Hunter

Einstein állja a sarat

Megérkeztek az Albert Einstein két kulcsfontosságú feltevését ellenőrző Gravity Probe B műhold adat-elemzésének első eredményei, melyek máris igazolják a zseni egyik elméletének helyességét.

A NASA szondája négy ultra-pontosságú giroszkóppal mérte 2004 és 2005 augusztusa között Einstein általános relativitás elméletének két hatását. Ezek egyike az úgynevezett geodéziai, a másik pedig a "tércsavarodás" hatás. Utóbbinak az egyik közkedvelt hasonlata egy gumilapra helyezett súlyos tekegolyó. A golyó egy mélyedésben ülve eltorzítva a gumilapot maga körül, elvileg ugyanúgy, ahogy egy nagy tömegű objektum, a Föld torzítja maga körül a teret és az időt. Az analógia szerint a geodézia hatás hasonló a gumilapra lehelyezett golyó által létrehozott mélyedés alakjához. Amint a golyót megforgatjuk, elkezdi maga köré tekerni a gumilapot, ugyanezt műveli a Föld forgása a térrel és idővel, egészen parányi mértékben, állítja Einstein teóriája.


Ennek megfelelően a Gravity Probe B giroszkópjaira, illetve azok forgási szögére egy év leforgása alatt a hatásnak parányi eltolódást kellene gyakorolnia. Ez a szonda által összegyűjtött adatok szerint valóban bekövetkezett, 1%-on belüli pontossággal támasztva alá az Einstein által megjósolt geodéziai hatást. Mivel a csavarodási hatás ennél 170-szer kisebb, ezért jeleinek kinyeréséhez az adathalmazból még nyolc hónapot kell várnunk, ennyi időre lesz szükségük a kísérletet levezénylő Stanford Egyetem tudósainak az adatok kielemzéséhez. William Bencze a Gravity Probe B programvezetője szerint ezeknek a tudományos adatoknak a feldolgozása kicsit olyan, mint egy régészeti ásatás, melyben jelenleg az értékes lelet utolsó tisztogatásánál tartanak.


A szondában lévő négy szuperpontos giroszkóp mozgásának változását figyelik

A fizikusok többsége persze nem számított eltérésre Einstein elmélete és a kísérlet eredményei között, különösen azok után, hogy a jelenséget 2004 szeptemberében már csillagászok is kimutatták földi eszközeikkel, jelentős pofont adva a NASA történelmének egyik leghosszabban futó programjának, a Gravity Probe B ugyanis immár 47 éves múltra tekint vissza. Azonban számos másik kísérlet is folyik, illetve tervben van, melyek felfedhetik az általános relativitás apró hiányosságait. A fizikusok képtelenek a gravitáció egységes elméletté gyúrására, ami leírná a természet összes alapvető erőhatását, éppen ezért remélik, hogy a kísérletekből származó jövőbeli módosításokkal közelebb kerülhetnek az áhított elmélet megalkotásához.

Az általános relativitás egyik legkevésbé megalapozott területe a rendkívül heves gravitációs mező kölcsönhatásoké, ilyen például, amikor két nagy tömegű fekete lyuk egymás körül kering. Ezt a hiányosságot igyekszik majd orvosolni a NASA és az ESA közös küldetése, a Lisa, ami a fentebb említett bináris rendszerekből érkező gravitációs hullámokat tanulmányozza. Ettől a kísérettől sem azt várják, hogy megdöntse a relativitás elméletét, sokkal inkább a szélsőséges gravitációs erők jobb megismerését fogja szolgálni. Ahol már eltérésekre számítanak az egy másik kísérlet lesz, ami a relativitáselmélet egyik alapkövét, az ekvivalencia alapelvet fogja tesztelni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • szivar #134
    A kereket is mindennap használjuk, mégsem fogok Nobel-díjat kapni ha elmagyarázom a működését. Ráadásul nem is én fedeztem fel... Mellesleg szomorú hogy nem a rel. elméletért díjazták, hanem egy kvantumfizikai effektus magyarázatáért.
  • BiroAndras #133
    "majdnem rombadöntött egy zsebóra méretű kötyüvel egy épülő acélszerkezetes több emeletes házikót."

    Nos ezt a legendát letesztelték, és nem nagyon akart működni. Meg lehet rezgetni egy picit az acélszerkezeteket, de az összeomlástól az még rettenetesen messze van.
  • BiroAndras #132
    "Viszont Tesla eszközei közül nem egyet használunk a mindennapi életben, Einstein találmányairól ez nem mondható el"

    Mivel Einstein elméleti fizikus volt, nem feltaláló. Egyébként meg pl. a fotocellát eléggé mindennap használjuk, és történetesen épp ennek leírásáért kapott Nóbel-díjat. Emeleet sok mással is foglalkozott, amit ma használunk (pl. szilárdtest fizika), és részt vett az atombomba megépítésében is (amit szerencsére nem használunk sűrűn). A legfontosabb műve persze a relativitás elmélet, aminek azért nem vesszük túl sok gyakorlati hasznát, mert annyira meghaladja a technikai lehetőségeinket (de pl. a részecskegyorsítókban a napi rutin része, és a GPS pontosságához is hozzájárul).
  • BiroAndras #131
    "Einstein meg nem volt egy túl gyakorlatias emberke, ráadásul középsuliban elég rosszul állt a szénája..."

    Véletlenül épp azért akarták megbuktatni, mert okosabb volt a tanárainál.
  • BiroAndras #130
    "Azt viszont elfelejtik, hogy a Naprendszerrel ellentétben a galaxis tömege nagyrészt nem a középponti égitestben van, hanem el van osztva a csillagok között, egymás gravitációs terében keringenek. Ebben az esetben egy ronda nagy nemlineáris differenciálegyenletet kapunk, Newton és Einstein esetében is, és az eredmények nagy mértékben eltérnek egymástól."

    Nem egészen. A tömeg eloszlása nem probléma, amíg csak a keringési időket számolod. Egyszerően a pálya sugarán belüli tömeg úgy számít, mintha a középontban lenne az egész, a többi hatása meg teljesen kiesik.
    A sötét anyag létét pedig éppen a keringési idők alapján feltételezik.
    A sebességek pedig elég messze vannak a fénysebességtől, vagyis a hiba elenyésző. Ilyen pici hiba csak akotikus folyamatoknál számítana, de itt ilyenekről nincs szó.
  • Dj Faustus #129
    "Már kiszedték :-)"
    A "a mi Napunk is ilyen besorolású" részt még nem.
  • AranyKéz #128
    Képzeld, az összeadást meg több ezer éve találták fel

    Valaki egyszer azt mondta (vmi örökmozgóféleségre) hogy ha ellenkezik a a második főtörvénnyel, semmi esélyed rá hogy működjön (utalva a törvény erősségére).
  • Epikurosz #127
    Amúgy meg: "The planets were discovered by a team of scientists from France, Switzerland and Portugal, using the ESO 3.6-m telescope from the High Accuracy Radial Velocity for Planetary Searcher or HARPS, located at the European Southern Observatory in La Silla, Chile."

    Én azt nem értem (fejvakarás), hogy ilyeneket mér nem kukkolnak meg a Hubblival.
  • Epikurosz #126
    Már kiszedték :-)
  • Dj Faustus #125
    "Mi ebben a nagy tárgyi baromság?"
    Például ez:
    "A bolygó a Gliese 581 "vörös törpe" típusú csillag (a mi Napunk is ilyen besorolású)"
    A Napunk G2V színképtípusú, a Gliese 581 M2.5V színképtípusú.

    Másrészt:
    "míg Napunknak nagyjából 10 millió, addig a Gliese 581-nek még 130 millió éve van hátra, mielőtt szupernóvává válna."
    A Napnak még 5 milliárd éve van még hátra, a vörös törpéknek még több.
    No meg hogy Napunkból, vagy a vörös törpékből szupernóva lenne...