Berta Sándor

SAFE, az időjárási riasztórendszer

A hatékony veszélyelőrejelző hálózatok segíthetnek megvédeni nem csak a fontos épületeket, de a még ezeknél is fontosabb lakosságot is.

A riasztórendszerek célja egyrészt a klímaváltozás lehetséges hatásainak kivédése, a kritikusnak minősülő infrastruktúrák védelme és a mégis bekövetkező károk mérséklése. Tavaly október óta a németországi Meringben működik a SAFE nevű időjárási riasztóhálózat, amely képes akár egyénre szabott figyelmeztetéseket is küldeni a környéken lakóknak és dolgozóknak.

A természeti katasztrófák miatti károk az elmúlt fél évszázadban csak Németországban a 14-szeresükre nőttek. 1970 és 2007 között a természeti csapások miatti károk összege elérte a 42 milliárd eurót. Éppen ezért vált fontossá egy olyan megoldás, amely képes nemcsak előrejelezni, de akár ki is védeni ezeket az eseményeket és a hatásaikat. "Egy olyan rendszer, amely időben felismeri az időjárási veszélyeket és tájékoztatni tudja az embereket, egyaránt fontos a lakosság, a gazdaság és a politika számára" - közölte Dr. Franz Kühnel, a Bajor Biztosítási Kamara elnökségi tagja.

"A veszélyek ismerete önmagában még nem jelent védelmet is. A SAFE előnye abban rejlik, hogy nem csak a veszélyeket ismeri fel, hanem célzott intézkedéseket is hoz" - szögezte le Ulrich Meissen, a SAFE projektvezetője, a Fraunhofer Intézet Szoftver- és Rendszertechnikai Intézetének (ISST) munkatársa. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a hálózat összegyűjti és értékeli a könyéken elhelyezett szenzorok adatait. Majd ezeket kiegészíti a műholdak és az időjárás-figyelő állomásoktól beérkező információkkal. Az elemzések után - vészhelyzet esetén - a SAFE képes arra, hogy azonnal értesítse azt a régiót, amelyet leginkább fenyeget egy nagy vihar. Emellett a rendszer alkalmas a kritikus infrastruktúrák esetében az automatikus épületvédelemre is, például bezárja az ablakokat és az ajtókat.

Az egy éve működő hálózat igazi előnye azonban az, hogy a rendelkezésre álló készülékek bevonásával képes értesíteni a lakosságot és a munkahelyek dolgozóit. Ezek az eszközök lehetnek set-top-boxok, szirénák, vagy az iskolák, óvodák vezetőinek, illetve a cégek dolgozóinak számítógépeire és mobiltelefonjaira küldött e-mailek és SMS-ek. A Mering melletti tavon működik egy a szörföseket és a fürdőzőket figyelmeztető riasztótorony. A rendőrségek, a tűzoltóságok és a mentők számára van egy különleges hálózat, amelynek segítségével azonnal átláthatják a pillanatnyi helyzetet, megtudhatják, hogy éppen hol tartózkodnak a kollégáik és a mentőegységek.

"A SAFE egy fontos lépés a riasztórendszerek új generációjának létrehozása felé. A növekvő számú környezeti katasztrófák és a klímaváltozás jelentette veszélyek ellenére ennek a rendszernek a segítségével növelni lehet a lakosság védelmét és csökkenteni lehet a károkat" - jelentette ki Wolfgang Deiters, az ISST helyettes vezetője.

A programban összesen hat vállalat és kutatóintézet, Mering település, valamint a Bajor Biztosítási Kamara vesz részt és a rendszert már 3 cég alkalmazza. A projektet a német oktatási és kutatási minisztérium támogatja.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • osztmivan #22
    http://www.idokep.hu/?oldal=muhold
  • FZoleee #21
    mondd, ezt ismered?
  • karmicsek #20
    Kinéztem rajta és cak üvegszilánkokat láttam, milyem idő lesz?
    De az a kristálygömb robbant valósághű.
  • Epikurosz #19
    Hát, ablakok ma is vannak a Windowsban. :-)
  • Nos #18
    Valójában tényleg így van, a műszer csak abban a pontban mér, ahol van. Még tőle 2 m-re is lehet más, DE:
    Minden mérőállomásnak van egy nagyon fontos tulajdonsága. Mégpedig az, hogy milyen jól reprezentálja egy nagyobb terület átlagos viszonyait. Ezért szokták olyan terepre rakni őket, ahol a lehető legkevesebb a domborzatból, épületekből, növényzetből . . . bármiből származó zavaró tényező. Legelsősorban a légnyomás, de a hőmérséklet, szél, nedvesség esetében is elég sűrű a mérőhálózat ahhoz, hogy lehessen azt feltételezni, hogy a két műszer közötti területen átlagosan a két műszer közötti értékeket veszik fel az időjárási paraméterek. Ez persze sohasincs így tökéletesen. Főleg, hogy métereken belül is nagy változást okozhat egy nagyobb épület akár az összes paraméterben, de km-es skálán már nincs hatása. Így az átlagos viszonyok, tendenciák áttekintéséhez, modellinput szolgáltatáshoz ez a mérőhálózat kielégítő. Még pl. egy késő őszi lassú melegfrontos csapadék is egész jól követhető. De zivataros esetben nagyon más a helyzet. Pont azért - kb. te is ezt írtad - hogy 10 km-en belül a 0 mm/órától az 50 mm/óráig terjedhet az intenzitás. Ilyen esetekben hasznosabb a kissé tökéletlen radar alapú csapadékbecslés.
  • blessyou #17
    A mi időnkben is volt ám ilyen! Úgy hívták, hogy ablak :DD
  • eax #16
    "Közvetlenül mérhetetlen, mivel a csapadékmérő állomások között bőven elfér pár zivatar."

    Ezzel a lendulettel az idojarasi parameterek mindegyike merhetetlen.
  • Nos #15
    Igen, vannak cégek, akik pénzért külön riasztást kapnak, akár pontra is. A publikus térképek fejlesztése egyszerűen csak nem kap elég prioritást.
    És egéyz más az, amikor az Accuweather valamilyen 12, vagy hat óránként frissülő modellből egy legvalószínűbb átlagosan várható időjárást ad, vagy a synop adatok alapján a legutóbbi órás mérést, mint az, amikor egy már meglévő zivatar "pontos" útját határozza meg egy rendszer. Az első az accu, a második pedig az, amiről fentebb szó van.
    És egy zivatar átmérője általában tényleg elég kicsi. Ha nem egy durva vonalbarendezett, fagy hidegfrontra ráülő sávról van szó, hanem helyi zivatarokról, akkor azok bizony a régiónak csak egy igen kis részét fogják érinteni.
    Egyébként a csapadékot még 30-35 mm-es intervallumban sem nagyon lehet előrejelezni. Közvetlenül mérhetetlen, mivel a csapadékmérő állomások között bőven elfér pár zivatar. Csak azt méri be, ami pont telibekapja. A radarreflektivitás alapján pedig lehet számoltatni csapadékintenzitást, de a pontos intenzitástól az sokszor nagyon távol van. Bár a radarcsapadékintenzitás igazából havas helyzetekben tud mellélőni, de akkor néha brutálisan.
  • eax #14
    Tevedes. A szabadon hozzaferheto OMSZ riasztasok direkt vannak igy "lebutitva" - tudnak ok ennel sokkal tobbet is (pl. a nowcasting modelljuk 4 km-es raccsal dolgozik), csak azt komoly penzekert adjak.

    "Ez idén nem az első eset, sokszor beharangoznak nagy veszéllyel járó viharokat és nem is történik semmi."

    Mennyi idore elore? Mert a 24 oras csak "tajekoztato", ennyi idovel elore pl. konvektiv esemenyeket nem lehet pontosan elorejelezni, ilyenkor nagyob teruletekre szamolnak altalanosabb parametereket (szelnyiras, CAPE, ilyesmi), ami be is szokott jonni (evente nehany alkalom van csak, amikor latvanyos a kulonbseg a modell, meg a radioszondas meres kozott) - viszont ettol meg siman lehet, hogy X telepulest telibekapja az evszazad vihara, tole 10 km-re viszont ezerrel sut a nap.
    A riasztasokat csak max. 3 orara elore adjak ki, ebben mar konkret teruletre konkret dolgokat lehet mondani, de ebben szinten nem szoktak nagyot melleloni (leginkabb talan csak a csapadekmennyiseggel, pl. 30 helyett 35 mm, vagy ilyesmi).
  • Epikurosz #13
    A mobiltelefonos AccuWeather segédprogram meg ezt mutatja:

    Persze, kell neki a mobil internet, hogy működni tudjon, a telkó nem hülye ezt alapból nyújtani.
    De eláruolok egy kis titkot: WAP-al is müxik, ami ugye havonta 400 ft, és akkor az emiljeidet is megnézheted.