121
-
Epikurosz #121 pl? -
#120
Az, hogy mire asszociálsz, sokat elárul rólad..
xDD
-
Epikurosz #119 Légy szobatiszta inkább! -
#118
"Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek,"
Hát beszrok.
xDDD
-
Epikurosz #117 Nos, kiemelni úgy lehet, hogy szögletes zárójelek ([ és ] jel) közé teszem a b betűt (mint bold= kövér), beírom a kiemelendő kifejezést, majd szintén szögletes zárójelek közé tett b betűvel zárom, de elébe még ebszúrok egy per jelet (/). Valahogy így.
Ha a b betű helyett i betűt használok, akkor dőlt szöveget kapok.
A beíró ablak alatti Makró gomra kattintva lehet megtudni többet a formázási lehetőségekről.
Egyébként a szmájliknak jól meghatározott jelentésük van. A 2 feltartott ujjas piros pofa azért már elég durva beszólást jelent. -
benkolaci #116 Köszönöm a szíves fogadtatást, nagyon jól esik. Bár, igaz, ami igaz, jöttem én magamtól is, nem kellett senkinek sem hoznia. 
Hogy miért használok oly sok idézőjelet? Hááááááát, a kérdés feltétlen jogos! Ezt az egyik módjának gondolom a kiemelésre.
Tudom, erre létezik számos más lehetőség is, de ezen a listán még nem találtam meg. A szmájlikat, URL beszúrást már igen, de a kiemelésre alkalmas egyéb lehetőséget még nem.
Az meg különösen kellemesen érintett, hogy ilyen hamar "rámtalált"( valaki. Lehet, hogy nagyon rossz szokás, de MÁNIÁM, hogy a nézetem szerinti fontos szavakat, kifejezéseket valamilyen módon kiemelve jelzem. Igen, a mondatban "EZ" a szó, kifejezés a fontos, erre vonatkozik a leírt akármi.
Nos, – ez a másik mániám!
– erről gondolom, ennyi is elég, ha nem túl sok is.
Benkő Laci. -
benkolaci #115 Na, igen, a leírtak szóról szóra igazak. Csakhogy, az egyik legfontosabb(nak vélt) dolog kimaradt, ami viszont beláthatóan fontos. Mindenkire igaz, mégpedig a legnagyobb "koponyákra" is – letlégyen az Galilei, Newton, Arisztotelész, vagy Einstein, – hogy az általuk leírtakban, elméleteikben, megállapításaikban, csak és kizárólag azt vehették tekintetbe, számításba, mely ismeretek egyáltalán, a rendelkezésükre álltak. Világos, hogy sem Arisztotelészen, sem Newtonon, sem Galilein nem kérhetjük számon, hogy pl. a rádióaktivitásról nem tettek említést. Természetesen, ettől még az létezett már az Ő idejükben is, csak még teljesen ismeretlen volt. Rövidre fogva, logikus, hogy egyes ma már ismert, és dolgokat jelentősen befolyásoló ismeretet nem "tévedésből" – netán szándékos "hazugság" okán – nem vettek számításba, hanem ismeretlenségük okán. Az is világos, hogy ettől még azok léteztek!
A "tekintély tisztelet" helytelen értelmezése pontosan ezért egy nagyon visszatartó momentum lehet.
Nézetem szerint, azzal, hogy egy "régi nagy" által megfogalmazott elméletet, megállapítást az azóta megismert információkkal kiegészítünk, nem jelent "tekintély rombolást", sőt, meggyőződésem, hogy ha ma élnének, maguk is ezt tennék minden bizonnyal.
Véleményem szerint, minden helyes, értelmes, hasznos, ami a haladást, továbblépést szolgálja, függetlenül attól, hogy az mennyire "illik bele" az eddigi nézeteinkbe. Ahogy az ismereteink is egyre nagyobb mértékben bővülnek, velük együtt kell a tudománynak is fejlődnie. És nem az az érdekes, hogy a "mondottakat" ki mondja, ki írja le, hanem az, hogy a mondottak mennyire felelnek meg a természeti igazságnak. Ha a szomszéd óvodába járó négyéves Pistike mond valamit, ami megfelel a természeti igazságnak, az tudomány. De ha bármilyen "nagy koponya" kijelentése helytelen, az attól hogy a "nagy Ő" mondta, még nem válik tudománnyá. Sajnos, ezt még nem tanultuk meg eléggé, pedig már nagyon is ideje lenne.
Azt sem szabad elfelejtenünk, különösen az elmúlt századra vonatkoztatva, hogy nagyjaink gyakran ütköztek egy nagy falba. Nevezetesen, hogy a mondandójukhoz szükséges alap információk még vagy nem álltak a rendelkezésre, és/vagy nem voltak még elfogadottak, aminek a következtében még nem hivatkozhattak azokra. Ez különösen igaz Einsteinre. (A pontos leírás a honlapomon megtekinthető, a címe: Gondolatok a fizikáról. ) Bizony, én úgy vélem, hogy már nagyon ideje lenne lerakni magunkról a "vaskalapot", kezd már túl nehézzé válni.
Persze, ez nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy a "régieket" el kell felejteni, az alkotásukat pedig "kidobni az ablakon", erről szó sincs! Sőt, éppen az Ő munkájukat megbecsülendő, kell azokat mindig és folyamatosan kiegészíteni, "felfrissíteni" az újabb és újabb ismereteinkkel.
Benkő Laci.
-
Epikurosz #114 egyébként a #73 és #96 hozzászólásokban voltak "kötekedések" (úgy látszik rámragadt ez az idzőjelezési hajlam :-) -
Epikurosz #113 Isten hozta!
Egy stilisztikai kérdésem lenne: miért használ annyi idézőjelet? -
benkolaci #112 Nos, az említett "öreg ember" én volnék. Pontosan azt sikerült kimutatnom, hogy a forgásoknak igen is van, és nagyon is köze a gravitációhoz! A forgásgravitáció mérések(!) alapján mért értéke mintegy 9, - 17 nagyságrenddel nagyobb, mint az az általános elmélet szerint "megjósolt". Igen, az általános elmélet szerint is, a forgásoknak KELL gravitálniuk, a jelenlévő forgásenergia tömegegyenértéke szerint, tehát Einstein is állítja ezt, nem "újdonság". Ami új, hogy a forgások – itt a síkforgásról van szó! – a "megjósolttal" szemben lényegesen nagyobb mértékü. Ráadásul, a MÉRT gravitációs érték éppen a jelenlévő centripetális gyorsulással áll egyenes arányban, és messzemenően független a forgó korong tömegétől. Ezért nem lehet pontosan azt leírni, hogy a "megjósolt" és a mért érték milxen mértékben aránylik egymáshoz, lévén, a forgásenergia függvénye a forgó tömegnek, de az általa "keltett" gravitáció már nem. Ha valakit – netán! – érdekelne a dolog, nálam elvileg a gyakorlatban is megtekinthető. Elérhetőségem: lbenko(a)enternet.hu
Rátérve a cikkre, megemlíthetem, hogy szerintem a szondákra ható "anomáliát" okozó hatás függvénye annak, hogy a szonda sebességiránya és a föld forgástengelye egymással mekkora szöget zár be. A hatás akkor a legnagyobb, ha e két tengely egymással éppen párhuzamos, és a legkisebb, ha egymással derékszöget zár be. Az utóbbi esetben, ELVILEG(!!!) nulla lenne, de mert a gravitáció "minden irányú", ezért a forgástengelyben is érezhető hatással rendelkezik.
A témában nagyon szívesen, és bárkivel, akit a dolog érdekel, a rendelkezésre állok. Elérhetőségem fentebb megadtam.
Amióta Dr Kotász hozzászólása megjelent, a honlapom is megújult, – legutóbb éppen tegnap, – melynek a címe: http://w3.enternet.hu/fizika Ezen cikkben természetesen, koránt sem csak a gravitációval foglalkozom, sőt, az csak egy igen kis részlete az ott tárgyaltaknak.
Benkő Laci.
-
Epikurosz #111 Szerény véleményem szerint egy fizikatanár ezekre a hatásokra gondolt. De, ismétlem nem vagyok fizikus (bár, azért nem lehetne eladni engem fizikából; de most nekem sincs időm alapos vesézésre), akik meg itt csípőből értenek ehhez, azok - 1 kivétellel - hallgatnak. -
Utokverek #110 Kicsit szét vagyok esve, sok a progranyozás, de még eszembe jutott az az általános iskolás kisérlet, amikor pingponglabdák mellett fújogattunk, hogy megnézzük, a magasabb légnyomású terület azon az oldalon, ahol nincs légáramlás mennyivel tolja el a lasztit oldalra... -
Utokverek #109 Nem oltani akartam a vérrel-verítékkel kiizzadt munkáját valakinek, de én úgy érzem, hogy több sebből vérzik a dolog...
Ha mégis tévednék, akkor meg rémálmaim lesznek a laptop ventimmel :D -
Utokverek #108 dark matter háló? :)
A pörgő cuccra visszatérve kicsit. Nem olvastam végig a tanulmányt, ennyi szabadidőm nincsen sajnos, de kiváncsi lennék, hogy a forgórésznek mekkora a tapadási/gördülési ellenállása kb-ra, valaki aki csapágyakban otthon van megmondhatná, hogy mennyit lehet elérni, és arra, hogy mekkora erőkaron van a laszti a végén. Valaki kiszámolhatná, hogy mekkora erő kell ahhoz, hogy elmozdítsa oldalra, persze miután a gravitációt kivonta az eredőből :) -
Epikurosz #107 Ez is megfordult azonnal a fejemben:
"A dark matter halo around the Earth" -
Epikurosz #106 na, nem írtam semmi újat, mert most olvasom a szócikkben, hogy:
"It is not known whether the flyby anomaly is related to the Pioneer anomaly." -
Epikurosz #105 Félénken kérdezem csak meg, hogy nem lehet az, hogy ez összefügg a Pioneer-anomáliával is???? -
Epikurosz #104 Nem értek semmit belőle, de nagyon jól néz ki.
-
bvalek2 #103 Kedves professzorjelöltek, nem bölcsészet ez, hogy csak a szánkat jártassuk. Ez a tapasztalati képlet, tessek elméletet gyártani hozza, ami megmagyarázza:
![]()
Flyby anomaly
Az általános relativitáselmélet nem tudja megmagyarázni, de az effektus eredete nem is tisztázott. Szóval az is lehet, hogy az előállított nagyszerű elméletünkbe fektetett munka hiábavaló, dehát a tudomány már csak ilyen. -
BlackRose #102 Wave–particle duality of C60 molecules -
roliika #101 És ezt végiggondolva a teleportáció sem lehetetlen...hiszen csak hullám, mint a fény..fényt meg már teleportáltak.
Tesla szerint egy megfelelő hullám lökettel bármilyen tárgy áthelyezhető a térben.
Ami nem túl meglepő dolog megintcsak, ha mi magunk is hullámokból állunk.
Ennek az áthelyezésnek a sebessége viszont kérdéses lehet.
Egy másik dolog....régen olvastam, hogy csavarási elektormágneses és skalárhullámokkal kísérleteztek, amire azt állítják gyorsabban terjed mint a fény. Vajon lehetséges?
Érdekes amit írsz. Akkor lehetséges, hogy egy tértorzulás az űrben a megfigyelő szemszögéből egy fénypont?
Sőt...minden bolygó..inkább úgy mondom tömeggel rendelkező halmaz tér torzulást hoz létre ami fényt is...ámde, ha én mint megfigyelő nézem, és mérni szeretném az ojjektum elhelyezkedését..akkor pusztán a fényesség erejéből hamis adatokat kaphatok (és a háromszögelésből is). Nemde? -
roliika #100 Le. Szuperhúrok.
Volt fizikatanárom szerint mi magunk hullám erősítésekből állunk.
Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek, egy biztos, hogy ahol épp vagyunk, ott a legerősebb az erősítrés.
-
Epikurosz #99 43 oldal. -
Epikurosz #98 Ezt akár egy közös munka keretén belül is. Amúgy kb. 16.800 szavas, 103 ezer karakteres anyag. -
Epikurosz #97 Nos, én szzakmai szempontból nem értek hozzá, de annyit mindenképp megérne a dolog, hogy gatyába rázni a tanulmányt, mert formailag és nyelvtanilag nem az igazi, és mindenképp átalakítani PDF-be, a képleteket meg rendesen megcsinálni. -
kvp #96 Elolvastam a belinkelt cikket. A hibak eleg egyertelmuek:
-nem vette figyelembe a motor forgoreszenek tomeget, ami joval tobb mint a felhasznalt 6 grammos teszt tomeg, tehat nem szamit milyen korongot hasznal, a motor jelenti a jelentos tomeget
-nem vizsgalta, hogy hova lesz az energia amikor elforditja a forgasi sikot, pedig a muegyetemi fizikaorakon mindig eljatszak ezt a kiserletet, persze ott nincs lerogzitve az allvany, igy az is el tud mozdulni
-az elveszett energiabol nem lesz gravitacios ero, gyakorlatilag a csapagyozas surlodasan alakul at hoenergiava, mivel a lerogzitett allvany ellenall az elmozdulasnak (a motor is csak azert kell, mert a csapagyak normal esetben is folyamatosan surlodnak)
A szerzo feltetelezi, hogy a tertorzulas miatt lathato fenyelhajlas csak a megfigyelo sebessege miatt lathato, pedig valojaban a rendszerhez kepest allo megfigyelo is latja a torzulast. (pl. mi Foldrol a nagyobb csillagok koruli torzulast) A tertorzulast nem forgo mozgas, hanem az energiasuruseg okozza. Minel nagyobb egy adott helyen az energia (azaz a tomeg) surusege, annal nagyobb a ter torzulasa. Ebbol az kovetkezik, hogy a masik iranybol szemelve az eneriga es a tomeg valojaban a ter csomosodasa. Ez magyarazza a parkepzodes jelenseget is. A szerzo emliti, hogy a fenysebesseg allando, ez valojaban nem igy igaz, ugyanis a feny kepes a kulso szemlelo szamara a fenyesebessegnel gyorsabban vagy lassabban is terjedni, viszont a relativ teridejukben a fotonok vegig fenysebesseggel haladnak, csak a ter torzulasa hatarozza meg a megtett ut hosszat es ezzel a latszolagos sebesseget.
Sajat megjegyzes: Elofordulhat, hogy a fotonok a ter torzualasanak terjedesebol jonnek letre, tehat valojaban egy foton nem is reszecske, hanem egy terjedo tertorzulas hullam. Ez alapjan persze az anyag (es egyben mi magunk is) tertorzulas hullamok osszegebol allunk. Ha ez igaz, akkor elvileg az egesz univerzum leirhato egy nagy hullamfuggvennyel. -
Epikurosz #95 Nagyon köszönöm a linket.
Még visszatérek rá, ill. elképzelhető, hogy felveszem a kapcsolatot Benkő László fizikussal, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak a gondolatai. -
Doktor Kotász #94 "Ja hogyne majd egy picsa kis forgó korong olyan gravitációt tud generálni ami összehasonlítható a Földével."
Nem hasonlítható össze.
Egy rúd végein lévő súlypárt felfüggesztett, és az mondjuk egy perc alatt elmozdult 10 fokot, és ott megállt. Ez akár a milliomod része is lehet a gravitációnak. A korong leállításakor pedig a felfüggesztett rendszer visszatért az alapállapotba. Nem mágneses anyakokat használt, kizárta az elektroszatikus behatást, zárt akváriumban volt a felfüggesztett rendszer, tehát a légnyomásváltozások is kizártak.
Megkérdezhetem, hogy miért osztod szakértőként az észt, ha nem tudod miről van szó? -
Doktor Kotász #93 "A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek."
A bácsi méréseit nem végezték el kutatólaboratóriumokban, mert fel sem merült az az elmélet a laborokban, ami a bácsiban igen.
Nem pontosabban mért, hanem olyan kísérletet végzett, amit más nem. A mérése pedig nem más, mint egy felfüggesztett rendszer elfordulása. Az öreg nem is megy szembe a fizikával. Egyszerűen csak kísérletezik. Nem egy hibbant, akit UFO-k raboltak el, nem lát térdimenziókaput a kanapé mögött, amelyen keresztül fénylényekkel beszélget, és nincsenek összeesküvéselméletei, hogy az olajlobbi elhallgattatja. Sőt a hideg rázza minden áltudóstól. Ő nem csak beszél a relativitáselméletről, hanem számolni is tud vele. Keni-vágja a képleteket, érti az elméleteket, stb. -
Doktor Kotász #92 "Én csak ugatom a fizikát, mégis erősen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepődni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt?"
Ne egy csirkefarhátas nyugdíjas bácsikát képzelj el, hanem egy olyan mérnököt, aki lazán taníthatna kvantuumfizikát az egyetemen!
Felfüggesztett két golyót egy rúdra, és az határozottan elmozdult a korong felé. Elektrosztatukus, mágneses hatás kivédve, mert árnyékolta, földelte a rendszert, nem mágnesezhető anyagot használt, nem a kezében lóbálta, mint egy földsugárzásmérő hibbant szélhámos, hanem egy zárt akváriumba volt beépítve stabilan a rendszer, a légáramlatokat is kizárva. A bekapcsolás után a felfüggesztett rendszer elkezdet elfordulni a külön rndszerbe zárt korong felé.
Láttam a szememmel.
Használt ingát is, de az nem látványos, mert ott a lengési idők változnak...
Miért hihetetlen, hogy egy ember kísérletezik, és egy jelenséget fedez fel? -
#91
úgy könnyű, hogy fotonokat használsz. -
Epikurosz #90 Nekem van egy zseblámpám.
Amikor felkapcsolom, fénysebességet csinálok. És élvezem. :-) -
#89
Aham, mert te most miről is beszélsz egyáltalán?
Mert én szerintem semmi konkrét dolgot nem említettem, te kezdtél rögtön magyarázkodni valamiért!?
:D -
#88
Sajnos a konkrét esetre nem emlékszem, hogy hogyan alakult ki. Volt egy féléves feladat. Ez igencsak kinőtte magát.
Az adott város vezetésével a tanszéknek asszem már volt kapcsolta más munka miatt. A dolgot valahol ki kellett próbálni. Mikor kiderült, hogy milyen megtérülési muatatók várhatóak és milyen összegekről van szó, akkor bizony gyorsan a tettek mezejére léptek és nem kellett megkérdezni, hogy akarják -e, ők jelentkeztek, hogy akkor nálunk vazzeg.
Nagyon kérlek ne beszélj olyanról, amiről láthatólag nem tudsz semmit. -
#87
Ja, végülis nem kizárt, hogy ha a kerületi sebesség megközelíti a fénysebességet, akkor ott kialakulnak téridő anomáliák. (Persze lehet, hogy kizárt, és csak az ismereteim hiányosak)
Ami viszont tutira lehetetlen, hogy a bácsi otthon meg tudja közelíteni a fénysebességet. -
#86
Most azt kéred, hogy konkrét vesztegetési esettel vádoljak meg egy egyetemi vezetőt?:D -
AranyKéz #85 #62 Doktor Kotásznak ment volna
-
AranyKéz #84 " A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál. "
Ja hogyne majd egy picsa kis forgó korong olyan gravitációt tud generálni ami összehasonlítható a Földével.
Légüres térben, műanyag ingával is tessék megismételni a kísérletet kéremszépen.
-
#83
Az édesvízgazdálkodás meg már csak a nevéből is kifolyólag (de nem ez az oka persze!) gazdasági illetve politikai kérdés, nem tudományos. Ne keverd a szezont a fazonnal, már ha szeretnéd, hogy komolyan vegyünk... -
#82
Hát abban látod igazad van, hogy a hidegfúzióval kapcsolatban csak a propaganda maradt meg az emberek fejében. Te vagy rá a legjobb példa. Ugye, szegény elnyomott "tudósok".
Az mondjuk nem tűnt fel, hogy soha senkinek nem sikerült reprodukálnia a dolgot? Áh, ez csak apróság, ugyan kit érdekel, hogy kamuztak-e vagy nem valójában, az a lényeg, hogy el lettek nyomva. Persze.
