Orosz űrhajók vásárlásával teremtene repülési lehetőséget űrhajósainak Európa. Az Európai Űrügynökség (ESA) a MAKS 2009 repülési és űrrepülési kiállításon folytatott megbeszéléseket Moszkvával, hogy lehetséges-e az eddigi évi négy helyett öt űrhajó legyártása. Ezáltal az ESA egy saját járművel is rendelkezne, amit feltehetően megosztana a kanadaiakkal, akik szintén sorbanállnak a kiadó helyekért.

Az űrsiklók 2010-es kivonásával kevesebb ember juthat el a világűrbe az elkövetkező években, és kijelenthető, hogy rövidtávon a sokat látott Szojuz marad az egyetlen lehetőség a Nemzetközi Űrállomás elérésére. Simonetta di Pippo, az ESA emberi űrrepülési igazgatója BBC-nek adott interjújából kiderül, 2013-ra várja az első európai Szojuz-repülést. "2013-tól szeretnénk évente legalább egy európai asztronautát feljuttatni, amit több módon is elérhetünk. Az egyik ilyen lehetőség egy teljes Szojuz megvásárlása" - mondta. "Nagyon jók a benyomásaink az oroszokkal kapcsolatban. Úgy vélem a megbeszélés remekül sikerült és két-három hónapon belül határozott ajánlatot tehetünk"

Az európai űrhajósok egyre nagyobb szerephez jutnak az űrállomás életében, tavaly Leopold Eyharts és Hans Schlegel repült az ISS-re az európai Columbus tudományos modul kíséreteként, az idén ugyancsak ketten készülnek az állomásra Christer Fuglesang és Frank De Winne személyében. Utóbbi októbertől átveszi az ISS parancsnoki tisztét is, így első alkalommal lesz európai parancsnoka az űrállomásnak. Jövőre Paolo Nespoli és Roberto Vittori indul útnak, Vittori az utolsó űrsikló küldetés résztvevőjeként éri el az állomást 2010-ben, végül Andre Kuipers tölt el hat hónapot fent és ezzel ki is ürült az európai ütemterv, miközben nemrég hat új űrhajóst jelölt ki az ESA. Bár az újoncoknak 3 év alapkiképzésen kell átesniük, az űrügynökségnek már most el kell kezdeni keresni a lehetőséget az űrbe juttatásukra.

Di Pippo elmondta, az ESA közel áll a megegyezéshez a NASA-val, hogy egy újabb európai "helyiséggel" bővítse az űrállomást. Az ESA az egyik olasz gyártmányú MPLM-et (Több Célú Logisztikai Modul) hagyná az ISS-hez csatolva. A hatalmas hengeres tároló egység az űrsikló rakterében szokott pihenni, amikor az űrsiklók logisztikai küldetést teljesítenek az űrállomásra. A Thales Alenia által készített MPLM 7-10 tonna ellátmány tárolására alkalmas. Amikor elérik az állomást, az űrsikló robotkarja kiemeli a raktérből és az ISS dokkoló portjához csatolja, majd az űrhajósok kirakodják a tartalmát. Normál esetben az MPLM-ek azonnal hazatérnek az űrsiklóval, a flotta nyugállományba vonulásával azonban az ESA azt szeretné, hogy a Raffaello névre keresztelt modul többlet területet biztosítva állandó része maradhasson az űrállomásnak. "Ez egy nagyszerű ötlet" - mondta Di Pippo. "A gond az, hogy egy MPLM csupán 15 napos űrben tartózkodásra van tervezve, tehát meg kell erősítenünk a meteoritok és az űrszemét elleni védelmét. A NASA elsősorban tároló rekeszként akarja figyelembe venni a modult"

A Raffaello raktérként is jelentős területet szabadíthatna fel máshol, elsősorban a Columbus modulban, amivel megnövelhetik a tudományos munkára szánható területet. Az európai mérnökök szeptemberben utaznak a NASA emberi űrrepülési központjába, Houstonba, hogy megkezdjék a Raffaello korszerűsítéséhez szükséges tervezési munkálatokat. A modul a tervek szerint jövő szeptemberben foglalhatja el a helyét.