Hunter
Kibogozták a Húsvét-szigeteki "kalapok" titkát
Brit régészek megoldották a híres Húsvét-szigeteki szobrok egyik ősi rejtélyét. Körülbelül egy évezreddel ezelőtt a szigetlakók hatalmas vörös kalapokat raktak az emberi fejeket ábrázoló óriás szobrokra.
A chilei partoktól 4000 kilométerre fekvő sziget a világ talán legelszigeteltebb ember lakta területe. Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől, a legközelebbi lakott sziget 2000 kilométerre található tőle. A Manchester Egyetem és a University College London kutatóiból álló csapat úgy véli, hogy a kalapokat egy ősi vulkántól görgették le. Dr. Colin Richards és dr. Sue Hamilton az első brit régészek, akik 1914 óta a szigeten dolgoztak. A kutatók egyfajta kirakós játékként oldották meg a különös szobrok hasonlóan különös fejfedőinek az eredetét. A kirakós darabjai közt található egy balta, egy út és egy ősi vulkán.
"Tudjuk, hogy a kalapokat egy vörös vulkáni salak porral sűrített cementből készült úton görgették végig" - mondta dr. Richards. A több tonnás kalapokat egy korábban még nem tanulmányozott "szent" bányából kitermelt vulkanikus kőzetből faragták ki, majd miután a fent említett úton végiggörgették, elhelyezték a szobrok tetején. A hogyan és a miért jelenleg is ismeretlen.
Hamilton szerint a kalapok a vezetők által viselt, a hatalmat szimbolizáló különleges hajfonatot igyekeznek ábrázolni. A tény, hogy míg közel 1000 szobrot találtak a szigeten, addig mindössze 70-75 kalapot fedeztek fel, szintén arra utal, hogy a faragványokra a hatalom szimbólumaként tekintettek. Ezek elkészítése és feljuttatása a három emelet magas házakkal vetekedő szobrok fejére nem akármilyen munka lehetett. A törzsfők azonban igen heves vetélkedésben voltak egymással, ezért valószínűleg nem volt drága számukra, hogy nagyobb munkaerőt áldozzanak akár egy ilyen szimbolikus tárgy elkészítésére is. A kalapoktól nem messze egy tökéletes állapotban fennmaradt baltát találtak, ami a tudósok szerint egy ősi áldozat része lehetett.
"A kalapokat láthatóan gondosan helyezték el, minél közelebb kerülünk a vulkánhoz, annál nagyobb a számuk. A polinézek élőlényként tekintettek a tájra, és miután kifaragták a köveket, hitük szerint szellemek költöztek a szobrokba" - nyilatkozott dr. Richards a BBC-nek. Richards és Hamilton az elkövetkező öt évben több hónapot fog a sziget és a szobrok titkainak feltárásával tölteni. "Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát, ami akár át is írhatja a polinéz történelmet" - tette hozzá.
A chilei partoktól 4000 kilométerre fekvő sziget a világ talán legelszigeteltebb ember lakta területe. Hatalmas távolságok választják el a szárazföldtől, a legközelebbi lakott sziget 2000 kilométerre található tőle. A Manchester Egyetem és a University College London kutatóiból álló csapat úgy véli, hogy a kalapokat egy ősi vulkántól görgették le. Dr. Colin Richards és dr. Sue Hamilton az első brit régészek, akik 1914 óta a szigeten dolgoztak. A kutatók egyfajta kirakós játékként oldották meg a különös szobrok hasonlóan különös fejfedőinek az eredetét. A kirakós darabjai közt található egy balta, egy út és egy ősi vulkán.
"Tudjuk, hogy a kalapokat egy vörös vulkáni salak porral sűrített cementből készült úton görgették végig" - mondta dr. Richards. A több tonnás kalapokat egy korábban még nem tanulmányozott "szent" bányából kitermelt vulkanikus kőzetből faragták ki, majd miután a fent említett úton végiggörgették, elhelyezték a szobrok tetején. A hogyan és a miért jelenleg is ismeretlen.
Hamilton szerint a kalapok a vezetők által viselt, a hatalmat szimbolizáló különleges hajfonatot igyekeznek ábrázolni. A tény, hogy míg közel 1000 szobrot találtak a szigeten, addig mindössze 70-75 kalapot fedeztek fel, szintén arra utal, hogy a faragványokra a hatalom szimbólumaként tekintettek. Ezek elkészítése és feljuttatása a három emelet magas házakkal vetekedő szobrok fejére nem akármilyen munka lehetett. A törzsfők azonban igen heves vetélkedésben voltak egymással, ezért valószínűleg nem volt drága számukra, hogy nagyobb munkaerőt áldozzanak akár egy ilyen szimbolikus tárgy elkészítésére is. A kalapoktól nem messze egy tökéletes állapotban fennmaradt baltát találtak, ami a tudósok szerint egy ősi áldozat része lehetett.
"A kalapokat láthatóan gondosan helyezték el, minél közelebb kerülünk a vulkánhoz, annál nagyobb a számuk. A polinézek élőlényként tekintettek a tájra, és miután kifaragták a köveket, hitük szerint szellemek költöztek a szobrokba" - nyilatkozott dr. Richards a BBC-nek. Richards és Hamilton az elkövetkező öt évben több hónapot fog a sziget és a szobrok titkainak feltárásával tölteni. "Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát, ami akár át is írhatja a polinéz történelmet" - tette hozzá.
