gépek méretével nem lineárisan és nem is köbösen alakul a teljesítményük. Elég csak egy szivattyúra és motorra ránzéni. -
Epikurosz #133 Nos, ha 200.000 embernek az atomreaktora 21.500 tonna, akkor 10 ember atomreaktora hármasszabály alkalmazásával 10x21.500/200.000 annyi, mint 215 / 200 annyi, mint kb. 1 tonna. Ezt már a hátukon is feviszik a fiúk, nem igaz?
(Majd halgatyó ellenőrzi a számításokat :-D) -
Epikurosz #132 Orosz wannabe űrbéli atomreaktor
Már unom, hogy mindig igazam van.
-
Epikurosz #131 "The floating nuclear power station is a non-self-propelled vessel with a length of 144 metres (470 ft) and width of 30 metres (98 ft). It has a displacement of 21,500 tonnes[1] and a crew of 69 people.[2]
Each vessel has two modified KLT-40 naval propulsion reactors providing up to 70 MW of electricity or 300 MW of heat, enough for a city with a population of 200,000 people. It could also be modified as a desalination plant producing 240,000 cubic meters of fresh water a day.[1][3] Another modification will be supplied by two ABV-6M reactors with a capacity of around 18 MWe (megawatts of electricity).[4] Also, 325 MWe VBER-300 and 55 MWe RITM-200 reactors have been mentioned as potential reactors to use for the floating nuclear power station.[5]"
200 ezer embernek, tetszett hallani?
Nos, 10-100 embernek akkor elég egy iciripiciri atomreaktor is.
A ruszkiknak vannak is terveik, hogy a Marsra felcipeljenek egy atomreaktort, én is beidéztem ide valahová, nem fogom saját magam ismételgetni. -
#130
Valakinek lentebb ez a mániája. -
#129
De. A tengó súlypontját az atomreaktor határozza meg, de nagyon kemény. 100 tonnás nagyságrenben van a reaktro tömege. Ha akarod, akkor próálok adatot keresni. -
Sir Ny #128 miért kéne bármit is gyártani a Holdon? 
-
Epikurosz #127 "Csak néhány száz tonna egy olyan"
Az atomtengókon nem hiszem, hogy több 100 t-ás atomreaktorok lennének. -
#126
Vegyük sorba. Bányászni kell. Aztán törni az anyagot. Aztán szállítani. Az emberiség nagyrészt fémeket és műanyagot használ ma a fa mellett. Egy műhelyszintű nyamvadt fémöntöde üzemeltetése is lehetetlen kategória ma.
Az atomeraktor hogyan kerül oda? Csak néhány száz tonna egy olyan és a méretei olyanok, hogy te nem csomagolod be 1:1-ban rakétába. Összeszerelni egy örökkévalóságig tartana odafent.
Elékpesztő, hogy mennyire nem látjátok a problémákat. Tényleg nehéz belátni, hogy azon agyalnak ma, hogy a Holdon 2-nél több ember tovább maradhasson, mint pár nap? És már ezen kezdünk elhasalni... -
#125
Hogy jön az ellensúlyos parittya ahhoz, hogy valamit gyártani kell a Holdon?
-
#124
"Amerika globális tudományos és műszaki vezetése forog kockán..."
És akkor mi van, ha nem Amerika fog vezetni? Vége lesz a világnak, vagy mi? Műszaki téren azért a Japánok sok mindenben jóval fejlettebbek az USÁ-nál. Csak éppen nem verik vele állandóan a mellüket. A legjobb és legtöbb informatikus Indiából jön. Meg még van egy csomó terület, amin nem Amerika vezet. Mondjuk morális téren. -
#123
ISS-en azoknak a paneleknek a nagy része nem napelem, hanem radiátor... -
djhambi #122 Nos, utána kéne számolni, de van egy gondolatom. Szóval ha közel lövöd a Naphoz, és ott nyitod ki, akkor felgyorsul, de a felgyorsulással - mivel a Nap nem pontszerű fényforrás, és a vitorlának is mérete van - ahogy egyre gyorsul, egyer kevésbé gyorsítja, mert egyre távolodik, és exponenciálisan csökken a fénynyomás, így nem lehet egy bizonyos határnál feljebbvinni ezt a sebességet, persze ha végtelen ideig gyorsul, akkor a határ a csillagos ég, de belátható időn belül ez sem túl jó megoldás. Az irányíthatóságával van mégis a legnagyobb baj, gyakorlatlag az egyszer valahogy van, és meg van szopva. Az ionhajtóműnél legalább a gyorsulás mértéke álandó, és nem csökkenő gyorsulásról beszélünk. -
Epikurosz #121 Nem az ár a probléma. tudtommal egyelőre nemzetközi szerződés tiltja ezeket. -
philcsy #120 A gyártási folyamatok nagy része azért föggetlen a gravitációtól, és álltalában vannak alternatívák. Néhány folyamatnak pl.: egykristálynövesztés meg kifejezetten kedvez az alacsony gravitácíó. Az alacsony légnyomás se túl veszélyes mert sok folyamat alapból zárt rendszert követel amelyek nem azokat zártá lehet tenni. A felszin alatt meg a sugárzástól is védve lenne. Energiát nukleáris erőművel lehetne megoldani olyannal ami az atomtengeralattjárókban van. Tudom nehéz, de a tömegének nagyrésze szerkezeti anyag. Azt pedig a holdon is elő lehet állítani. Amíg ez meg nem épül vannak nagyteljesítményű nukleáris elemek. És ezeknél van hulladék hő is amit fel lehet használni más folyamatokhoz.
Ha azt mondod hogy jó de mind ez sokba kerül, igen sokba. De nem a technológiai megvalósíthatatlanság miadt nem csinálják. -
Sir Ny #119 nem hinném, hogy olyan sok energia kéne egy ellensúlyos parittyához, közegellenállás nélkül.
van az a verseny, Tokai Challenger talán, amiben ilyen kis napelemes ótókák mennek bazi gyorsan. szóval szerintem elég sok energiát adhat egy napelem. főleg a zűrben, az ózonréteg és több kilóméternyi levegő árnyéka nélkül. -
#118
Az a baj az űrkutatással, hogy nincs semmi állandó ami motiválná a vezetőket. Ők pénzben gondolkodnak elsősorban, nagyon sok ember így tesz, tulajdonképpen legnagyobb részt a pénz iránti vágy(vagy valami amit abból meg lehet venni) hajtja előre a társadalmunkat. Többi állandó tényező úgy gondolom nem játszik jelentős szerepet. Az űrkutatás első aranykorában azért volt jelentősen nagyobb a támogatottsága, mert nemcsak a pénz számított, hanem az, hogy megmutassák mire képesek, kivívják mások tiszteletét és elismerését, megmutassák ki a faszagyerek. Szóval a politikai haszon, azaz több választó, jobb kapcsolat más országokkal, vesztes ellenfeleket sújtó negatív hatások és tengernyi hasonló közvetett haszon. Ez mondjuk nem állandó dolog, de azért ez is valami. Mivel a holdat már ellőtték, a következő ilyen kihívás, ami ilyesfajta hasznot hoz, a Mars lenne, de ez a kihívás jóval nagyobb, úgyhogy nembiztos ,hogy megéri. Biztos nem 4 éves projekt, a versenytársak sem valami aktívak. Úgyhogy amíg vagy nem lesz 4-8 éves kilátásban a Marsraszállás vagy nem zárkóznak fel az ellenfelek, azaz amíg nem jelentenek fenyegetést az USA nagyhatalmi pozíciójára nézve, addig nem lesz itt második aranykor. A holdra szállás más országok részéről szerintem talán jelenthet még ilyesmi fenyegetést, de az is lehet, hogy csak szimplán telenyomják a sajtót ilyesmi címszövegekkel: Kína 50 év után utolérte a 70-es évek USA-ját, az oroszok végre holdra szálltak, ideje volt már.
Valamilyen szinten azért fenntartják, mert ha bezárnák a bazárt az azért nem vetne jó fényt rájuk + pazarlás is lenne kidobni az infrastruktúrájukat(erre specializált szakemberek, kutatóközpontok, intézmények).Tökmindegy, miután lelövik a következő ilyen kihívást ugyanaz fog történni mint, ami most történt, behal az egész.
Ezért jelentene nagy lökést az űrkutatásnak, ha megérné anyagilag kutatgatni ott. Talán ezért gondolta az elnök úr, hogy jó lenne erősíteni a privát szektort, mert ők úgyis pénzben gondolkodnak. Olyan úton indulnak el, ami megéri, vagy láthatólag meg fogja érni. Űrturizmus most az egyetlen ilyen dolog ami láthatólag megéri valamikor soká. Ha minden jól megy akkor dől majd a profit. Az a profit a fejlesztésekre, bővítésekre költődik majd. Ha elég fejlettek leszünk talán majd megéri mást is csinálni, pl bányászni, kolóniákat fenntartani. Az állami szektor meg csökkenti a költségeket, mivel a privát szektor majd ellátja technológiákkal és eszközökkel, ha már elég erős lesz. Szal nem kell kockázatot vállalniuk, nem kell infrastruktúrát sem kiépíteniük az adófizetők drága dollárjaiból. Az a pénz mehet majd az új lopakodó bombázó/tengeralattjáró/harci robot gyártásába. Vagy akár maradhat az űrkutatásban is, de átszervezve másra költenék. A lényeg ,hogy a privát szektor az űrkutatásban növeli az állam lehetőségeit. Itt tulajdonképp nem csak privatizálásról van szó és nem minden kerül a privát szektor kezébe. Az állam továbbra is menni fog a marsra és az aktuális elérhető kihívásokat igyekszik majd elérni. Szerintem, szerinted?
-
#117
Szerintem működőképes. Sajna ha jól emlékszem a legutóbbi ilyen űrhajó elveszett a kilövésnél a hordozórakéta hibájából. Ugyanakkor szerintem zsákutca, nem lehet belőle annyit kihozni, mint a jelenlegi favorit hajtóművekből. Nem helyettesítheti azokat. Naphoz közel hatékony csak és nagyon nagy vitorlára van szükség, nappal szemben nem is m1. Azért mondjuk érdemes fontolóra venni, mint kiegészítő meghajtás a naprendszer peremére induló küldetéseknél. -
brueni #116 amúgy meg kapja be obama, többet vártam tőle, nem azt, hogy a fejlődés útjába áll.
bár már az is fejlődés lenne ha a nagyhatalmak rájönnének a háborúzás feleslegességére és közösen tolnák a szekeret. -
brueni #115 nem kell annyira beszarni. cd-t is sok cég gyárt és minden lejátszó ismeri. a kulcsaszó a szabvány, mert hiába építesz űrhajót, ha kilincset raksz az ajtóra, nem tudsz bedokkolni az iss-re. nyilván vannak és lesznek követelmények, csak itt egy csavart nem 20 ember tervez és 10 gyárt le 5 becsavar és 3 ellenőriz, hanem hatékonyabb és olcsóbb alkatrészekből hozzák ki ugyanazt. negyven éve az apollókban annyi tudás se volt mint ma egy tudományos számológépben. a technika most is meglenne felmenni, csak annyira túlbonyolítottak és túlbiztosítottak már minden rendszert, hogy nincs ember aki átlássa a következményeket, ha kiég egy led. -
philcsy #114 Mi a véleményetek a napvitorlásokról?
"Ha meg tudá közelíteni az Napot csukott vitorlákkal, ott kinyitva azokat, rettenetes sebességre tuda gyorsulni." - így olvastam egy ősmagyar rovásírásos feliratban. -
#113
A ISS-nek elég brutális méretű paneljei vannak. Mégis mire elég? Arra, hogy csak éppenhogy életben tarthasson huzamosabb ideig kb. 8 embert és a rendszereket, amivel dolgoznak. Akkor szerinted ipari termeléshez mennyi kellene? Kérlek fejtsd ki pontosan, hogy mekkora teljesíményről beszélt te / m2. -
bvalek2 #112 Béni elvtársnak úgy látszik már nem ugrik be, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet a republikánusok okozták. 2000-ben 95 milliárd dolláros éves költségvetési többletből csináltak hangyaszorgalommal, két háborúval ezermilliárdos hiányt. Aztán vették a kalapjukat, és a feketének otthagytak egy trágyadombot eltakarítani (ahogy szokták, milyen ironikus ez a történelmi párhuzam).
Mondjuk (őszi)Barack is eléggé SZDSZ-esen kezeli a problémát, gyorsan kinyír egy projektet, ami hosszútávon jár csak hatalmas haszonnal, és iszonyú sokáig tart a nulláról újra felépíteni. Helyette viszont még több pénzt öntött a hadseregbe.
Woodrow Wilson, Shimon Peres, Yitzhak Rabin, Yasser Arafat, Lê Ðức Thọ, Henry Kissinger, Mikhail Gorbachev, mi a közös a felsorolt nevekben? Már azon kívül, hogy ha németek lettek volna, Nürnbergben kötél általi halálra ítélték volna őket. Talált, mind kaptak béke-Nobel díjat! Ehhez a diszes társasághoz csatlakozott Barack Obama. Ezek után ne mondja senki, hogy nem érdemelte meg! :) -
Epikurosz #111 Engem Gyurcsányra emlékeztet. -
NullZ3r0 #109 Miért, Obama szerinted melyik magyar politikusra hasonlít leginkább? -
Epikurosz #108 Érdekes a meglátásod, én elsőre nem is gondoltam hazai párhuzamra, mindössze Obama tevékenységének hatásait akartam illusztrálni. Úgy látszik azonban, hogy hasonló politikai beállítottságú emberek hasonló károkat tudnak okozni a világ bármely országában. Olyan ez is, mint az a kijelentés, hogy a világegyetem törvényei mindenütt ugyanazok. -
Epikurosz #106 Béni, ez mintha magyar név lenne... -
Epikurosz #105 Indiana News (www.indynews.com)
„Tisztítja fegyvereit” egy republikánus szenátorjelölt Indianapolisban – írja az Indiana News. Richard Behney, aki vízvezeték-szerelő cége éléről csupán pár hónapja érkezett a politikai küzdőtérre, egy fegyvertartási jogokért kiálló csoport előtt tett igen különös megjegyzéseket.
„Üzenetem van Barack Hussein Obama és Evan Bayh (a helyi demokrata szenátor, akinek helyére Behney pályázik) számára: 2010 nem a kihívás, hanem a nagytakarítás éve” – mondta a fegyvertartók előtt. „Remélem, hamarosan új arcokat fogunk látni, mert ha nem, akkor úgy érzem, ideje kipucolni a fegyvereket, és készülni a nagy előadásra. Komolyan beszélek” – mondta a republikánus politikus a YouTube-ra is felkerült előadásában.
Behney később azt nyilatkozta egy televíziós interjú során, hogy senkit nem akart megfenyegetni, csupán az indianai lakosok véleményét és félelmeit szerette volna hangsúlyozni. A politikus kifejtette, úgy véli, a felelőtlen és határtalan kormányzati költekezés Haiti sorsára juttathatja az Egyesült Államokat, összeomlott gazdaságot és társadalmat hagyva maga után. Egy ilyen állapotba került államban pedig csupán a fegyverek védhetik meg a polgárokat.
„Ha az ország tovább halad ezen az úton, szó szerint saját magunknak kell majd megvédeni családjainkat” – mondta Behney. A férfi három másik republikánus jelölttel együtt verseng a szenátorjelöltségért. -
amitakartok #103 Itt a Földön talán vicc, de az űrben rohadt nagy hatásfokkal megy. Plusz a holdi sarkvidékek szinte állandóan napfényben vannak és még a víz is helyben van. -
#102
Álljon meg a nászmenet. Ahhoz, hogy te a Holdra menjél nem virutális pénzekkel kell játaszni. Valós, kézzelfogható, egyszer használatos és méregdrága cuccokkal tudod megtenni.
Azt se feledd, hogy alacsony gravitácóban még nem gyártottunk igazán semmit. Van bárkinek fogalma arról, hogy milyen ipari tevékenységet és hogyan lehet űzni 1/6 gravitációnál minimális energiával? Mert honnan veszel több tucat MW teljesítményt? Mert bizony egyen folyamatokhoz ennyi kell.
Jelenleg egy autószerlő üzemet nem tudnánk a Holdon üzemeltetni. -
Epikurosz #101 Pénzben számolni ezeket a dolgokat - kapitális baromság. Látszik, hogy Obama segélyszervezetnél dolgozott, vagy lopta a napot, mert fogalma nincs a társadalmi problémákról.
Igazából, egy országnak azt kell eldönteni, hogy mik a stratégiai érdekei. Az űrkutatás stratégiai érdek. Akkor, el kellene fogadni, hogy a GDP mennyi %-a menjen erre: 1%, 5%. Utána ezt tűzön-vízen át tartani kell. A magáncégek űrturista projektjei jó dolgok, de mindent nem lehet privatizálni, pl. a hadsereget sem, ill. csak részben. -
Epikurosz #100 Te is tudsz valamit.
Én ledeket vásárolgattam mostanában, és tudva tudom, hogy a kínai ledek nem bírják majd 10 évig, de kit érdekel? Max. 5 év múlva úgyis elavult lesz az összes. Amire viszont nagyon kell figyelni: olyan eszközök, amelyeken magad vagy mások élete múlik! -
#99
Ipari mennyiségű felhasználáshoz az vicc mennyiségű energia. A napelem hogy kerül oda? Szép nagy tömeg. -
Sir Ny #98 azt nem veszed figyelembe, hogy a pénz, mint olyan, nem létezik. ha ők kifizetnek mondjuk 100 milliárd dollárt (ha már nagyobb számot nem tudsz a 100 milliárdnál, akkor jó lesz ez is), akkor az előbb utóbb visszakerül hozzájuk. és lőhetnek ki még egy űrhajót, és még egyet, és még egyet. és ha elég sok anyagot felvittek, akkor építhetnek egy 'majdnem'teljesen önellátó rendszert ott. csak energia kell hozzá. -
Sir Ny #97 "Energiát honnan lopnak hozzá?"
tudod a Hold és a Nap nem ősellenségek, és nem kergetik egymást, mint a mesékben, amiket az óvónéni mond nektek.
ez nem olyan, hogy a Föld a Nap és a Hold között van, és akkor leárnyékolja a Holdat. a Holdat is süti a Napocska. méghozzá nagyon. a nasas emberek meg bemennek a teszkóba, és vesznek napelemet. és máris lesz tengernyi energiájuk. -
Sir Ny #96 egyszerűbb lenne, ha a Holdról szállnának fel az ionhajtóműves űrhajók.
amúgy még egyszerűbb lenne csinálni a Holdra egy ilyen bazinagy parittyaszerűt.
azzal szinte minimális energiával kábé fénysebességre simán fel lehetne gyorsítani egy jó nehéz űrhajót, és akkor már csak a fékezéshez kell üzemanyagot vinni. -
#95
a német minőség már jó ideje nem egyértelműen igaz