Hunter

A Rosetta megfejthet egy téridő-anomáliát

Mi okozza az űrhajók rejtélyes gyorsulását? A Rosetta üstökös-szonda november 13-i elhaladása bolygónk mellett tökéletes alkalom lehet a válasz megtalálására.

Az anomália 1990-ben merült fel, amikor a NASA Galileo űrszondája elsuhant a Föld mellett, hogy a bolygó gravitációja által növelje sebességét.
Az így nyert sebességtöbblet azonban másodpercenként 3,9 mm-rel meghaladta a várt értéket. 2005-ben az ESA Rosetta szondájánál is hasonló jelenséget tapasztaltak egy ugyanilyen manőver során, az európai űreszköznél a növekedés 1,8 mm/s volt. A tudósok több kézenfekvőnek tűnő magyarázatot is kizártak, mint például a légköri ellenállást, vagy a Föld alakjának eltéréseiből adódó hatásokat, ami lassan egy új egzotikus fizikai hatás feltételezéséhez vezetett.

Jelenleg a témában érdekeltek egyöntetűen a Rosettát figyelik, ami pénteken magyar idő szerint reggel 8 óra 45 perckor halad el a Föld mellett. Amennyiben a szonda a Földhöz viszonyítva újabb 1,1 mm/s-os többletsebességet nyer, akkor beigazolódna egy képlet, ami reprodukálja az eddig tapasztalt anomáliákat.

Ez a képlet 2008-ban látott napvilágot, a NASA egykori tudósa, John Anderson és csapata dolgozta ki. Lényege, hogy a Föld a vártnál jobban torzítja a téridőt, ezáltal befolyásolva a közelében elhaladó űrhajókat, bár azt senki nem tudja megmagyarázni hogyan. Az általános relativitás kimondja, hogy a forgó testek torzítják a körülöttük levő teret, a várt mérték azonban jóval kisebb annál, hogy magyarázatot adjanak az észlelt anomáliákra.

"Én már nagyon várom" - utalt a Rosetta érkezésére Anderson, aki az ESA szakembereivel együtt dolgozik az anomália megfigyelésén. Mindez nem jelenti azt, hogy pénteken már kész tényekkel tudnak majd szolgálni a tudósok az eredményekkel kapcsolatban, mivel a várt változás nagyon parányi lesz. "Néhány napot, vagy akár hetet is várnunk kell, hogy megállapíthassuk kialakult-e valamilyen anomália" - tette hozzá.

Az egész esetet bonyolítja, hogy a Rosetta 2007-es átrepülésekor nem következett be semmi szokatlan, amit Anderson és munkatársai annak tudnak be, hogy a szonda a korábbinál jóval nagyobb magasságban, 5300 kilométerre haladt el a bolygó fölött. Anderson szerint a hatás gyengülhet a Földtől számított távolság növekedésével.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #121
    pl?
  • miqrobi #120
    Az, hogy mire asszociálsz, sokat elárul rólad..

    xDD
  • Epikurosz #119
    Légy szobatiszta inkább!
  • miqrobi #118
    "Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek,"

    Hát beszrok.
    xDDD
  • Epikurosz #117
    Nos, kiemelni úgy lehet, hogy szögletes zárójelek ([ és ] jel) közé teszem a b betűt (mint bold= kövér), beírom a kiemelendő kifejezést, majd szintén szögletes zárójelek közé tett b betűvel zárom, de elébe még ebszúrok egy per jelet (/). Valahogy így.

    Ha a b betű helyett i betűt használok, akkor dőlt szöveget kapok.
    A beíró ablak alatti Makró gomra kattintva lehet megtudni többet a formázási lehetőségekről.

    Egyébként a szmájliknak jól meghatározott jelentésük van. A 2 feltartott ujjas piros pofa azért már elég durva beszólást jelent.
  • benkolaci #116
    Köszönöm a szíves fogadtatást, nagyon jól esik. Bár, igaz, ami igaz, jöttem én magamtól is, nem kellett senkinek sem hoznia.
    Hogy miért használok oly sok idézőjelet? Hááááááát, a kérdés feltétlen jogos! Ezt az egyik módjának gondolom a kiemelésre.
    Tudom, erre létezik számos más lehetőség is, de ezen a listán még nem találtam meg. A szmájlikat, URL beszúrást már igen, de a kiemelésre alkalmas egyéb lehetőséget még nem.
    Az meg különösen kellemesen érintett, hogy ilyen hamar "rámtalált"( valaki. Lehet, hogy nagyon rossz szokás, de MÁNIÁM, hogy a nézetem szerinti fontos szavakat, kifejezéseket valamilyen módon kiemelve jelzem. Igen, a mondatban "EZ" a szó, kifejezés a fontos, erre vonatkozik a leírt akármi.
    Nos, – ez a másik mániám! – erről gondolom, ennyi is elég, ha nem túl sok is.
    Benkő Laci.
  • benkolaci #115
    Na, igen, a leírtak szóról szóra igazak. Csakhogy, az egyik legfontosabb(nak vélt) dolog kimaradt, ami viszont beláthatóan fontos. Mindenkire igaz, mégpedig a legnagyobb "koponyákra" is – letlégyen az Galilei, Newton, Arisztotelész, vagy Einstein, – hogy az általuk leírtakban, elméleteikben, megállapításaikban, csak és kizárólag azt vehették tekintetbe, számításba, mely ismeretek egyáltalán, a rendelkezésükre álltak. Világos, hogy sem Arisztotelészen, sem Newtonon, sem Galilein nem kérhetjük számon, hogy pl. a rádióaktivitásról nem tettek említést. Természetesen, ettől még az létezett már az Ő idejükben is, csak még teljesen ismeretlen volt. Rövidre fogva, logikus, hogy egyes ma már ismert, és dolgokat jelentősen befolyásoló ismeretet nem "tévedésből" – netán szándékos "hazugság" okán – nem vettek számításba, hanem ismeretlenségük okán. Az is világos, hogy ettől még azok léteztek!
    A "tekintély tisztelet" helytelen értelmezése pontosan ezért egy nagyon visszatartó momentum lehet. Nézetem szerint, azzal, hogy egy "régi nagy" által megfogalmazott elméletet, megállapítást az azóta megismert információkkal kiegészítünk, nem jelent "tekintély rombolást", sőt, meggyőződésem, hogy ha ma élnének, maguk is ezt tennék minden bizonnyal.
    Véleményem szerint, minden helyes, értelmes, hasznos, ami a haladást, továbblépést szolgálja, függetlenül attól, hogy az mennyire "illik bele" az eddigi nézeteinkbe. Ahogy az ismereteink is egyre nagyobb mértékben bővülnek, velük együtt kell a tudománynak is fejlődnie. És nem az az érdekes, hogy a "mondottakat" ki mondja, ki írja le, hanem az, hogy a mondottak mennyire felelnek meg a természeti igazságnak. Ha a szomszéd óvodába járó négyéves Pistike mond valamit, ami megfelel a természeti igazságnak, az tudomány. De ha bármilyen "nagy koponya" kijelentése helytelen, az attól hogy a "nagy Ő" mondta, még nem válik tudománnyá. Sajnos, ezt még nem tanultuk meg eléggé, pedig már nagyon is ideje lenne.
    Azt sem szabad elfelejtenünk, különösen az elmúlt századra vonatkoztatva, hogy nagyjaink gyakran ütköztek egy nagy falba. Nevezetesen, hogy a mondandójukhoz szükséges alap információk még vagy nem álltak a rendelkezésre, és/vagy nem voltak még elfogadottak, aminek a következtében még nem hivatkozhattak azokra. Ez különösen igaz Einsteinre. (A pontos leírás a honlapomon megtekinthető, a címe: Gondolatok a fizikáról. ) Bizony, én úgy vélem, hogy már nagyon ideje lenne lerakni magunkról a "vaskalapot", kezd már túl nehézzé válni.
    Persze, ez nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy a "régieket" el kell felejteni, az alkotásukat pedig "kidobni az ablakon", erről szó sincs! Sőt, éppen az Ő munkájukat megbecsülendő, kell azokat mindig és folyamatosan kiegészíteni, "felfrissíteni" az újabb és újabb ismereteinkkel.
    Benkő Laci.
  • Epikurosz #114
    egyébként a #73 és #96 hozzászólásokban voltak "kötekedések" (úgy látszik rámragadt ez az idzőjelezési hajlam :-)
  • Epikurosz #113
    Isten hozta!
    Egy stilisztikai kérdésem lenne: miért használ annyi idézőjelet?
  • benkolaci #112
    Nos, az említett "öreg ember" én volnék. Pontosan azt sikerült kimutatnom, hogy a forgásoknak igen is van, és nagyon is köze a gravitációhoz! A forgásgravitáció mérések(!) alapján mért értéke mintegy 9, - 17 nagyságrenddel nagyobb, mint az az általános elmélet szerint "megjósolt". Igen, az általános elmélet szerint is, a forgásoknak KELL gravitálniuk, a jelenlévő forgásenergia tömegegyenértéke szerint, tehát Einstein is állítja ezt, nem "újdonság". Ami új, hogy a forgások – itt a síkforgásról van szó! – a "megjósolttal" szemben lényegesen nagyobb mértékü. Ráadásul, a MÉRT gravitációs érték éppen a jelenlévő centripetális gyorsulással áll egyenes arányban, és messzemenően független a forgó korong tömegétől. Ezért nem lehet pontosan azt leírni, hogy a "megjósolt" és a mért érték milxen mértékben aránylik egymáshoz, lévén, a forgásenergia függvénye a forgó tömegnek, de az általa "keltett" gravitáció már nem. Ha valakit – netán! – érdekelne a dolog, nálam elvileg a gyakorlatban is megtekinthető. Elérhetőségem: lbenko(a)enternet.hu
    Rátérve a cikkre, megemlíthetem, hogy szerintem a szondákra ható "anomáliát" okozó hatás függvénye annak, hogy a szonda sebességiránya és a föld forgástengelye egymással mekkora szöget zár be. A hatás akkor a legnagyobb, ha e két tengely egymással éppen párhuzamos, és a legkisebb, ha egymással derékszöget zár be. Az utóbbi esetben, ELVILEG(!!!) nulla lenne, de mert a gravitáció "minden irányú", ezért a forgástengelyben is érezhető hatással rendelkezik.
    A témában nagyon szívesen, és bárkivel, akit a dolog érdekel, a rendelkezésre állok. Elérhetőségem fentebb megadtam.
    Amióta Dr Kotász hozzászólása megjelent, a honlapom is megújult, – legutóbb éppen tegnap, – melynek a címe: http://w3.enternet.hu/fizika Ezen cikkben természetesen, koránt sem csak a gravitációval foglalkozom, sőt, az csak egy igen kis részlete az ott tárgyaltaknak.
    Benkő Laci.