Hunter

Orion: újabb lépés a megvalósulás felé

Kritikus állomást hagyott maga mögött az űrsiklók pótlására szánt, fejlesztés alatt álló NASA űrhajó. Az Orion kapszula teljesítette az előzetes tervezési felülvizsgálatot (PDR), ami elengedhetetlen a koncepció megfelelőségének igazolásához.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a legalább négy űrhajós szállítására szánt űreszköz készen áll arra, hogy egy repülésre alkalmas változat készüljön belőle. "Mint projekt, program és ügynökség ellenőrizzük a tervezés kiforrottságát, stratégiáját és ütemezését a NASA következő, emberek szállítására alkalmas űrhajója számára, és egyetértünk abban, hogy ezt az architektúrát meg fogjuk építeni" - nyilatkozott Mark Geyer, a Johnson Űrközpont Orion Projekt Hivatalának vezetője.

Az amerikai űrügynökség jövőre küldi nyugállományba űrsiklóit, illetve folyamatban van egy új űrkilövő "architektúra", a Constellation fejlesztése. Ez két új rakétát állít majd szolgálatba. Az Ares 1 a legénység feljuttatását biztosítja, míg a jóval nagyobb Ares 5 a Hold és az annál távolabbi célok eléréséhez szükséges felszerelést állítja pályára.


Obama elnök felkérésére azonban az összes rendszert felülvizsgálja egy felső vezetőkből álló bizottság, amit Norm Augustin, a Lockheed Martin egykori elnöke vezet. Obama azt kérte a bizottságtól, vizsgálják meg az amerikai asztronauták űrbejuttatásának különböző lehetőségeit. Többen is úgy vélik, hogy az Ares fejlesztési tervek módosulni fognak, vagy akár teljes egészében le is állhatnak. Az Orion leghamarabb 2015 márciusában állhat szolgálatba.

A jelenlegi tervek szerint 2016-tól a kapszula lesz az amerikai kapocs a Nemzetközi Űrállomás és a Föld között, illetve amennyiben megvalósulnak az előző elnök tervei, akkor 2020-ban eljuthat a Holdra is, az azonban kérdéses, hogy a NASA tudja-e tartani ezt az ütemtervet, még akkor is, ha Obama elnök jóváhagyja a Constellation programot. Az Augustine vezette bizottság szerint az űrsiklók felváltását célzó program alulfinanszírozott, aminek mértéke éves szinten eléri a 3 milliárd dollárt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • KillerBee #48
    Afganisztánról azt hiszem, elég érthetően leírtam a véleményemet, nagyjából Cifu is ahhoz hasonlót írt később. Afganisztán nagyon rossz hasonlat volt tőled, szerintem ne tárgyaljuk tovább, nincs értelme.
  • KillerBee #47
    Egy aszteroida eltérítéséhez kicsit több kell annál, amit írsz. Mindenekelőtt egy aszteroida... :D

    Ez nem is olyan könnyű, mert a felderítéshez nagy teljesítményű távcsövek kellenek, nem is egy. Kisebb aszteroidát igen nehéz felderíteni, a nagyobbat meg igen nehéz eltéríteni a kívánt irányba. És már eleve olyat kell találni, amelynek a pályáját nem kell nagyon módosítani ahhoz, hogy a Földdel ütközzék. Ilyen pedig nincs olyan sok, legalábbis nagyon kis hányaduk ilyen.

    Aztán ha megvan egy aszteroida, akkor elé kell menni, le kell fékezni és telepíteni kell rá a hajtóműveket. Na és mindezt úgy, hogy a Földről senki semmit ne vegyen észre. Nagyon valószínűtlen.

    Mindezzel szemben a Földről elég indítani egy rakétát termonukleáris töltettel és az teljesen elpusztítja a szakadár kolóniát. Erre azért még csak futja a Földnek.
  • [NST]Cifu #46
    A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai győzelmet tudnak kicsikarni.

    Nem is, ha tekintettel kell lenniük a helyi lakosokra, akik hol barátok, hol ellenségek az éppen aktuális helyzettől függően. Ezzel az erővel a Vietnami háborút is fel lehet hozni, ott sem volt jobb a helyzet.

    Ellenben te teljes pusztításról beszélsz, illetve arról beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a civil áldozatokat.

    Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, főleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.

    Fogj egy olyan hordozórakétát, amely képes kb. fél tonnányi terhet eljuttatni a Holdhoz, fél tonnába belefér egy cirka 750kT-nás termonukleáris robbanófej. A többi roppant egyszerű.

    Nem értem, hogy miért a robbanótöltet Holdhoz való eljuttatásán akadsz fel, mikor pont azzal pedáloztál, hogy a jelenlegi technológiával már le lehet téríteni a pályájukról a Föld-közeli-aszteroidákat (Near Earth Objects). :)

    Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül űrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földről, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyű érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.

    Egy Mars körül keringő műhold pályaváltoztatását észre lehet venni, ha a Földi távcsövek azokat figyelnék. Már pedig ha mondjuk a Hold kolónia el akarna szakadni, akkor bizony az összes távcső őket fogja vizslatni.

    De előrébb megyek: egyszerű hírszerzés - hogy tartod titokban az elszakadást? Elég egy ember, aki akár azért, mert nem ért egyet az elszakadással, akár más okból feltárja a terveket a nyílvánosságnak. Utána a következő Hold felé tartó űrhajó már megfelelően kiképzett katonákat fog szállítani... :)

    Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy űreszközt jelentős energiát felhasználva. Az Apolló űrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!

    A Holdról történő visszatéréshez viszont bőven elégséges volt az Apolló űrhajó maga a 25 tonnás tömegével.


    Először is nézd meg, hogy a két rendszer mire szolgál.

    A Hold felé elvitt egy leszálló modult, amire nincs szükség (hiszen nem leszálni akarsz). Elvitt egy túlmérezetett műszaki modult, amely utána képes vissza is indítani a Parancsnoki modult.

    Ezzel szemben a visszatérő Apollo csak arra szolgál, hogy LMO pályáról a Földhöz eljuttassa a Parancsnoki modult.

    Ahhoz, hogy 447kg-ot eljuttas a Holdhoz, már egy nyamvadt 41 tonnás Minotaur V. is elég. A Trindent II./D5 orrában lévő W88-as, 475kT-nás nukleáris robbanófej a MIRV-el (manőverező visszatérő egységgel) együtt 360kg.

    Nincs szükség tehát Saturn V. méretű rakétákra, hogy a Hold felszínét nukleáris robbanófejekkel szórd meg...
  • NEXUS6 #45
    Csak nehogy egyszer a terroristák kezébe kerülj!
    Mert akkor nekünk végünk!

  • NEXUS6 #44
    Sok fajta konstrukció lehetséges és én csak azt mondtam hogy mi az a legkisebb szerkezet, amivel az adott égitest (Hold és FöD) körül pályára tudsz állni. De pontosítanék az LM 15 tonna volt és képes arra, hogy egyszer leszálljon egy légkör nélküli égitestre, majd orbitális pályára álljon. Ergo a fékezéshez leszálláshoz is energia, hajtóanyag kell. A Föld esetében egy sima Szojúz rakéta 300 tonnás kb ugyan erre a feladatra. Illetve ha hasonló repülési profilt kéne követnie, még több lenne egy ilyen szerkezet, mert a Szojúznak nem kell orbitális pályáról visszatérnie előbb.

    A pusztító erő jelenleg nem csak a hagyományos katonai erő függvénye.
    Szept 11-én két utasszállítógéppel elpusztítottak 3000 embert, hihetetlen anyagi kárt okoztak és egy nemzet önbecsülését olyan szintig alázták, ahogy talán a vesztes Vietnámi-háború sem volt képes.

    Erre írtam, hogy nem kellenek hagyományos fegyverek, ha egy több száz méteres aszteroidát eltérítenek, akkor akár az egész emberiség létét fenyegethetik. Nagyobb pusztító erő lehet a kezükben mint bármilyen más viszonylag kis csoport kezében valaha is volt a történelem során.

    És még csak valami hihetetlen drága és kifinomult technológia sem kel hozzá. Egy atomreaktor + hajtómű aszteroidára telepítésével megoldható a dolog, jelenleg létező technológia.

    Az hogy a bázis önállátó legyen pusztán racionális feltétel, ennek alsó határa valszeg pár száz ember.
    Egy öngyilkos terroristát az ilyenek nem érdekelnék, merthogy egyszerűen el akarná pusztítani akár az egész emberiséget.

    Van kockázat, véleményem szerint a nagyhatalmak 1967-ben látszólag túl könnyen írták alá a világűr nagyléptékű kolonizálását gyak kderékba törő világűr egyezményt és azóta sem tesznek minimális erőfeszítést sem erre.

    Amit írsz az az érem másik oldala, hogy a kolonizálás semmilyen jelentősebb haszonnal nem jár. Az én általam vázolt szempontok viszont azt mutatják, hogy mellette még beláthatatlan kockázatot is rejt magában a dolog. Az, hogy adott hatalomnak melyik a lényegesebb szempont gyak ízlés kérdése. Az amcsik valszeg az elmaradt haszon, a szovjetek meg a növekvő kockázat miatt aggódhattak inkább.
  • Sanyix #43
    Igeeen? én éppen elszomorodtam volna a felébredek, és nem úgy van. Jó lenne ha egy a fostenger eltűnne a föld színéről. (megmég jópár fostenger város)
  • KillerBee #42
    A visszatéréshez bárhonnan sokkal kisebb tömeg kell, mert akkor már nem kell hordozni az odaúthoz szükséges eszközöket és üzemanyagot. A LM is csak a Hold körüli pályára álláshoz kellett, önállóan nem lett volna visszatérni a Földre.

    "A Holdról történő visszatéréshez viszont bőven elégséges volt az Apolló űrhajó maga a 25 tonnás tömegével."

    Persze, hiszen neki nem kellett leszállnia a Holdra. Ha az egész űrhajó leszállt volna és nem csak a LM, akkor nem lett volna elég a 25 tonna.

    Nem azt vonom kétségbe, hogy a Földről bármit elindítani sokkal több energiát igényel. Abban nem értünk egyet, hogy ez lényeges tényező lehetne egy harci helyzetben. Háborús konfliktusok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, akkor pedig a Föld körüli pályára telepítéshez van elég idő és így a gravitációs hátrány sikeresen megszüntethető.

    "az hogy a Föld jelentős gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentős lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy űrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erőfeszítéseivel."

    Ha az ellenséges holdkolónia még pici - ahogy írod -, akkor annak nemigen lesznek erőforrásai egy támadáshoz. Annyi fegyvere meg végképp nem lesz, hogy az egész Földet elpusztítsa, így viszont bizton számíthat a megsemmisítő válaszcsapásra.

    Ha már nem is kolóniáról, hanem holdon élő hatalomról beszélünk, akkor pedig az annyira a távoli jövőben lesz, hogy az akkor technikával vajmi kevés hátrányt jelentene a Földről indítás nagyobb energiaigénye. Plusz a mit írtam a Föld körüli pályára telepítésről.

    Mindent összevetve nem tudom elfogadni azt a véleményedet, hogy egy konfliktustól való félelem tartja vissza az űrhatalmakat egy holdkolónia létrehozásától. Inkább a közvetlen anyagi haszon hiányára és a buta, rövidlátó takarékoskodásra tippelek.
  • NEXUS6 #41
    Hát ne is mondd!
    Pont volt egy álmom, hogy valami szállító űrhajót vezettem amiről sajna lepottyan egy nagyobb konténer, ami sajna pont a Lánchíd magasságában kötött ki.

    Amikor visszatértem a Földre Budapest közepén egy hatalmas tó hullámzott.

    Jó nagy hülyeség volt , de azért nagy megkönnyebbülés amikor felébredtem!


    Tudod, csak nehogy...
  • NEXUS6 #40
    Azt nem veszed figyelembe, hogy a biztonság összetett dolog és ráadásul viszonylagos.

    Afganisztán megtámadása nem csökkenti, hanem inkább növeli a nyugati országokat fenyegető kockázati tényezőket. Másrészt azokat az gerilla erőket, amik amúgy a nyugati országokban tevékenykednének, ez a háború otthon köti le. A mi szempontunkból inkább Afganisztánban támadjanak meg 1-1 katonai alakulatot, mégha valójában egyik félnek sincs esélye a győzelemre a hagyományos módon, minthogy a nyugati országokban beláthatatlan következményű támadásokat hajtsanak végre a civilek ellen.

    A gerilláknak is ugyan ez a céljuk, ha nem tudják a civileket terrorizálni, akkor számukra bőségesen elégséges, hogy nagyon jelentős katonai erőt kötnek le, ezzel is folyamatosan biztosítva van sajtójuk.
    Egy terrortámadást túlélt civil és egy a körülményekre panaszkodó katona panaszkodása a médiában körülbelül ugyan olyan hatással bír a közvélemény felé.

    A mai világban bármilyen csoport számára rendelkezésre állnak viszonylagosan nagy pusztító erővel rendelkező fegyverek és gyakorlatilag közvetlen kapcsolat a világmédia irányában. Ez lehetővé teszi, hogy egy alacsony intenzitású konfliktussal is jelentősen közelebb jussanak politikai céljaik elérésében.
  • NEXUS6 #39
    Én Marsi kolóniáról nem beszélek, az hasonlóan rossz helyzetben van mint a Föld ilyen szempontból. Messze van és a bolygó elhagyásához hatalmas hordozóra van szükség a Holdhoz képest.

    Másrészt csak gondolj bele, hogy a Hold LM milyen kis gyík valami volt, ehhez képest egy Szojúz rakéta mekkora, ha az adott égitest körüli orbitális pálya elérését nézzük.

    Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy űreszközt jelentős energiát felhasználva. Az Apolló űrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!

    A Holdról történő visszatéréshez viszont bőven elégséges volt az Apolló űrhajó maga a 25 tonnás tömegével.

    Összegezve: igen, az hogy a Föld jelentős gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentős lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy űrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erőfeszítéseivel.