SG.hu·

SAFE, az időjárási riasztórendszer

A hatékony veszélyelőrejelző hálózatok segíthetnek megvédeni nem csak a fontos épületeket, de a még ezeknél is fontosabb lakosságot is.

A riasztórendszerek célja egyrészt a klímaváltozás lehetséges hatásainak kivédése, a kritikusnak minősülő infrastruktúrák védelme és a mégis bekövetkező károk mérséklése. Tavaly október óta a németországi Meringben működik a SAFE nevű időjárási riasztóhálózat, amely képes akár egyénre szabott figyelmeztetéseket is küldeni a környéken lakóknak és dolgozóknak.

A természeti katasztrófák miatti károk az elmúlt fél évszázadban csak Németországban a 14-szeresükre nőttek. 1970 és 2007 között a természeti csapások miatti károk összege elérte a 42 milliárd eurót. Éppen ezért vált fontossá egy olyan megoldás, amely képes nemcsak előrejelezni, de akár ki is védeni ezeket az eseményeket és a hatásaikat. "Egy olyan rendszer, amely időben felismeri az időjárási veszélyeket és tájékoztatni tudja az embereket, egyaránt fontos a lakosság, a gazdaság és a politika számára" - közölte Dr. Franz Kühnel, a Bajor Biztosítási Kamara elnökségi tagja.

"A veszélyek ismerete önmagában még nem jelent védelmet is. A SAFE előnye abban rejlik, hogy nem csak a veszélyeket ismeri fel, hanem célzott intézkedéseket is hoz" - szögezte le Ulrich Meissen, a SAFE projektvezetője, a Fraunhofer Intézet Szoftver- és Rendszertechnikai Intézetének (ISST) munkatársa. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a hálózat összegyűjti és értékeli a könyéken elhelyezett szenzorok adatait. Majd ezeket kiegészíti a műholdak és az időjárás-figyelő állomásoktól beérkező információkkal. Az elemzések után - vészhelyzet esetén - a SAFE képes arra, hogy azonnal értesítse azt a régiót, amelyet leginkább fenyeget egy nagy vihar. Emellett a rendszer alkalmas a kritikus infrastruktúrák esetében az automatikus épületvédelemre is, például bezárja az ablakokat és az ajtókat.

Az egy éve működő hálózat igazi előnye azonban az, hogy a rendelkezésre álló készülékek bevonásával képes értesíteni a lakosságot és a munkahelyek dolgozóit. Ezek az eszközök lehetnek set-top-boxok, szirénák, vagy az iskolák, óvodák vezetőinek, illetve a cégek dolgozóinak számítógépeire és mobiltelefonjaira küldött e-mailek és SMS-ek. A Mering melletti tavon működik egy a szörföseket és a fürdőzőket figyelmeztető riasztótorony. A rendőrségek, a tűzoltóságok és a mentők számára van egy különleges hálózat, amelynek segítségével azonnal átláthatják a pillanatnyi helyzetet, megtudhatják, hogy éppen hol tartózkodnak a kollégáik és a mentőegységek.

"A SAFE egy fontos lépés a riasztórendszerek új generációjának létrehozása felé. A növekvő számú környezeti katasztrófák és a klímaváltozás jelentette veszélyek ellenére ennek a rendszernek a segítségével növelni lehet a lakosság védelmét és csökkenteni lehet a károkat" - jelentette ki Wolfgang Deiters, az ISST helyettes vezetője.

A programban összesen hat vállalat és kutatóintézet, Mering település, valamint a Bajor Biztosítási Kamara vesz részt és a rendszert már 3 cég alkalmazza. A projektet a német oktatási és kutatási minisztérium támogatja.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© osztmivan2009. 08. 26.. 17:57||#22
http://www.idokep.hu/?oldal=muhold
© FZoleee2009. 08. 25.. 17:29||#21
© karmicsek2009. 08. 25.. 09:50||#20
Kinéztem rajta és cak üvegszilánkokat láttam, milyem idõ lesz?
De az a kristálygömb robbant valósághû<#vigyor>.
© Epikurosz2009. 08. 25.. 09:28||#19
Hát, ablakok ma is vannak a Windowsban. :-)
© Nos2009. 08. 25.. 09:06||#18
Valójában tényleg így van, a mûszer csak abban a pontban mér, ahol van. Még tõle 2 m-re is lehet más, DE:
Minden mérõállomásnak van egy nagyon fontos tulajdonsága. Mégpedig az, hogy milyen jól reprezentálja egy nagyobb terület átlagos viszonyait. Ezért szokták olyan terepre rakni õket, ahol a lehetõ legkevesebb a domborzatból, épületekbõl, növényzetbõl . . . bármibõl származó zavaró tényezõ. Legelsõsorban a légnyomás, de a hõmérséklet, szél, nedvesség esetében is elég sûrû a mérõhálózat ahhoz, hogy lehessen azt feltételezni, hogy a két mûszer közötti területen átlagosan a két mûszer közötti értékeket veszik fel az idõjárási paraméterek. Ez persze sohasincs így tökéletesen. Fõleg, hogy métereken belül is nagy változást okozhat egy nagyobb épület akár az összes paraméterben, de km-es skálán már nincs hatása. Így az átlagos viszonyok, tendenciák áttekintéséhez, modellinput szolgáltatáshoz ez a mérõhálózat kielégítõ. Még pl. egy késõ õszi lassú melegfrontos csapadék is egész jól követhetõ. De zivataros esetben nagyon más a helyzet. Pont azért - kb. te is ezt írtad - hogy 10 km-en belül a 0 mm/órától az 50 mm/óráig terjedhet az intenzitás. Ilyen esetekben hasznosabb a kissé tökéletlen radar alapú csapadékbecslés.
© blessyou2009. 08. 25.. 08:36||#17
A mi idõnkben is volt ám ilyen! Úgy hívták, hogy ablak 😄D
© eax2009. 08. 25.. 01:31||#16
"Közvetlenül mérhetetlen, mivel a csapadékmérõ állomások között bõven elfér pár zivatar."

Ezzel a lendulettel az idojarasi parameterek mindegyike merhetetlen.
© Nos2009. 08. 24.. 21:40||#15
Igen, vannak cégek, akik pénzért külön riasztást kapnak, akár pontra is. A publikus térképek fejlesztése egyszerûen csak nem kap elég prioritást.
És egéyz más az, amikor az Accuweather valamilyen 12, vagy hat óránként frissülõ modellbõl egy legvalószínûbb átlagosan várható idõjárást ad, vagy a synop adatok alapján a legutóbbi órás mérést, mint az, amikor egy már meglévõ zivatar "pontos" útját határozza meg egy rendszer. Az elsõ az accu, a második pedig az, amirõl fentebb szó van.
És egy zivatar átmérõje általában tényleg elég kicsi. Ha nem egy durva vonalbarendezett, fagy hidegfrontra ráülõ sávról van szó, hanem helyi zivatarokról, akkor azok bizony a régiónak csak egy igen kis részét fogják érinteni.
Egyébként a csapadékot még 30-35 mm-es intervallumban sem nagyon lehet elõrejelezni. Közvetlenül mérhetetlen, mivel a csapadékmérõ állomások között bõven elfér pár zivatar. Csak azt méri be, ami pont telibekapja. A radarreflektivitás alapján pedig lehet számoltatni csapadékintenzitást, de a pontos intenzitástól az sokszor nagyon távol van. Bár a radarcsapadékintenzitás igazából havas helyzetekben tud mellélõni, de akkor néha brutálisan.
© eax2009. 08. 24.. 18:55||#14
Tevedes. A szabadon hozzaferheto OMSZ riasztasok direkt vannak igy "lebutitva" - tudnak ok ennel sokkal tobbet is (pl. a nowcasting modelljuk 4 km-es raccsal dolgozik), csak azt komoly penzekert adjak.

"Ez idén nem az elsõ eset, sokszor beharangoznak nagy veszéllyel járó viharokat és nem is történik semmi."

Mennyi idore elore? Mert a 24 oras csak "tajekoztato", ennyi idovel elore pl. konvektiv esemenyeket nem lehet pontosan elorejelezni, ilyenkor nagyob teruletekre szamolnak altalanosabb parametereket (szelnyiras, CAPE, ilyesmi), ami be is szokott jonni (evente nehany alkalom van csak, amikor latvanyos a kulonbseg a modell, meg a radioszondas meres kozott) - viszont ettol meg siman lehet, hogy X telepulest telibekapja az evszazad vihara, tole 10 km-re viszont ezerrel sut a nap.
A riasztasokat csak max. 3 orara elore adjak ki, ebben mar konkret teruletre konkret dolgokat lehet mondani, de ebben szinten nem szoktak nagyot melleloni (leginkabb talan csak a csapadekmennyiseggel, pl. 30 helyett 35 mm, vagy ilyesmi).
© Epikurosz2009. 08. 24.. 13:36||#13
A mobiltelefonos AccuWeather segédprogram meg ezt mutatja:

Persze, kell neki a mobil internet, hogy mûködni tudjon, a telkó nem hülye ezt alapból nyújtani.
De eláruolok egy kis titkot: WAP-al is müxik, ami ugye havonta 400 ft, és akkor az emiljeidet is megnézheted.