Orion: újabb lépés a megvalósulás felé

Afganisztánról azt hiszem, elég érthetõen leírtam a véleményemet, nagyjából Cifu is ahhoz hasonlót írt késõbb. Afganisztán nagyon rossz hasonlat volt tõled, szerintem ne tárgyaljuk tovább, nincs értelme.

Egy aszteroida eltérítéséhez kicsit több kell annál, amit írsz. Mindenekelõtt egy aszteroida... 😄

Ez nem is olyan könnyû, mert a felderítéshez nagy teljesítményû távcsövek kellenek, nem is egy. Kisebb aszteroidát igen nehéz felderíteni, a nagyobbat meg igen nehéz eltéríteni a kívánt irányba. És már eleve olyat kell találni, amelynek a pályáját nem kell nagyon módosítani ahhoz, hogy a Földdel ütközzék. Ilyen pedig nincs olyan sok, legalábbis nagyon kis hányaduk ilyen.

Aztán ha megvan egy aszteroida, akkor elé kell menni, le kell fékezni és telepíteni kell rá a hajtómûveket. Na és mindezt úgy, hogy a Földrõl senki semmit ne vegyen észre. Nagyon valószínûtlen.

Mindezzel szemben a Földrõl elég indítani egy rakétát termonukleáris töltettel és az teljesen elpusztítja a szakadár kolóniát. Erre azért még csak futja a Földnek.

A nyugati országok még is már 6-7 éve szenvednek Afganisztánnal és marhára nem úgy néz ki, hogy katonai gyõzelmet tudnak kicsikarni.

Nem is, ha tekintettel kell lenniük a helyi lakosokra, akik hol barátok, hol ellenségek az éppen aktuális helyzettõl függõen. Ezzel az erõvel a Vietnami háborút is fel lehet hozni, ott sem volt jobb a helyzet.

Ellenben te teljes pusztításról beszélsz, illetve arról beszéltünk, figyelmen kívül hagyva a civil áldozatokat.

Szal olyan szituban, amikor egyszercsak a Hold kolónia elhatározza, hogy politikailag elszakad és elkezd geciskedni, akkor valszeg nem lesz 100 számra olyan rakéta, ami eléri a Holdat, az ICBM-ek nem alkalmasak ilyen feladatra ugye. 1-2 rakéta ellen pedig lehetséges a hatékony védekezés, fõleg ha napok állnak rendelkezésre ehhez.

Fogj egy olyan hordozórakétát, amely képes kb. fél tonnányi terhet eljuttatni a Holdhoz, fél tonnába belefér egy cirka 750kT-nás termonukleáris robbanófej. A többi roppant egyszerû.

Nem értem, hogy miért a robbanótöltet Holdhoz való eljuttatásán akadsz fel, mikor pont azzal pedáloztál, hogy a jelenlegi technológiával már le lehet téríteni a pályájukról a Föld-közeli-aszteroidákat (Near Earth Objects). 😊

Másik oldalról viszont a Holdról sokkal könnyebb észrevétlenül ûrhajót indítani, merthogy sokkal kisebb a garvitációja, ezért nem kell olyan energiakibocsájtást produkálnia a kilövéskor. Egy olyan rakéta indítását a Földrõl, ami képes elérni a Holdat viszont valszeg könnyû érzékelni. Egy több ezer tonnás dög elég nagy ricsajt csap.

Egy Mars körül keringõ mûhold pályaváltoztatását észre lehet venni, ha a Földi távcsövek azokat figyelnék. Már pedig ha mondjuk a Hold kolónia el akarna szakadni, akkor bizony az összes távcsõ õket fogja vizslatni.

De elõrébb megyek: egyszerû hírszerzés - hogy tartod titokban az elszakadást? Elég egy ember, aki akár azért, mert nem ért egyet az elszakadással, akár más okból feltárja a terveket a nyílvánosságnak. Utána a következõ Hold felé tartó ûrhajó már megfelelõen kiképzett katonákat fog szállítani... 😊

Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy ûreszközt jelentõs energiát felhasználva. Az Apolló ûrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!

A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével.

Elõször is nézd meg, hogy a két rendszer mire szolgál.

A Hold felé elvitt egy leszálló modult, amire nincs szükség (hiszen nem leszálni akarsz). Elvitt egy túlmérezetett mûszaki modult, amely utána képes vissza is indítani a Parancsnoki modult.

Ezzel szemben a visszatérõ Apollo csak arra szolgál, hogy LMO pályáról a Földhöz eljuttassa a Parancsnoki modult.

Ahhoz, hogy 447kg-ot eljuttas a Holdhoz, már egy nyamvadt 41 tonnás Minotaur V. is elég. A Trindent II./D5 orrában lévõ W88-as, 475kT-nás nukleáris robbanófej a MIRV-el (manõverezõ visszatérõ egységgel) együtt 360kg.

Nincs szükség tehát Saturn V. méretû rakétákra, hogy a Hold felszínét nukleáris robbanófejekkel szórd meg...

Csak nehogy egyszer a terroristák kezébe kerülj!
Mert akkor nekünk végünk!

<#eplus2>

Sok fajta konstrukció lehetséges és én csak azt mondtam hogy mi az a legkisebb szerkezet, amivel az adott égitest (Hold és FöD) körül pályára tudsz állni. De pontosítanék az LM 15 tonna volt és képes arra, hogy egyszer leszálljon egy légkör nélküli égitestre, majd orbitális pályára álljon. Ergo a fékezéshez leszálláshoz is energia, hajtóanyag kell. A Föld esetében egy sima Szojúz rakéta 300 tonnás kb ugyan erre a feladatra. Illetve ha hasonló repülési profilt kéne követnie, még több lenne egy ilyen szerkezet, mert a Szojúznak nem kell orbitális pályáról visszatérnie elõbb.

A pusztító erõ jelenleg nem csak a hagyományos katonai erõ függvénye.
Szept 11-én két utasszállítógéppel elpusztítottak 3000 embert, hihetetlen anyagi kárt okoztak és egy nemzet önbecsülését olyan szintig alázták, ahogy talán a vesztes Vietnámi-háború sem volt képes.

Erre írtam, hogy nem kellenek hagyományos fegyverek, ha egy több száz méteres aszteroidát eltérítenek, akkor akár az egész emberiség létét fenyegethetik. Nagyobb pusztító erõ lehet a kezükben mint bármilyen más viszonylag kis csoport kezében valaha is volt a történelem során.

És még csak valami hihetetlen drága és kifinomult technológia sem kel hozzá. Egy atomreaktor + hajtómû aszteroidára telepítésével megoldható a dolog, jelenleg létezõ technológia.

Az hogy a bázis önállátó legyen pusztán racionális feltétel, ennek alsó határa valszeg pár száz ember.
Egy öngyilkos terroristát az ilyenek nem érdekelnék, merthogy egyszerûen el akarná pusztítani akár az egész emberiséget.

Van kockázat, véleményem szerint a nagyhatalmak 1967-ben látszólag túl könnyen írták alá a világûr nagyléptékû kolonizálását gyak kderékba törõ világûr egyezményt és azóta sem tesznek minimális erõfeszítést sem erre.

Amit írsz az az érem másik oldala, hogy a kolonizálás semmilyen jelentõsebb haszonnal nem jár. Az én általam vázolt szempontok viszont azt mutatják, hogy mellette még beláthatatlan kockázatot is rejt magában a dolog. Az, hogy adott hatalomnak melyik a lényegesebb szempont gyak ízlés kérdése. Az amcsik valszeg az elmaradt haszon, a szovjetek meg a növekvõ kockázat miatt aggódhattak inkább.

Igeeen? én éppen elszomorodtam volna a felébredek, és nem úgy van. Jó lenne ha egy a fostenger eltûnne a föld színérõl. (megmég jópár fostenger város)

A visszatéréshez bárhonnan sokkal kisebb tömeg kell, mert akkor már nem kell hordozni az odaúthoz szükséges eszközöket és üzemanyagot. A LM is csak a Hold körüli pályára álláshoz kellett, önállóan nem lett volna visszatérni a Földre.

"A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével."

Persze, hiszen neki nem kellett leszállnia a Holdra. Ha az egész ûrhajó leszállt volna és nem csak a LM, akkor nem lett volna elég a 25 tonna.

Nem azt vonom kétségbe, hogy a Földrõl bármit elindítani sokkal több energiát igényel. Abban nem értünk egyet, hogy ez lényeges tényezõ lehetne egy harci helyzetben. Háborús konfliktusok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, akkor pedig a Föld körüli pályára telepítéshez van elég idõ és így a gravitációs hátrány sikeresen megszüntethetõ.

"az hogy a Föld jelentõs gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentõs lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy ûrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erõfeszítéseivel."

Ha az ellenséges holdkolónia még pici - ahogy írod -, akkor annak nemigen lesznek erõforrásai egy támadáshoz. Annyi fegyvere meg végképp nem lesz, hogy az egész Földet elpusztítsa, így viszont bizton számíthat a megsemmisítõ válaszcsapásra.

Ha már nem is kolóniáról, hanem holdon élõ hatalomról beszélünk, akkor pedig az annyira a távoli jövõben lesz, hogy az akkor technikával vajmi kevés hátrányt jelentene a Földrõl indítás nagyobb energiaigénye. Plusz a mit írtam a Föld körüli pályára telepítésrõl.

Mindent összevetve nem tudom elfogadni azt a véleményedet, hogy egy konfliktustól való félelem tartja vissza az ûrhatalmakat egy holdkolónia létrehozásától. Inkább a közvetlen anyagi haszon hiányára és a buta, rövidlátó takarékoskodásra tippelek.

Hát ne is mondd!
Pont volt egy álmom, hogy valami szállító ûrhajót vezettem amirõl sajna lepottyan egy nagyobb konténer, ami sajna pont a Lánchíd magasságában kötött ki.

Amikor visszatértem a Földre Budapest közepén egy hatalmas tó hullámzott.

Jó nagy hülyeség volt , de azért nagy megkönnyebbülés amikor felébredtem!
<#nyes>

Tudod, csak nehogy...<#eplus2>

Azt nem veszed figyelembe, hogy a biztonság összetett dolog és ráadásul viszonylagos.

Afganisztán megtámadása nem csökkenti, hanem inkább növeli a nyugati országokat fenyegetõ kockázati tényezõket. Másrészt azokat az gerilla erõket, amik amúgy a nyugati országokban tevékenykednének, ez a háború otthon köti le. A mi szempontunkból inkább Afganisztánban támadjanak meg 1-1 katonai alakulatot, mégha valójában egyik félnek sincs esélye a gyõzelemre a hagyományos módon, minthogy a nyugati országokban beláthatatlan következményû támadásokat hajtsanak végre a civilek ellen.

A gerilláknak is ugyan ez a céljuk, ha nem tudják a civileket terrorizálni, akkor számukra bõségesen elégséges, hogy nagyon jelentõs katonai erõt kötnek le, ezzel is folyamatosan biztosítva van sajtójuk.
Egy terrortámadást túlélt civil és egy a körülményekre panaszkodó katona panaszkodása a médiában körülbelül ugyan olyan hatással bír a közvélemény felé.

A mai világban bármilyen csoport számára rendelkezésre állnak viszonylagosan nagy pusztító erõvel rendelkezõ fegyverek és gyakorlatilag közvetlen kapcsolat a világmédia irányában. Ez lehetõvé teszi, hogy egy alacsony intenzitású konfliktussal is jelentõsen közelebb jussanak politikai céljaik elérésében.

Én Marsi kolóniáról nem beszélek, az hasonlóan rossz helyzetben van mint a Föld ilyen szempontból. Messze van és a bolygó elhagyásához hatalmas hordozóra van szükség a Holdhoz képest.

Másrészt csak gondolj bele, hogy a Hold LM milyen kis gyík valami volt, ehhez képest egy Szojúz rakéta mekkora, ha az adott égitest körüli orbitális pálya elérését nézzük.

Aztán ugye a Hold eléréséhez fel kell gyorsítani egy ûreszközt jelentõs energiát felhasználva. Az Apolló ûrhajó ami kb 40-50 tonnás volt (LM-CM-SM) önmagában nem lett volna képes olyan pályát elérni, amivel a Hold körüli pályára tudott volna állni. Ehhez kellett a Saturn rakéta 100 tonnás 3. fokozata!

A Holdról történõ visszatéréshez viszont bõven elégséges volt az Apolló ûrhajó maga a 25 tonnás tömegével.

Összegezve: igen, az hogy a Föld jelentõs gravitációval rendelkezik viszonylagos hátrányt jelent. Ez önmagában olyan jelentõs lehet, hogy egy pirinyó Hold vagy ûrkolónia hatékonyan dacolhat a Földi hatalmak erõfeszítéseivel.