Hunter
Gravitációs anomáliát vizsgálnak Kínában
Kínai kutatók egy vitás elmélet tesztelésére készülnek, mely szerint elképzelhető, hogy a gravitáció erőssége enyhén csökken teljes napfogyatkozáskor.
A Kínai Tudományos Akadémia geofizikusai magas érzékenységű műszerek egész sorával készülnek szerte az országban, hogy gravitációs méréseket végezzenek a Kínában július 22-én lezajló teljes napfogyatkozás alkalmával. Az eredmények, melyeket az elkövetkező hónapokban elemeznek, egyszer s mindenkorra alátámaszthatják a múltban megfigyelt rendhagyó fluktuációk valóságosságát.
"Úgy tűnik, minden szükségessel rendelkeznek, amivel eloszlathatják a kétségeket" - mondta Chris Duif, a holland Delft Műszaki Egyetem kutatója. "Én nem igazán vagyok meggyőződve az anomáliáról, az viszont forradalmi lenne, ha kiderülne, hogy mégis létezik."
A gravitáció ingadozásának első jelét egy 1954-es napfogyatkozás során észlelte egy francia közgazdász és fizikus, Maurice Allais, aki szabálytalan viselkedést figyelt meg egy ingánál, amikor Párizs felett elsötétült az égbolt. Az ingák a gravitáció és a Föld forgásának hatására lengenek előre és hátra, lengési síkjaik a Föld mozgásának hatására lassan elfordulnak. Allais a napfogyatkozás kezdetekor azonban szokatlanul erőteljes eltolódást tapasztalt az inga lengési irányában, a lengési sík hirtelen 5 fokkal elfordult, ami a gravitációs vonzás hirtelen változására utalt. Azóta közel 20 teljes napfogyatkozás esetében mértek ingadozásokat, az eredmények azonban mind a mai napig nem perdöntőek.
A legtöbb fizikus kételkedik az anomália létezésében, mivel az átszabná a gravitáció működéséről alkotott elméletinket. A furcsa jelenségre több szokványos magyarázatot is előterjesztettek. "Több különböző oka lehet: a hőmérsékletben vagy a légnyomásban beálló atmoszferikus változások, az emberek hirtelen mozognak, vagy nem mozognak, vagy más egyéb hirtelen változások" - mondta C. S. Unnikrishnan, az indiai Tata Alapkutatási Intézet fizikusa. Mindazonáltal 2004-ben Duif előterjesztett egy elméletet, ami szerint a felvetett külső tényezők egyike sem magyarázza a megfigyelt anomáliák erősségét és időzítését.
A 22-i teljes napfogyatkozásra a kínai kutatók nyolc gravimétert és két ingát osztottak el hat megfigyelő állomás között. Az akadémiai csoport reményei szerint a legkeletibb és a legnyugatibb állomások közötti hatalmas, nagyjából 3000 kilométeres távolság, valamint a mérésekhez használt műszerek száma és különböző jellege kizárja a mérési hibákat, vagy a helyi légköri zavarokat.
"Ha minden berendezésünk megfelelően működik, úgy vélem minden esélyünk megvan, hogy igazoljuk az anomália létét" - mondta Tang Keyun, a Kínai Tudományos Akadémia geofizikusa. Ilyen lehetőség jó ideig nem fog adódni. Több mint öt perces időtartamával várhatóan az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása zajlik le szerdán. Mitöbb az esemény akkor megy végbe, amikor a nap magasan jár az égen, azaz bármilyen lehetséges gravitációs anomália erősebben fejtheti ki a hatását, tette hozzá Tang.
A Kínai Tudományos Akadémia geofizikusai magas érzékenységű műszerek egész sorával készülnek szerte az országban, hogy gravitációs méréseket végezzenek a Kínában július 22-én lezajló teljes napfogyatkozás alkalmával. Az eredmények, melyeket az elkövetkező hónapokban elemeznek, egyszer s mindenkorra alátámaszthatják a múltban megfigyelt rendhagyó fluktuációk valóságosságát.
"Úgy tűnik, minden szükségessel rendelkeznek, amivel eloszlathatják a kétségeket" - mondta Chris Duif, a holland Delft Műszaki Egyetem kutatója. "Én nem igazán vagyok meggyőződve az anomáliáról, az viszont forradalmi lenne, ha kiderülne, hogy mégis létezik."
A gravitáció ingadozásának első jelét egy 1954-es napfogyatkozás során észlelte egy francia közgazdász és fizikus, Maurice Allais, aki szabálytalan viselkedést figyelt meg egy ingánál, amikor Párizs felett elsötétült az égbolt. Az ingák a gravitáció és a Föld forgásának hatására lengenek előre és hátra, lengési síkjaik a Föld mozgásának hatására lassan elfordulnak. Allais a napfogyatkozás kezdetekor azonban szokatlanul erőteljes eltolódást tapasztalt az inga lengési irányában, a lengési sík hirtelen 5 fokkal elfordult, ami a gravitációs vonzás hirtelen változására utalt. Azóta közel 20 teljes napfogyatkozás esetében mértek ingadozásokat, az eredmények azonban mind a mai napig nem perdöntőek.
A legtöbb fizikus kételkedik az anomália létezésében, mivel az átszabná a gravitáció működéséről alkotott elméletinket. A furcsa jelenségre több szokványos magyarázatot is előterjesztettek. "Több különböző oka lehet: a hőmérsékletben vagy a légnyomásban beálló atmoszferikus változások, az emberek hirtelen mozognak, vagy nem mozognak, vagy más egyéb hirtelen változások" - mondta C. S. Unnikrishnan, az indiai Tata Alapkutatási Intézet fizikusa. Mindazonáltal 2004-ben Duif előterjesztett egy elméletet, ami szerint a felvetett külső tényezők egyike sem magyarázza a megfigyelt anomáliák erősségét és időzítését.A 22-i teljes napfogyatkozásra a kínai kutatók nyolc gravimétert és két ingát osztottak el hat megfigyelő állomás között. Az akadémiai csoport reményei szerint a legkeletibb és a legnyugatibb állomások közötti hatalmas, nagyjából 3000 kilométeres távolság, valamint a mérésekhez használt műszerek száma és különböző jellege kizárja a mérési hibákat, vagy a helyi légköri zavarokat.
"Ha minden berendezésünk megfelelően működik, úgy vélem minden esélyünk megvan, hogy igazoljuk az anomália létét" - mondta Tang Keyun, a Kínai Tudományos Akadémia geofizikusa. Ilyen lehetőség jó ideig nem fog adódni. Több mint öt perces időtartamával várhatóan az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása zajlik le szerdán. Mitöbb az esemény akkor megy végbe, amikor a nap magasan jár az égen, azaz bármilyen lehetséges gravitációs anomália erősebben fejtheti ki a hatását, tette hozzá Tang.