Hunter

Útra kelt az első japán teherűrhajó

Pénteken bocsátotta fel első teherűrhajóját Japán. A HTV szállítójármű, akárcsak az európai ATV, az Egyesült Államok űrsiklóinak kivonásával a Nemzetközi Űrállomásra történő teherszállítás terén keletkező űrt hívatott kitölteni.

A Japán Űrkutatási Ügynökség, a JAXA egy H-2B rakétával juttatta fel az űrbe a HTV-t. A rakéta szintén első alkalommal repült. A kilövés terv szerint zajlott, helyi idő szerint hajnali 2 óra után 2 perccel rugaszkodott el a páros az ország déli partjainál fekvő Tanegashima-szigeti Tanegashima Űrközpont kilövőállásáról. A teherhajó 15 perc elmúltával vált le a rakétáról. "Szeretnénk erre a sikerre építkezni és folytatni a programot" - nyilatkozott a pályára állás utáni sajtótájékoztatón Keiji Tachikawa, a JAXA elnöke. Az űrügynökség 2015-ig évente akar egy-egy teherűrhajót küldeni az űrállomásra.


A most fellőtt űrhajó 4,5 tonna rakományt szállít az űrállomásra, amiben az élelmiszer és a legénység napi szükségleteinek kielégítését szolgáló dolgok mellett tudományos kísérletekhez szükséges anyagok, például űrben termeszthető növények magjai is találhatók.

A HTV az ATV-vel ellentétben nem képes az automatikus dokkolásra, ezt a feladatot az állomás legénysége fogja elvégezni. A csatlakoztatáshoz az ISS kanadai robotkarjával ragadják majd meg a teherhajót, amint az megfelelő közelségbe kerül az állomáshoz. A műveletre szeptember 17-én, csütörtökön kerül sor, a teherhajó addig egy intenzív tesztelési sorozatot, valamint az érkezés előkészítéséhez szükséges feladatait hajtja végre. A 10 méter hosszú, hengeres járművet a kirakodás után megtöltik az űrállomáson felhalmozódott hulladékokkal, amit a légkörbe való belépéskor saját magával együtt eléget.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

A legfrissebb hírek szerint a teherhajó tökéletesen működik, már túl esett az első hajtómű begyújtásokon is, szombaton a megszakító rendszerek tesztje is lezajlott, amit arra az esetre tartogatnak, ha valami balul sülne el az űrállomással való találkozáskor.

Japán a HTV fejlesztésekre 68 milliárd jent költött, a most felküldött példány 20 milliárd jenbe került, ami megközelítőleg 217 millió amerikai dollárnak felel meg. Az űrhajó némi módosításokkal a jövőben emberek szállítására is alkalmas lesz, ilyen alkalmatossággal jelenleg csak Oroszország, Kína és 2010-ig az USA rendelkezik. A HTV-nek azonban rövidtávon elsősorban teherszállítási képességeire számítanak. A japán űrhajó ténylegesen 6 tonna rakomány szállítására képes, ami bár nem éri el az európai ATV 7,5 tonnás kapacitását, bőven meghaladja az orosz Progressz teherhajók 2,5 tonnáját, tájékoztatott a JAXA.


A NASA is üdvözölte a japán sikert. Az amerikai űrügynökség egy újabb alternatívaként tekint a HTV-re az űrállomás teherforgalmának lebonyolításában, különösen, hogy a Progressz és az ATV kialakításuk miatt csak az orosz szegmenshez tudnak kapcsolódni, ellentétben a japán teherhajóval, ami kompatibilis az amerikai szegmenssel, így 2010 után jelen állapot szerint ez lesz az egyetlen űrhajó, ami be tud oda dokkolni. A NASA természetesen egy amerikai megoldásnak örülne leginkább az űrsiklók teherkapacitásának kiváltásában. Erre jó esélye lehet a SpaceX Dragon űrhajójának, ami a tervek szerint jövő év elején teljesíti első próbarepülését. Rakterét tekintve ez sem éri el a HTV-t, a szintén fejlesztés alatt álló Cygnus hajó azonban leghamarabb 2011-ben mutatkozhat be.

Akárcsak több nagy űrügynökség, a JAXA is szeretne 2020-ig embert küldeni a Holdra, ami elég nagy vállalkozásnak tűnik annak fényében, hogy űrprogramjuknak nem egy problémás időszakkal kellett már szembenéznie. 2003 novemberében egy igen kínos hibát kellett elviselniük, amikor kénytelenek voltak megsemmisíteni egy kémműholdat szállító rakétát 10 perccel a kilövés után, mivel az egyik gyorsítórakéta nem tudott leválni a főrakéta törzséről. Nem csoda tehát a mostani kitörő lelkesedés ami a H-2B rakéta sikerét övezi a szigetországban, az ünnepléshez a program fejlesztésében kulcsszerepet játszó Mitsubishi Heavy Industries is csatlakozott. "Egészen mostanáig nem tudtunk megfelelni ügyfeleink kívánságainak a nagy műholdak fellövésében" - mondta Hideki Omiya, a Mitsubishi Heavy elnöke. "A H-2B azonban lehetővé teszi számunkra az igények többségének való megfelelést."

Az új H-2B jelentős mértékben a kisebb H-2A-ra épül, második fokozata szinte megegyezik a korábbi típuséval. Nem így a két hidrogén üzemű hajtóművel felszerelt első fokozat, ami rendkívüli tolóerővel ruházza fel a H-2B-t. A pénteki kilövés egy évnyi tesztelésre tette fel a koronát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • greatrem #28
    Akik leszólják az amerikai oktatást azok nem látják be a lényegét, ami a liberalizmus. Ami nem a tömegtermelésen alapul, ahogy azt hinnénk. Mint pl. a magyar, ahol beültetik a diákokat a padba. Tudja az előírt szinteket és tananyagot, hogy mennyit kell megtanulni a jegyért, amit kapni akar, leérettségizik. Majd ugyanez egyetemen is, bár ott vannak kivételek. Amerikában nem kötelező tanulni, ugye ott magad állítod össze, hogy mit akarsz hallgatni (kisebb megkötésekkel). Ha tanulni akarsz, megadnak minden lehetőséget, sőt szeretik, ha valami új ötlettel meglátással állsz elő. Szeretik, ha van véleményed valamiről, és azt le is írod.
    Igaz, hogy ott sok ember nem üti meg a magyar minimumot, de mindig van egy kevés akik túlszárnyalják. Ha jó egyetemre akarsz bekerülni, akkor valami plusz kell felmutatni, itt ugye Magyarországon is nézik, de ez csak megkönnyíti a felvételit.
    Az egyetemeik meg össze se hasonlíthatóak a magyarokkal, majd esetleg akkor járnánk olyan szinten mint ők, ha itt is teljesen fizetős lenne az egyetem, bár ez magán vélemény. De ott kint nincs olyan szak, ami felesleges lenne, ott nem kizárólag a diplomáért mennek egyetemere, hanem hogy magasabb ismereteket szerezzenek és kutassanak, és ezért fizetnek érte a diákok és komolyan veszik a tanulást és az ismeretek hasznosítását. Sajnos itthon nincs elég pénz hiszen az államtól keveset kapnak és igazán nagy cégek se invesztálnak bele.
    Tévedés ne essék nem akarom most ajnározni Amerikát, hogy húde jó ez a rendszer, és itthon is vezessék be. De tény, hogy igazán nagy kiválóságokat tud kinevelni. Még nagyon sokáig fognak vezető szerepet betölteni a világgazdaságban. Nem kerül Roma sorsára mert képes lesz gazdasági szerkezet váltásra, igaz lehet hogy le fog benne maradni és az EU vagy japán esetleg Korea megelőzi, vagy behozza lemaradását vele szemben. Most is NASA-t segítik ki az oroszok, EU és most japán. Pár év és újra a NASA sikereiről lehet majd hallani, mert nem tétlenkednek, és nem ölbe tett kézzel figyelik, hogy többiek tevékenykednek.
  • Rincewind #27
    A foldrajzhoz annyit, hogy ha te is egy kontinensnyi meretu orszagban elnel, amihez egy elet is keves, hogy minden szegletet bejard, akkor lehet, hogy te is kevesebb figyelmet forditanal a vilag tobbi reszere. :)
  • Epikurosz #26
    Művelt a magyar, és úgy általában az európai. Betéve tudja Petőfi összes, vagy Byron verseit, de a buszok tele vannak tökmaghéjjal, az újépítésű lakás nyílászárói nyikorognak, a kórházban a hasadban felejtik a törülközőt. Akkor mire is ez a nagy felvágás? Ja, hogy tudja mikor fingott Napóleon Győrben. Aham.
  • Epikurosz #25
    Ez így van. Az elmaradottak mindig keresnek valami apró hibát a náluknál fejlettebb emberekben, hogy valamivel kompenzálni tudják az alacsonyabbrendűségi érzéseiket.
    Amerika még mindig a fejlett világ csimborasszója, akárki akármit mond. Még a sok habzószájú arab is odakívánkozik, a Zöldkártya lottón meg milliók játszanak.
  • Pares #24
    Csak tudod mivel nem minden sarkon találkozol professzorokkal (MO-n sem), ezért a magasabb oktatási szinteken lévő külömbség nem vehető észre annyira a lakosság körében. A legnagyobb kivetnivalók a földrajz és történelem tudásukban van, persze sokkal durvább szinten, mint az átlag európaiaknál (nem sötét bőrű barátainkra gondolok).
    A másik dolog persze igaz, hogy pénzen nem veszel tudást, emlékezz csak vissza, honnan származott az a számtalan tudós, akik megalapozták az amerikai űr-, atom- és rakétaprogram alapjait (Von Braun, Neumann, Wigner,...).
  • Rincewind #23
    "Tény (felmérések mutatják), hogy az amerikai iskolák színvonala eléggé elmarad az Európaiakétól."

    Mint minden ezen a vilagon, ez sem ennyire egyertelmuen fekete-feher. Ha osszehasonlitasz egy europai meg egy amerikai kozepiskolat, akkor igen, valoszinuleg az europai jonne ki gyoztesen (bar ezert vannak olyan amerikai maganiskolak, amik okoznanak nemi meglepetest egy ilyen felmeresben :). Sot, teny, hogy Amerika kimondottan gyengen teljesit a kozepiskolat elvegzok aranyaban, mas fejlett orszagokkal osszehasonlitva.

    Azonban, ahogyan egyre feljebb haladsz az oktatasi rangletran, egyre inkabb elmosodik ez a hatarvonal. A Ph.D. kepzes egy remek pelda, ahol a magyar egy gyenge vicc osszehasonlitva az amerikaival. Nem veletlen, hogy az USA (ha jol emlekszem) harmadik legnagyobb "export" cikke az oktatasa (kulonos tekintettel az egyetemi oktatasra). Ha olyan rossz lenne, akkor valoszinuleg nem jonne ide annyi ember tanulni. ;)

    Valamint az sem veletlen, hogy a legtobb tudomanyos attores bizony az USA-bol jon, es nem lehet mindent a penzzel meg az agyelszivassal magyarazni (bar az elobbi valoban fontos szerepet jatszik ebben, az utobbi viszont pusztan urban legend).
  • Sir Ny #22
    az a baj, hogy olyanok élnek, mint te. egyáltalán, mi a fáért nézed a zajládát? a filmeket le lehet warezolni, a hírek meg fönnvannak az éngugolon.
  • Pares #21
    Tudom, hogy mindenhol vannak ilyen emberek. De szvsz pont az amerikaiaknak kéne képviselni az élvonalt, ehelyett messze nem így van. Amergin jól írta. A mostani amerikai társadalom olyan véghez fog érni, mint az egykori római. Minket nem kell belekeverni. Meg vannak nekünk is a saját gondjaink, de ezeket elég nehéz egy szuperhatalom világuralmának megtartásáért tett törekvéseihez hasonlítani.
    Egyszer (tudom, nem szűrhetek le ebből messzemenő következtetéseket.) volt alkalmam kiutazni egy hétre az usába. Hát, mit is mondjak. Tény (felmérések mutatják), hogy az amerikai iskolák színvonala eléggé elmarad az Európaiakétól.
  • Rincewind #20
    En ezt mondjuk kicsit maskepp latom (foleg a masodik reszet a kijelentesednek); mondom mindezt ugy, hogy gyakorlatilag mindket helyen elek egyszerre (bar az uttobbi nehany evben egyre inkabb Amerikat preferalom).
  • Tetsuo #19
    Hidd el, azert van kulonbseg atlag magyar es atlag amerikai kozt, muveltseg es erkolcs szempontbol a magyar javara..