A Rosetta megfejthet egy tér-idő anomáliát
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#121
pl?
Kara kánként folytatom tanításom.
#120
Az, hogy mire asszociálsz, sokat elárul rólad..
xDD
xDD
#119
Légy szobatiszta inkább!
Kara kánként folytatom tanításom.
#118
"Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek,"
Hát beszrok.
xDDD
Hát beszrok.
xDDD
#117
Nos, kiemelni úgy lehet, hogy szögletes zárójelek ([ és ] jel) közé teszem a b betût (mint bold= kövér), beírom a kiemelendõ kifejezést, majd szintén szögletes zárójelek közé tett b betûvel zárom, de elébe még ebszúrok egy per jelet (/). Valahogy így.
Ha a b betû helyett i betût használok, akkor dõlt szöveget kapok.
A beíró ablak alatti Makró gomra kattintva lehet megtudni többet a formázási lehetõségekrõl.
Egyébként a szmájliknak jól meghatározott jelentésük van. A 2 feltartott ujjas piros pofa azért már elég durva beszólást jelent.
Ha a b betû helyett i betût használok, akkor dõlt szöveget kapok.
A beíró ablak alatti Makró gomra kattintva lehet megtudni többet a formázási lehetõségekrõl.
Egyébként a szmájliknak jól meghatározott jelentésük van. A 2 feltartott ujjas piros pofa azért már elég durva beszólást jelent.
Kara kánként folytatom tanításom.
#116
Köszönöm a szíves fogadtatást, nagyon jól esik. Bár, igaz, ami igaz, jöttem én magamtól is, nem kellett senkinek sem hoznia.<#mf1>
Hogy miért használok oly sok idézõjelet? Hááááááát, a kérdés feltétlen jogos! Ezt az egyik módjának gondolom a kiemelésre.
Tudom, erre létezik számos más lehetõség is, de ezen a listán még nem találtam meg. A szmájlikat, URL beszúrást már igen, de a kiemelésre alkalmas egyéb lehetõséget még nem.
Az meg különösen kellemesen érintett, hogy ilyen hamar "rámtalált"(<#mf1> valaki. Lehet, hogy nagyon rossz szokás, de MÁNIÁM, hogy a nézetem szerinti fontos szavakat, kifejezéseket valamilyen módon kiemelve jelzem. Igen, a mondatban "EZ" a szó, kifejezés a fontos, erre vonatkozik a leírt akármi.
Nos, – ez a másik mániám!<#mf2> – errõl gondolom, ennyi is elég, ha nem túl sok is.
Benkõ Laci.
Hogy miért használok oly sok idézõjelet? Hááááááát, a kérdés feltétlen jogos! Ezt az egyik módjának gondolom a kiemelésre.
Tudom, erre létezik számos más lehetõség is, de ezen a listán még nem találtam meg. A szmájlikat, URL beszúrást már igen, de a kiemelésre alkalmas egyéb lehetõséget még nem.
Az meg különösen kellemesen érintett, hogy ilyen hamar "rámtalált"(<#mf1> valaki. Lehet, hogy nagyon rossz szokás, de MÁNIÁM, hogy a nézetem szerinti fontos szavakat, kifejezéseket valamilyen módon kiemelve jelzem. Igen, a mondatban "EZ" a szó, kifejezés a fontos, erre vonatkozik a leírt akármi.
Nos, – ez a másik mániám!<#mf2> – errõl gondolom, ennyi is elég, ha nem túl sok is.
Benkõ Laci.
#115
Na, igen, a leírtak szóról szóra igazak. Csakhogy, az egyik legfontosabb(nak vélt) dolog kimaradt, ami viszont beláthatóan fontos. Mindenkire igaz, mégpedig a legnagyobb "koponyákra" is – letlégyen az Galilei, Newton, Arisztotelész, vagy Einstein, – hogy az általuk leírtakban, elméleteikben, megállapításaikban, csak és kizárólag azt vehették tekintetbe, számításba, mely ismeretek egyáltalán, a rendelkezésükre álltak. Világos, hogy sem Arisztotelészen, sem Newtonon, sem Galilein nem kérhetjük számon, hogy pl. a rádióaktivitásról nem tettek említést. Természetesen, ettõl még az létezett már az Õ idejükben is, csak még teljesen ismeretlen volt. Rövidre fogva, logikus, hogy egyes ma már ismert, és dolgokat jelentõsen befolyásoló ismeretet nem "tévedésbõl" – netán szándékos "hazugság" okán – nem vettek számításba, hanem ismeretlenségük okán. Az is világos, hogy ettõl még azok léteztek!
A "tekintély tisztelet" helytelen értelmezése pontosan ezért egy nagyon visszatartó momentum lehet.<#ejnye1> Nézetem szerint, azzal, hogy egy "régi nagy" által megfogalmazott elméletet, megállapítást az azóta megismert információkkal kiegészítünk, nem jelent "tekintély rombolást", sõt, meggyõzõdésem, hogy ha ma élnének, maguk is ezt tennék minden bizonnyal.
Véleményem szerint, minden helyes, értelmes, hasznos, ami a haladást, továbblépést szolgálja, függetlenül attól, hogy az mennyire "illik bele" az eddigi nézeteinkbe. Ahogy az ismereteink is egyre nagyobb mértékben bõvülnek, velük együtt kell a tudománynak is fejlõdnie. És nem az az érdekes, hogy a "mondottakat" ki mondja, ki írja le, hanem az, hogy a mondottak mennyire felelnek meg a természeti igazságnak. Ha a szomszéd óvodába járó négyéves Pistike mond valamit, ami megfelel a természeti igazságnak, az tudomány. De ha bármilyen "nagy koponya" kijelentése helytelen, az attól hogy a "nagy Õ" mondta, még nem válik tudománnyá. Sajnos, ezt még nem tanultuk meg eléggé, pedig már nagyon is ideje lenne.
Azt sem szabad elfelejtenünk, különösen az elmúlt századra vonatkoztatva, hogy nagyjaink gyakran ütköztek egy nagy falba. Nevezetesen, hogy a mondandójukhoz szükséges alap információk még vagy nem álltak a rendelkezésre, és/vagy nem voltak még elfogadottak, aminek a következtében még nem hivatkozhattak azokra. Ez különösen igaz Einsteinre. (A pontos leírás a honlapomon megtekinthetõ, a címe: Gondolatok a fizikáról. ) Bizony, én úgy vélem, hogy már nagyon ideje lenne lerakni magunkról a "vaskalapot", kezd már túl nehézzé válni.<#alien>
Persze, ez nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy a "régieket" el kell felejteni, az alkotásukat pedig "kidobni az ablakon", errõl szó sincs! Sõt, éppen az Õ munkájukat megbecsülendõ, kell azokat mindig és folyamatosan kiegészíteni, "felfrissíteni" az újabb és újabb ismereteinkkel.
Benkõ Laci.
A "tekintély tisztelet" helytelen értelmezése pontosan ezért egy nagyon visszatartó momentum lehet.<#ejnye1> Nézetem szerint, azzal, hogy egy "régi nagy" által megfogalmazott elméletet, megállapítást az azóta megismert információkkal kiegészítünk, nem jelent "tekintély rombolást", sõt, meggyõzõdésem, hogy ha ma élnének, maguk is ezt tennék minden bizonnyal.
Véleményem szerint, minden helyes, értelmes, hasznos, ami a haladást, továbblépést szolgálja, függetlenül attól, hogy az mennyire "illik bele" az eddigi nézeteinkbe. Ahogy az ismereteink is egyre nagyobb mértékben bõvülnek, velük együtt kell a tudománynak is fejlõdnie. És nem az az érdekes, hogy a "mondottakat" ki mondja, ki írja le, hanem az, hogy a mondottak mennyire felelnek meg a természeti igazságnak. Ha a szomszéd óvodába járó négyéves Pistike mond valamit, ami megfelel a természeti igazságnak, az tudomány. De ha bármilyen "nagy koponya" kijelentése helytelen, az attól hogy a "nagy Õ" mondta, még nem válik tudománnyá. Sajnos, ezt még nem tanultuk meg eléggé, pedig már nagyon is ideje lenne.
Azt sem szabad elfelejtenünk, különösen az elmúlt századra vonatkoztatva, hogy nagyjaink gyakran ütköztek egy nagy falba. Nevezetesen, hogy a mondandójukhoz szükséges alap információk még vagy nem álltak a rendelkezésre, és/vagy nem voltak még elfogadottak, aminek a következtében még nem hivatkozhattak azokra. Ez különösen igaz Einsteinre. (A pontos leírás a honlapomon megtekinthetõ, a címe: Gondolatok a fizikáról. ) Bizony, én úgy vélem, hogy már nagyon ideje lenne lerakni magunkról a "vaskalapot", kezd már túl nehézzé válni.<#alien>
Persze, ez nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy a "régieket" el kell felejteni, az alkotásukat pedig "kidobni az ablakon", errõl szó sincs! Sõt, éppen az Õ munkájukat megbecsülendõ, kell azokat mindig és folyamatosan kiegészíteni, "felfrissíteni" az újabb és újabb ismereteinkkel.
Benkõ Laci.
#114
egyébként a #73 és #96 hozzászólásokban voltak "kötekedések" (úgy látszik rámragadt ez az idzõjelezési hajlam :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#113
Isten hozta!
Egy stilisztikai kérdésem lenne: miért használ annyi idézõjelet?
Egy stilisztikai kérdésem lenne: miért használ annyi idézõjelet?
Kara kánként folytatom tanításom.
#112
Nos, az említett "öreg ember" én volnék. Pontosan azt sikerült kimutatnom, hogy a forgásoknak igen is van, és nagyon is köze a gravitációhoz! A forgásgravitáció mérések(!) alapján mért értéke mintegy 9, - 17 nagyságrenddel nagyobb, mint az az általános elmélet szerint "megjósolt". Igen, az általános elmélet szerint is, a forgásoknak KELL gravitálniuk, a jelenlévõ forgásenergia tömegegyenértéke szerint, tehát Einstein is állítja ezt, nem "újdonság". Ami új, hogy a forgások – itt a síkforgásról van szó! – a "megjósolttal" szemben lényegesen nagyobb mértékü. Ráadásul, a MÉRT gravitációs érték éppen a jelenlévõ centripetális gyorsulással áll egyenes arányban, és messzemenõen független a forgó korong tömegétõl. Ezért nem lehet pontosan azt leírni, hogy a "megjósolt" és a mért érték milxen mértékben aránylik egymáshoz, lévén, a forgásenergia függvénye a forgó tömegnek, de az általa "keltett" gravitáció már nem. Ha valakit – netán! – érdekelne a dolog, nálam elvileg a gyakorlatban is megtekinthetõ. Elérhetõségem: lbenko(a)enternet.hu
Rátérve a cikkre, megemlíthetem, hogy szerintem a szondákra ható "anomáliát" okozó hatás függvénye annak, hogy a szonda sebességiránya és a föld forgástengelye egymással mekkora szöget zár be. A hatás akkor a legnagyobb, ha e két tengely egymással éppen párhuzamos, és a legkisebb, ha egymással derékszöget zár be. Az utóbbi esetben, ELVILEG(!!!) nulla lenne, de mert a gravitáció "minden irányú", ezért a forgástengelyben is érezhetõ hatással rendelkezik.
A témában nagyon szívesen, és bárkivel, akit a dolog érdekel, a rendelkezésre állok. Elérhetõségem fentebb megadtam.
Amióta Dr Kotász hozzászólása megjelent, a honlapom is megújult, – legutóbb éppen tegnap, – melynek a címe: http://w3.enternet.hu/fizika Ezen cikkben természetesen, koránt sem csak a gravitációval foglalkozom, sõt, az csak egy igen kis részlete az ott tárgyaltaknak.
Benkõ Laci.
Rátérve a cikkre, megemlíthetem, hogy szerintem a szondákra ható "anomáliát" okozó hatás függvénye annak, hogy a szonda sebességiránya és a föld forgástengelye egymással mekkora szöget zár be. A hatás akkor a legnagyobb, ha e két tengely egymással éppen párhuzamos, és a legkisebb, ha egymással derékszöget zár be. Az utóbbi esetben, ELVILEG(!!!) nulla lenne, de mert a gravitáció "minden irányú", ezért a forgástengelyben is érezhetõ hatással rendelkezik.
A témában nagyon szívesen, és bárkivel, akit a dolog érdekel, a rendelkezésre állok. Elérhetõségem fentebb megadtam.
Amióta Dr Kotász hozzászólása megjelent, a honlapom is megújult, – legutóbb éppen tegnap, – melynek a címe: http://w3.enternet.hu/fizika Ezen cikkben természetesen, koránt sem csak a gravitációval foglalkozom, sõt, az csak egy igen kis részlete az ott tárgyaltaknak.
Benkõ Laci.
#111
Szerény véleményem szerint egy fizikatanár ezekre a hatásokra gondolt. De, ismétlem nem vagyok fizikus (bár, azért nem lehetne eladni engem fizikából; de most nekem sincs idõm alapos vesézésre), akik meg itt csípõbõl értenek ehhez, azok - 1 kivétellel - hallgatnak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#110
Kicsit szét vagyok esve, sok a progranyozás, de még eszembe jutott az az általános iskolás kisérlet, amikor pingponglabdák mellett fújogattunk, hogy megnézzük, a magasabb légnyomású terület azon az oldalon, ahol nincs légáramlás mennyivel tolja el a lasztit oldalra...
Mekkora divat itt a configra verni...
#109
Nem oltani akartam a vérrel-verítékkel kiizzadt munkáját valakinek, de én úgy érzem, hogy több sebbõl vérzik a dolog...
Ha mégis tévednék, akkor meg rémálmaim lesznek a laptop ventimmel 😄
Ha mégis tévednék, akkor meg rémálmaim lesznek a laptop ventimmel 😄
Mekkora divat itt a configra verni...
#108
dark matter háló? 😊
A pörgõ cuccra visszatérve kicsit. Nem olvastam végig a tanulmányt, ennyi szabadidõm nincsen sajnos, de kiváncsi lennék, hogy a forgórésznek mekkora a tapadási/gördülési ellenállása kb-ra, valaki aki csapágyakban otthon van megmondhatná, hogy mennyit lehet elérni, és arra, hogy mekkora erõkaron van a laszti a végén. Valaki kiszámolhatná, hogy mekkora erõ kell ahhoz, hogy elmozdítsa oldalra, persze miután a gravitációt kivonta az eredõbõl 😊
A pörgõ cuccra visszatérve kicsit. Nem olvastam végig a tanulmányt, ennyi szabadidõm nincsen sajnos, de kiváncsi lennék, hogy a forgórésznek mekkora a tapadási/gördülési ellenállása kb-ra, valaki aki csapágyakban otthon van megmondhatná, hogy mennyit lehet elérni, és arra, hogy mekkora erõkaron van a laszti a végén. Valaki kiszámolhatná, hogy mekkora erõ kell ahhoz, hogy elmozdítsa oldalra, persze miután a gravitációt kivonta az eredõbõl 😊
Mekkora divat itt a configra verni...
#107
Ez is megfordult azonnal a fejemben:
"A dark matter halo around the Earth"
"A dark matter halo around the Earth"
Kara kánként folytatom tanításom.
#106
na, nem írtam semmi újat, mert most olvasom a szócikkben, hogy:
"It is not known whether the flyby anomaly is related to the Pioneer anomaly."
"It is not known whether the flyby anomaly is related to the Pioneer anomaly."
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Félénken kérdezem csak meg, hogy nem lehet az, hogy ez összefügg a Pioneer-anomáliával is????
Kara kánként folytatom tanításom.
#104
Nem értek semmit belõle, de nagyon jól néz ki.
<#taps><#nyes>
<#taps><#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#103
Kedves professzorjelöltek, nem bölcsészet ez, hogy csak a szánkat jártassuk. Ez a tapasztalati képlet, tessek elméletet gyártani hozza, ami megmagyarázza:
Flyby anomaly
Az általános relativitáselmélet nem tudja megmagyarázni, de az effektus eredete nem is tisztázott. Szóval az is lehet, hogy az elõállított nagyszerû elméletünkbe fektetett munka hiábavaló, dehát a tudomány már csak ilyen.
Flyby anomaly
Az általános relativitáselmélet nem tudja megmagyarázni, de az effektus eredete nem is tisztázott. Szóval az is lehet, hogy az elõállított nagyszerû elméletünkbe fektetett munka hiábavaló, dehát a tudomány már csak ilyen.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#102
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#101
És ezt végiggondolva a teleportáció sem lehetetlen...hiszen csak hullám, mint a fény..fényt meg már teleportáltak.
Tesla szerint egy megfelelõ hullám lökettel bármilyen tárgy áthelyezhetõ a térben.
Ami nem túl meglepõ dolog megintcsak, ha mi magunk is hullámokból állunk.
Ennek az áthelyezésnek a sebessége viszont kérdéses lehet.
Egy másik dolog....régen olvastam, hogy csavarási elektormágneses és skalárhullámokkal kísérleteztek, amire azt állítják gyorsabban terjed mint a fény. Vajon lehetséges?
Érdekes amit írsz. Akkor lehetséges, hogy egy tértorzulás az ûrben a megfigyelõ szemszögébõl egy fénypont?
Sõt...minden bolygó..inkább úgy mondom tömeggel rendelkezõ halmaz tér torzulást hoz létre ami fényt is...ámde, ha én mint megfigyelõ nézem, és mérni szeretném az ojjektum elhelyezkedését..akkor pusztán a fényesség erejébõl hamis adatokat kaphatok (és a háromszögelésbõl is). Nemde?
Tesla szerint egy megfelelõ hullám lökettel bármilyen tárgy áthelyezhetõ a térben.
Ami nem túl meglepõ dolog megintcsak, ha mi magunk is hullámokból állunk.
Ennek az áthelyezésnek a sebessége viszont kérdéses lehet.
Egy másik dolog....régen olvastam, hogy csavarási elektormágneses és skalárhullámokkal kísérleteztek, amire azt állítják gyorsabban terjed mint a fény. Vajon lehetséges?
Érdekes amit írsz. Akkor lehetséges, hogy egy tértorzulás az ûrben a megfigyelõ szemszögébõl egy fénypont?
Sõt...minden bolygó..inkább úgy mondom tömeggel rendelkezõ halmaz tér torzulást hoz létre ami fényt is...ámde, ha én mint megfigyelõ nézem, és mérni szeretném az ojjektum elhelyezkedését..akkor pusztán a fényesség erejébõl hamis adatokat kaphatok (és a háromszögelésbõl is). Nemde?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#100
Le. Szuperhúrok.
Volt fizikatanárom szerint mi magunk hullám erõsítésekbõl állunk.
Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek, egy biztos, hogy ahol épp vagyunk, ott a legerõsebb az erõsítrés.
Volt fizikatanárom szerint mi magunk hullám erõsítésekbõl állunk.
Azaz bizonyos részeink akár még a Holdon is lehetnek, egy biztos, hogy ahol épp vagyunk, ott a legerõsebb az erõsítrés.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#99
43 oldal.
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
Ezt akár egy közös munka keretén belül is. Amúgy kb. 16.800 szavas, 103 ezer karakteres anyag.
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
Nos, én szzakmai szempontból nem értek hozzá, de annyit mindenképp megérne a dolog, hogy gatyába rázni a tanulmányt, mert formailag és nyelvtanilag nem az igazi, és mindenképp átalakítani PDF-be, a képleteket meg rendesen megcsinálni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#96
Elolvastam a belinkelt cikket. A hibak eleg egyertelmuek:
-nem vette figyelembe a motor forgoreszenek tomeget, ami joval tobb mint a felhasznalt 6 grammos teszt tomeg, tehat nem szamit milyen korongot hasznal, a motor jelenti a jelentos tomeget
-nem vizsgalta, hogy hova lesz az energia amikor elforditja a forgasi sikot, pedig a muegyetemi fizikaorakon mindig eljatszak ezt a kiserletet, persze ott nincs lerogzitve az allvany, igy az is el tud mozdulni
-az elveszett energiabol nem lesz gravitacios ero, gyakorlatilag a csapagyozas surlodasan alakul at hoenergiava, mivel a lerogzitett allvany ellenall az elmozdulasnak (a motor is csak azert kell, mert a csapagyak normal esetben is folyamatosan surlodnak)
A szerzo feltetelezi, hogy a tertorzulas miatt lathato fenyelhajlas csak a megfigyelo sebessege miatt lathato, pedig valojaban a rendszerhez kepest allo megfigyelo is latja a torzulast. (pl. mi Foldrol a nagyobb csillagok koruli torzulast) A tertorzulast nem forgo mozgas, hanem az energiasuruseg okozza. Minel nagyobb egy adott helyen az energia (azaz a tomeg) surusege, annal nagyobb a ter torzulasa. Ebbol az kovetkezik, hogy a masik iranybol szemelve az eneriga es a tomeg valojaban a ter csomosodasa. Ez magyarazza a parkepzodes jelenseget is. A szerzo emliti, hogy a fenysebesseg allando, ez valojaban nem igy igaz, ugyanis a feny kepes a kulso szemlelo szamara a fenyesebessegnel gyorsabban vagy lassabban is terjedni, viszont a relativ teridejukben a fotonok vegig fenysebesseggel haladnak, csak a ter torzulasa hatarozza meg a megtett ut hosszat es ezzel a latszolagos sebesseget.
Sajat megjegyzes: Elofordulhat, hogy a fotonok a ter torzualasanak terjedesebol jonnek letre, tehat valojaban egy foton nem is reszecske, hanem egy terjedo tertorzulas hullam. Ez alapjan persze az anyag (es egyben mi magunk is) tertorzulas hullamok osszegebol allunk. Ha ez igaz, akkor elvileg az egesz univerzum leirhato egy nagy hullamfuggvennyel.
-nem vette figyelembe a motor forgoreszenek tomeget, ami joval tobb mint a felhasznalt 6 grammos teszt tomeg, tehat nem szamit milyen korongot hasznal, a motor jelenti a jelentos tomeget
-nem vizsgalta, hogy hova lesz az energia amikor elforditja a forgasi sikot, pedig a muegyetemi fizikaorakon mindig eljatszak ezt a kiserletet, persze ott nincs lerogzitve az allvany, igy az is el tud mozdulni
-az elveszett energiabol nem lesz gravitacios ero, gyakorlatilag a csapagyozas surlodasan alakul at hoenergiava, mivel a lerogzitett allvany ellenall az elmozdulasnak (a motor is csak azert kell, mert a csapagyak normal esetben is folyamatosan surlodnak)
A szerzo feltetelezi, hogy a tertorzulas miatt lathato fenyelhajlas csak a megfigyelo sebessege miatt lathato, pedig valojaban a rendszerhez kepest allo megfigyelo is latja a torzulast. (pl. mi Foldrol a nagyobb csillagok koruli torzulast) A tertorzulast nem forgo mozgas, hanem az energiasuruseg okozza. Minel nagyobb egy adott helyen az energia (azaz a tomeg) surusege, annal nagyobb a ter torzulasa. Ebbol az kovetkezik, hogy a masik iranybol szemelve az eneriga es a tomeg valojaban a ter csomosodasa. Ez magyarazza a parkepzodes jelenseget is. A szerzo emliti, hogy a fenysebesseg allando, ez valojaban nem igy igaz, ugyanis a feny kepes a kulso szemlelo szamara a fenyesebessegnel gyorsabban vagy lassabban is terjedni, viszont a relativ teridejukben a fotonok vegig fenysebesseggel haladnak, csak a ter torzulasa hatarozza meg a megtett ut hosszat es ezzel a latszolagos sebesseget.
Sajat megjegyzes: Elofordulhat, hogy a fotonok a ter torzualasanak terjedesebol jonnek letre, tehat valojaban egy foton nem is reszecske, hanem egy terjedo tertorzulas hullam. Ez alapjan persze az anyag (es egyben mi magunk is) tertorzulas hullamok osszegebol allunk. Ha ez igaz, akkor elvileg az egesz univerzum leirhato egy nagy hullamfuggvennyel.
#95
Nagyon köszönöm a linket.
Még visszatérek rá, ill. elképzelhetõ, hogy felveszem a kapcsolatot Benkõ László fizikussal, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak a gondolatai.
Még visszatérek rá, ill. elképzelhetõ, hogy felveszem a kapcsolatot Benkõ László fizikussal, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak a gondolatai.
Kara kánként folytatom tanításom.
"Ja hogyne majd egy picsa kis forgó korong olyan gravitációt tud generálni ami összehasonlítható a Földével."
Nem hasonlítható össze.
Egy rúd végein lévõ súlypárt felfüggesztett, és az mondjuk egy perc alatt elmozdult 10 fokot, és ott megállt. Ez akár a milliomod része is lehet a gravitációnak. A korong leállításakor pedig a felfüggesztett rendszer visszatért az alapállapotba. Nem mágneses anyakokat használt, kizárta az elektroszatikus behatást, zárt akváriumban volt a felfüggesztett rendszer, tehát a légnyomásváltozások is kizártak.
Megkérdezhetem, hogy miért osztod szakértõként az észt, ha nem tudod mirõl van szó?
Nem hasonlítható össze.
Egy rúd végein lévõ súlypárt felfüggesztett, és az mondjuk egy perc alatt elmozdult 10 fokot, és ott megállt. Ez akár a milliomod része is lehet a gravitációnak. A korong leállításakor pedig a felfüggesztett rendszer visszatért az alapállapotba. Nem mágneses anyakokat használt, kizárta az elektroszatikus behatást, zárt akváriumban volt a felfüggesztett rendszer, tehát a légnyomásváltozások is kizártak.
Megkérdezhetem, hogy miért osztod szakértõként az észt, ha nem tudod mirõl van szó?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek."
A bácsi méréseit nem végezték el kutatólaboratóriumokban, mert fel sem merült az az elmélet a laborokban, ami a bácsiban igen.
Nem pontosabban mért, hanem olyan kísérletet végzett, amit más nem. A mérése pedig nem más, mint egy felfüggesztett rendszer elfordulása. Az öreg nem is megy szembe a fizikával. Egyszerûen csak kísérletezik. Nem egy hibbant, akit UFO-k raboltak el, nem lát térdimenziókaput a kanapé mögött, amelyen keresztül fénylényekkel beszélget, és nincsenek összeesküvéselméletei, hogy az olajlobbi elhallgattatja. Sõt a hideg rázza minden áltudóstól. Õ nem csak beszél a relativitáselméletrõl, hanem számolni is tud vele. Keni-vágja a képleteket, érti az elméleteket, stb.
A bácsi méréseit nem végezték el kutatólaboratóriumokban, mert fel sem merült az az elmélet a laborokban, ami a bácsiban igen.
Nem pontosabban mért, hanem olyan kísérletet végzett, amit más nem. A mérése pedig nem más, mint egy felfüggesztett rendszer elfordulása. Az öreg nem is megy szembe a fizikával. Egyszerûen csak kísérletezik. Nem egy hibbant, akit UFO-k raboltak el, nem lát térdimenziókaput a kanapé mögött, amelyen keresztül fénylényekkel beszélget, és nincsenek összeesküvéselméletei, hogy az olajlobbi elhallgattatja. Sõt a hideg rázza minden áltudóstól. Õ nem csak beszél a relativitáselméletrõl, hanem számolni is tud vele. Keni-vágja a képleteket, érti az elméleteket, stb.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Én csak ugatom a fizikát, mégis erõsen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepõdni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt?"
Ne egy csirkefarhátas nyugdíjas bácsikát képzelj el, hanem egy olyan mérnököt, aki lazán taníthatna kvantuumfizikát az egyetemen!
Felfüggesztett két golyót egy rúdra, és az határozottan elmozdult a korong felé. Elektrosztatukus, mágneses hatás kivédve, mert árnyékolta, földelte a rendszert, nem mágnesezhetõ anyagot használt, nem a kezében lóbálta, mint egy földsugárzásmérõ hibbant szélhámos, hanem egy zárt akváriumba volt beépítve stabilan a rendszer, a légáramlatokat is kizárva. A bekapcsolás után a felfüggesztett rendszer elkezdet elfordulni a külön rndszerbe zárt korong felé.
Láttam a szememmel.
Használt ingát is, de az nem látványos, mert ott a lengési idõk változnak...
Miért hihetetlen, hogy egy ember kísérletezik, és egy jelenséget fedez fel?
Ne egy csirkefarhátas nyugdíjas bácsikát képzelj el, hanem egy olyan mérnököt, aki lazán taníthatna kvantuumfizikát az egyetemen!
Felfüggesztett két golyót egy rúdra, és az határozottan elmozdult a korong felé. Elektrosztatukus, mágneses hatás kivédve, mert árnyékolta, földelte a rendszert, nem mágnesezhetõ anyagot használt, nem a kezében lóbálta, mint egy földsugárzásmérõ hibbant szélhámos, hanem egy zárt akváriumba volt beépítve stabilan a rendszer, a légáramlatokat is kizárva. A bekapcsolás után a felfüggesztett rendszer elkezdet elfordulni a külön rndszerbe zárt korong felé.
Láttam a szememmel.
Használt ingát is, de az nem látványos, mert ott a lengési idõk változnak...
Miért hihetetlen, hogy egy ember kísérletezik, és egy jelenséget fedez fel?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#91
úgy könnyû, hogy fotonokat használsz.
#90
Nekem van egy zseblámpám.
Amikor felkapcsolom, fénysebességet csinálok. És élvezem. :-)
Amikor felkapcsolom, fénysebességet csinálok. És élvezem. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
Aham, mert te most mirõl is beszélsz egyáltalán?
Mert én szerintem semmi konkrét dolgot nem említettem, te kezdtél rögtön magyarázkodni valamiért!?
😄
Mert én szerintem semmi konkrét dolgot nem említettem, te kezdtél rögtön magyarázkodni valamiért!?
😄
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#88
Sajnos a konkrét esetre nem emlékszem, hogy hogyan alakult ki. Volt egy féléves feladat. Ez igencsak kinõtte magát.
Az adott város vezetésével a tanszéknek asszem már volt kapcsolta más munka miatt. A dolgot valahol ki kellett próbálni. Mikor kiderült, hogy milyen megtérülési muatatók várhatóak és milyen összegekrõl van szó, akkor bizony gyorsan a tettek mezejére léptek és nem kellett megkérdezni, hogy akarják -e, õk jelentkeztek, hogy akkor nálunk vazzeg.
Nagyon kérlek ne beszélj olyanról, amirõl láthatólag nem tudsz semmit.
Az adott város vezetésével a tanszéknek asszem már volt kapcsolta más munka miatt. A dolgot valahol ki kellett próbálni. Mikor kiderült, hogy milyen megtérülési muatatók várhatóak és milyen összegekrõl van szó, akkor bizony gyorsan a tettek mezejére léptek és nem kellett megkérdezni, hogy akarják -e, õk jelentkeztek, hogy akkor nálunk vazzeg.
Nagyon kérlek ne beszélj olyanról, amirõl láthatólag nem tudsz semmit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#87
Ja, végülis nem kizárt, hogy ha a kerületi sebesség megközelíti a fénysebességet, akkor ott kialakulnak téridõ anomáliák. (Persze lehet, hogy kizárt, és csak az ismereteim hiányosak)
Ami viszont tutira lehetetlen, hogy a bácsi otthon meg tudja közelíteni a fénysebességet.
Ami viszont tutira lehetetlen, hogy a bácsi otthon meg tudja közelíteni a fénysebességet.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#86
Most azt kéred, hogy konkrét vesztegetési esettel vádoljak meg egy egyetemi vezetõt?😄
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#85
#62 Doktor Kotásznak ment volna
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#84
" A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál. "
Ja hogyne majd egy picsa kis forgó korong olyan gravitációt tud generálni ami összehasonlítható a Földével.
Légüres térben, mûanyag ingával is tessék megismételni a kísérletet kéremszépen.
Ja hogyne majd egy picsa kis forgó korong olyan gravitációt tud generálni ami összehasonlítható a Földével.
Légüres térben, mûanyag ingával is tessék megismételni a kísérletet kéremszépen.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#83
Az édesvízgazdálkodás meg már csak a nevébõl is kifolyólag (de nem ez az oka persze!) gazdasági illetve politikai kérdés, nem tudományos. Ne keverd a szezont a fazonnal, már ha szeretnéd, hogy komolyan vegyünk...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#82
Hát abban látod igazad van, hogy a hidegfúzióval kapcsolatban csak a propaganda maradt meg az emberek fejében. Te vagy rá a legjobb példa. Ugye, szegény elnyomott "tudósok".
Az mondjuk nem tûnt fel, hogy soha senkinek nem sikerült reprodukálnia a dolgot? Áh, ez csak apróság, ugyan kit érdekel, hogy kamuztak-e vagy nem valójában, az a lényeg, hogy el lettek nyomva. Persze.
Az mondjuk nem tûnt fel, hogy soha senkinek nem sikerült reprodukálnia a dolgot? Áh, ez csak apróság, ugyan kit érdekel, hogy kamuztak-e vagy nem valójában, az a lényeg, hogy el lettek nyomva. Persze.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#81
Hogyan merítene? Kérlek definiáld már ezt a dolgot és ne csak handabandázz összevissza.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#80
Ja. Nem is értem, hogy mit problémáznak. Évek alatt ekkora anomália is elég decens és mérhetõ eltérést produkál.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#79
Ezzel a módszerrel éppen az egyes érme megszabottól való eltérését, vagyis a szórást nem tudod megállapítani. 😊 Amúgy sem szabad elfelejteni, hogy alapvetõen kétféle mérési hiba létezik: a random hiba és a rendszerhiba. A G mérésénél épp az utóbbit igen nehéz eltüntetni.
A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek.
#76:
A konkrét szondáknál a sebességet közvetlenül mérték (Doppler-eltolódással). Nyilván nem egy mérést végeztek, ezért pl. a Föld nem egyenletes forgása vagy sebessége kiesett.
A bácsinál éppen azt nem tudom elhinni, hogy a sufniban sikerült pontosabban mérnie, mint a kutatólaboroknak. Tényleg olvass utána a G mérése módszereinek.
#76:
A konkrét szondáknál a sebességet közvetlenül mérték (Doppler-eltolódással). Nyilván nem egy mérést végeztek, ezért pl. a Föld nem egyenletes forgása vagy sebessége kiesett.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#78
Így van.
Ugyan az a módszer ami mindenhol mûködik. Mennyivel tér el egy 5 Ft-os érme a megszabott súlytól. Ha mérlegre teszed, nem igen tudod pontosan kimérni, de ha veszel 10 000 db 5 Ft-ost és azt méred le majd elosztod 10 000-rel hihetetlenül pontosan megkapod mennyi az 1 Ft-os súlya, mondjuk átlagban persze.
Ugyan az a módszer ami mindenhol mûködik. Mennyivel tér el egy 5 Ft-os érme a megszabott súlytól. Ha mérlegre teszed, nem igen tudod pontosan kimérni, de ha veszel 10 000 db 5 Ft-ost és azt méred le majd elosztod 10 000-rel hihetetlenül pontosan megkapod mennyi az 1 Ft-os súlya, mondjuk átlagban persze.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#77
Jó maradjunk ennél a témánál, vajon mennyi pénzt kapna XY emberke, ha elõáll olyan dolgokkal, amit ez az írás is tartalmaz. Gyakorlatilag a fizika alapjait kérdõjelezi meg.
Vajon hányan próbálnák meg csak presztízsbõl megfúrni?
Igen vannak elvek, amik nagyon jól hangoznak, de ha valaki elkezdi átlépni a határokat már is nagyokat kap az arcba.
Hidegfúzió esete ugye.
Most mindenki felhördül, hogy hiszen az egy baromság volt.
Na ja, ilyen jól mûködik a propaganda, hogy már csak ez van az emberek fejében. Csak éppen voltak anomáliák, amik mérhetõk, de nem megmagyarázhatóak voltak. És egész magas rangú emberkék mondtak le, mert már õk maguk is gyomorforgatónak találták, amit a kutatókkal csináltak.
Az a helyzet, hogy jelenleg az édesvízgazdálkodás nem igazán stratégiai kérdés nálunk, vagy csak a politikusok próbálják elhitetni, hogy nem az, mert már megkapták a maguk kis pénzét, hogy hunyjanak szemet, bizonyos dolgok fölött. Ilyen szituban, pedig bõven belefér, hogy jön az egyetemi évfolyamtársad és megcsinálja a melót. Annál jobb, mert legalább annyival is kisebbek a költségek.
Ha ez az édesvízkészlet-gazdálkodás már benn lenne a köztudatban, hogy stratégiai fontosságú erõfõforrásról van szó, akkor nem képzeled, hogy tanszékvezetõ alatt valaki is odaférne a húsosfazékhoz, amibõl õ már azért rendesen merítene is.
Vajon hányan próbálnák meg csak presztízsbõl megfúrni?
Igen vannak elvek, amik nagyon jól hangoznak, de ha valaki elkezdi átlépni a határokat már is nagyokat kap az arcba.
Hidegfúzió esete ugye.
Most mindenki felhördül, hogy hiszen az egy baromság volt.
Na ja, ilyen jól mûködik a propaganda, hogy már csak ez van az emberek fejében. Csak éppen voltak anomáliák, amik mérhetõk, de nem megmagyarázhatóak voltak. És egész magas rangú emberkék mondtak le, mert már õk maguk is gyomorforgatónak találták, amit a kutatókkal csináltak.
Az a helyzet, hogy jelenleg az édesvízgazdálkodás nem igazán stratégiai kérdés nálunk, vagy csak a politikusok próbálják elhitetni, hogy nem az, mert már megkapták a maguk kis pénzét, hogy hunyjanak szemet, bizonyos dolgok fölött. Ilyen szituban, pedig bõven belefér, hogy jön az egyetemi évfolyamtársad és megcsinálja a melót. Annál jobb, mert legalább annyival is kisebbek a költségek.
Ha ez az édesvízkészlet-gazdálkodás már benn lenne a köztudatban, hogy stratégiai fontosságú erõfõforrásról van szó, akkor nem képzeled, hogy tanszékvezetõ alatt valaki is odaférne a húsosfazékhoz, amibõl õ már azért rendesen merítene is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#76
Ehh, azért ne már, hogy ennyit ne tudjatok magatoktól összerakni, meg csodálkozzatok, hogy "júúúj, 1.8mm/s!!!4!4négy"
1. "újabb 1,1 milliméter per szekundum extra sebességet nyer"
2. "Néhány napot, vagy akár hetet is várnunk kell, hogy megállapíthassuk kialakult-e valamilyen anomália"
1.1mm/s*2*7*24*60*60s=1330560mm=~1.3km.
Egy kilométeres eltérést már csak észre lehet venni... Arra kell a néhány nap/hét, hogy legyen elég eltérés, hogy észrevegyük. Rettentõ bonyolult...
1. "újabb 1,1 milliméter per szekundum extra sebességet nyer"
2. "Néhány napot, vagy akár hetet is várnunk kell, hogy megállapíthassuk kialakult-e valamilyen anomália"
1.1mm/s*2*7*24*60*60s=1330560mm=~1.3km.
Egy kilométeres eltérést már csak észre lehet venni... Arra kell a néhány nap/hét, hogy legyen elég eltérés, hogy észrevegyük. Rettentõ bonyolult...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#75
Hát ja. De mi is a mérési pontatlanság? Csak az, hogy rendszertelenül valamilyen mértékû eltéréseket tapasztalunk az egyes mérések között, és ez egy határon túl gyak elfedi a normál effektusból származó értékeket. Ha ez az emberke talált egy rendszert és a szokásos mérésekben ezt ki tudja mutatni, akkor emellett azt is jelentheti, hogy nagyobb mérési pontosságot tud elérni!
Ha valóban igaz amit talált.
Ha valóban igaz amit talált.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#74
Egyrészt a tudomány drága mulatság és azt azért politikusok döntik el, hogy mire megy a pénz.
A kutatások legjavát nem állam és nem állami cégek számára végzik. Magyarán nagy cégek, magánszemélyek, stb. finanszírozzák nagyrészt ezekett és te csak támogatásra pályázhatsz. Az átlag politikus kb. az ITER szintû dolgok támogatását szavazza meg személyesen, vagy azt sem. Más estben van egy éves keret mindenféle célokra, pályáznak és, hogy ott ki dönt, az már egy más kérdés. Jobb helyeket egy tudományos ismeretekkel rendelkezõ csoport ítélkezik, hogy mit éri meg támogatni.
Ha pl. a BME xy tanszékének van pénze, amit õ szerzett, akkor nagyon sokszor kötetlenül használhatja fel, de vannak pének, amit célzottan kapnak, adott projektre és célzott kutatásra.
Csak a gyakorlati felhasználástól legmesszebb álló területeken lehet Nimand Norbertnek feltörnie és elfogadtatni az elméletét. A "fontos" területeket a húsosfazékhoz közelálló, nagy tiszteletben álló, a politikusok által is támogatott emberkék már lestoppolták.
Ez orbitális baromság. Egy magyar város vízhálózatának és környékének (szándékosan nem nevezem meg) üzemeltetésének korszerûsítése, pl. egyetemi évfolyamtársam önálló feladatából indult. Hadd ne mondjam, hogy milyen milliók röpködtek ott. Szerinted õ csókos? A tanszék is? Jaj... Az vízhálózat üzemeltetése és fejlesztése eléggé stratégiai kérédés. Jobb országokban nem is engedik privatizálni vagy miután rájöttek, hogy ez állatság, visszacsinálták.
Nem az a folyamat, hogy zéróismertségû emberke ír egy okosat, erre mindenki füttyent, hogy ez igen és aztán õ a Zisten.
Pedig a fenti estet kicsit ehhez hasonló. Volt egy feladat kiírás, ami a szimulációktól eljutott oda, hogy a gyakorlatban fogják használni és éves szinten forint milliókat vagy tízmillókat lehet spórolni.
Hanem szépen publikálj, illeszkedj be a rendszerbe, dolgozd be magad valakinek a valakijénél, aki téged is emel, de a sikered által õ is erõsödik, és akkor van esélyed hogy a sikereidre támaszkodva elfogadtathasd a gondolataidat is.
A kutatások legjavát nem állam és nem állami cégek számára végzik. Magyarán nagy cégek, magánszemélyek, stb. finanszírozzák nagyrészt ezekett és te csak támogatásra pályázhatsz. Az átlag politikus kb. az ITER szintû dolgok támogatását szavazza meg személyesen, vagy azt sem. Más estben van egy éves keret mindenféle célokra, pályáznak és, hogy ott ki dönt, az már egy más kérdés. Jobb helyeket egy tudományos ismeretekkel rendelkezõ csoport ítélkezik, hogy mit éri meg támogatni.
Ha pl. a BME xy tanszékének van pénze, amit õ szerzett, akkor nagyon sokszor kötetlenül használhatja fel, de vannak pének, amit célzottan kapnak, adott projektre és célzott kutatásra.
Csak a gyakorlati felhasználástól legmesszebb álló területeken lehet Nimand Norbertnek feltörnie és elfogadtatni az elméletét. A "fontos" területeket a húsosfazékhoz közelálló, nagy tiszteletben álló, a politikusok által is támogatott emberkék már lestoppolták.
Ez orbitális baromság. Egy magyar város vízhálózatának és környékének (szándékosan nem nevezem meg) üzemeltetésének korszerûsítése, pl. egyetemi évfolyamtársam önálló feladatából indult. Hadd ne mondjam, hogy milyen milliók röpködtek ott. Szerinted õ csókos? A tanszék is? Jaj... Az vízhálózat üzemeltetése és fejlesztése eléggé stratégiai kérédés. Jobb országokban nem is engedik privatizálni vagy miután rájöttek, hogy ez állatság, visszacsinálták.
Nem az a folyamat, hogy zéróismertségû emberke ír egy okosat, erre mindenki füttyent, hogy ez igen és aztán õ a Zisten.
Pedig a fenti estet kicsit ehhez hasonló. Volt egy feladat kiírás, ami a szimulációktól eljutott oda, hogy a gyakorlatban fogják használni és éves szinten forint milliókat vagy tízmillókat lehet spórolni.
Hanem szépen publikálj, illeszkedj be a rendszerbe, dolgozd be magad valakinek a valakijénél, aki téged is emel, de a sikered által õ is erõsödik, és akkor van esélyed hogy a sikereidre támaszkodva elfogadtathasd a gondolataidat is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#73
"Egy kényszerû körpályán mozgó testnél, fellép gyorsulás anélkül, hogy valami energia táplálná azt."
Miért kellene hozzá energia? A rendszer összenergiája nem változik. Erõ hat, de nem tesz úton, így munkavégzés sem történik. Az asztalra helyezett tárgyra is hat erõ, mégsem kell hozzá energia. Egyszerû iskolás mechanika.
"A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál."
Én csak ugatom a fizikát, mégis erõsen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepõdni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt?
Miért kellene hozzá energia? A rendszer összenergiája nem változik. Erõ hat, de nem tesz úton, így munkavégzés sem történik. Az asztalra helyezett tárgyra is hat erõ, mégsem kell hozzá energia. Egyszerû iskolás mechanika.
"A kedves öregember, korongokat forgatott, és a korong mellett egy inga segítségével kimutatta, hogy a forgómozgás gravitál."
Én csak ugatom a fizikát, mégis erõsen kétlem, hogy a bácsi otthon ki tudott mérni bármiféle gravitációs anomáliát. Olvass csak utána, mennyire pontatlanul lehet még ma is megmérni a G (nem a g!) értékét, meg fogsz lepõdni. És akkor a nyugdíjas bácsi a sufniban kimérte a forgó korong által (esetleg, de inkább nem) keltett gravitációt?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#72
Púder!😊
1. Az elmélet "hatékonysága", igazság tartalma és a ráfordított idõ/energia/tudás között általában nincs összefüggés. Minden elméletnek van egy magja. Ha simán csak soksoksok gondolkodással, meg matematikai számítással el lehetne jutni az Igazságig, akkor még mindig Eukleidész lenne a nyerõ és a Bolyaiknak eszükbe sem jutott volna hülyeségekkel foglalkozni.
Ilyen új gondolata viszont bárkinek, bármilyen témában lehet. Még talán neked is, bár talán ezt magad sem hiszed.
<#nyes>
"... ha tanulmányozás után megérteném akkor az alapján döntenék, hogy igazat adok e neki vagy sem, ha viszont nem érteném meg akkor nem lenne véleményem vagy a véleményemet az alapján formálnám, ahogyan a többi elismert tudos fogadná a dolgot."
Errõl beszélek: tekintélytisztelet. Ez nem baj önmagában, mert végül is az egész társadalom így mûködik, csak amikor ezt követjük legyünk tisztába azzal, hogy a könnyebbik utat választjuk. Nem mondjuk, hogy nem tudom, nem kezdünk el magunk is kutatni, hanem majd visszaszajkózzuk annak az embernek a gondolatait, akit magunknál nagyobbnak gondolunk, bízva abban, hogy 1. õ nem téved, 2. ha téved is õ viszi el gyak a balhét.
"Egyébként nem tudunk mindenrõl objektív véleményt formálni egyszerûen azért mert nem rendelkezünk sem megfelelõ tudásal sem minden szükséges információval."
Ezt mondom én is. De ez a tudósokra is ugyan úgy igaz. Valami fajta "relatív" tudással azért természetesen õk legalább rendelkeznek.
"Egyébként a politikusok (bár ott ahol valóban létezik érdemes tudományos kutatás) nem foglalkoznak a kutatási területekrõl hanem általában tudományos szervezeteknek osztnak pénzt, és a szervezet belsõ irányítása (amely nem politikusokból áll hanem tudósokbol) dönt, hogy melyik labor, melyik projekt kap mennyi pénzt, mit mûködtetnek tovább, mitõl állnak el mert nem tartják valószínûnek, hogy eredmény lesz és mit kezdenek kutatni."
Ja persze, az amcsik szupergyorsítóját sem a kongresszus, az Elnök lõtte le, meg az ISS bizonyos elemeinek kiépítésérõl sem õk döntöttek. Mint ahogy pl. a NASA-t sem gyak mint marionett bábut vezetik centre pontosan elszámoltatva a költségeit.
Persze a pénzekrõl döntõ más bizottságok tudósokból állnak, és persze mindegyik tudós mögött ott áll a maga kis politikusa, mert különben persze be sem kerülhetett volna bizottságba.😊
"És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk... és ez igy is van jó."
Hááát, nem biztos.
Cyrano monológ.
1. Az elmélet "hatékonysága", igazság tartalma és a ráfordított idõ/energia/tudás között általában nincs összefüggés. Minden elméletnek van egy magja. Ha simán csak soksoksok gondolkodással, meg matematikai számítással el lehetne jutni az Igazságig, akkor még mindig Eukleidész lenne a nyerõ és a Bolyaiknak eszükbe sem jutott volna hülyeségekkel foglalkozni.
Ilyen új gondolata viszont bárkinek, bármilyen témában lehet. Még talán neked is, bár talán ezt magad sem hiszed.
<#nyes>
"... ha tanulmányozás után megérteném akkor az alapján döntenék, hogy igazat adok e neki vagy sem, ha viszont nem érteném meg akkor nem lenne véleményem vagy a véleményemet az alapján formálnám, ahogyan a többi elismert tudos fogadná a dolgot."
Errõl beszélek: tekintélytisztelet. Ez nem baj önmagában, mert végül is az egész társadalom így mûködik, csak amikor ezt követjük legyünk tisztába azzal, hogy a könnyebbik utat választjuk. Nem mondjuk, hogy nem tudom, nem kezdünk el magunk is kutatni, hanem majd visszaszajkózzuk annak az embernek a gondolatait, akit magunknál nagyobbnak gondolunk, bízva abban, hogy 1. õ nem téved, 2. ha téved is õ viszi el gyak a balhét.
"Egyébként nem tudunk mindenrõl objektív véleményt formálni egyszerûen azért mert nem rendelkezünk sem megfelelõ tudásal sem minden szükséges információval."
Ezt mondom én is. De ez a tudósokra is ugyan úgy igaz. Valami fajta "relatív" tudással azért természetesen õk legalább rendelkeznek.
"Egyébként a politikusok (bár ott ahol valóban létezik érdemes tudományos kutatás) nem foglalkoznak a kutatási területekrõl hanem általában tudományos szervezeteknek osztnak pénzt, és a szervezet belsõ irányítása (amely nem politikusokból áll hanem tudósokbol) dönt, hogy melyik labor, melyik projekt kap mennyi pénzt, mit mûködtetnek tovább, mitõl állnak el mert nem tartják valószínûnek, hogy eredmény lesz és mit kezdenek kutatni."
Ja persze, az amcsik szupergyorsítóját sem a kongresszus, az Elnök lõtte le, meg az ISS bizonyos elemeinek kiépítésérõl sem õk döntöttek. Mint ahogy pl. a NASA-t sem gyak mint marionett bábut vezetik centre pontosan elszámoltatva a költségeit.
Persze a pénzekrõl döntõ más bizottságok tudósokból állnak, és persze mindegyik tudós mögött ott áll a maga kis politikusa, mert különben persze be sem kerülhetett volna bizottságba.😊
"És már sokszor elmondtam, a tudomány egy olyan dolog amelyben ma azt akarjuk bizonyítani, hogy tegnap tévedtünk... és ez igy is van jó."
Hááát, nem biztos.
Cyrano monológ.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Oldal 1 / 3Következő →