Hunter
Újabb bolygókutató expedíció vette kezdetét
Magyar idő szerint 8 óra 16 perckor elindult a NASA Merkúr szondája, a MESSENGER, ami hat és fél évet fog utazni tudományos megfigyelései célpontjáig. Eddig mindössze egy űrszonda, a Mariner 10 látogatta meg a legbelső bolygót.
A Boeing Delta II. rakétájával utazó szonda rajtját a kedvezőtlen időjárás miatt már többször is visszalőtték, tegnap pontosan 12 másodperc volt még hátra a visszaszámlálásból, amikor leállították. Ma 8 órakor azonban az időjárási körülményeket elbíráló Joel Tumbiolo megadta az engedélyt a felszállásra. A jármű 7,8 milliárd kilométeres maratoni útja során 15-ször kerüli meg a Napot, hat pályamódosító bolygó melletti elrepülést és további féltucat rakéta beindítást hajt végre. Ez kell ahhoz, hogy az egy tonnás MESSENGER pályára álljon a poklot idéző Merkúr körül, ami rendkívül nehéz feladat, még akkor is, ha csillagászati mértékekkel nézve csupán egy kőhajításnyira van tőlünk.
A Messenger meglehetősen bonyolult pályája - klikk a részletesebb változathoz
A Merkúr azonban erősen a Nap gravitációján belül helyezkedik el, ezért a 427 millió dolláros küldetésnek az összetett tudományos műszereken és a könnyű anyagszerkezeten túl egy újszerű repülési tervezetet is be kellett vetnie, ami a lassításokhoz és pályája formálásához kihasználja a Föld, a Vénusz és a Merkúr gravitációját. "A MESSENGER segíteni fog megismerni azokat az erőket, melyek kialakították a legbelső és legkevésbé felderített föld típusú bolygót, a Merkúrt" - mondta Orlando Figueroa, a NASA Naprendszer felderítési osztályának igazgatója. "A Merkúr kialakulásának és fejlődésének megismerése, elengedhetetlen a föld típusú bolygók, a Vénusz, a Föld és a Mars alaposabb megismeréséhez."
A Messenger végső tesztelés közben - klikk a képre a nagyobb változathoz
Eddig mindössze egy űrszonda, a Mariner 10 látogatta meg a legbelső bolygót, háromszor repült el mellette 1974 és 75-ben, ezek az elrepülések azonban szigorúan csak fotózásra korlátozódtak igen kevés, bár értékes tudományos adatot gyűjtve. "A Mariner 10 látogatása, amellett hogy választ adott több kérdésünkre, rengeteg újat tett fel" - mondta Figueroa. "Most, 30 év multán a technika fejlődésével lehetővé vált, hogy egy sokkal rátermettebb expedíciót indítsunk, ami választ adhat a bolygó rejtélyeire."
Legalább egy évig tartó tudományos munkája során a MESSENGER képeket készít a teljes bolygófelszínről, rendkívüli részletességű információkat gyűjt földtani történelméről, atmoszférája és magnetoszférája természetéről, magjának felépítéséről és kőzetanyaga jellegéről. A 12 órás pályán üzemelő, a felszín felett 200 kilométeres távolságban keringő MESSENGER naponta nyolcórányi anyagot sugároz vissza a Földre, segítséget nyújtva a tudósoknak, hogy kikövetkeztessék hogyan jutott a bolygó olyan hatalmas vasmaghoz, továbbá a mag egy része folyékony maradt-e, és vajon hatással van-e mindez a Merkúr mágneses mezejére. Emellett a tudósok nagyon kíváncsiak a bolygó rendkívül vékony légkörének természetére és arra, hogy a bolygó sarkvidékein tartósan árnyékban levő kráterek esetében a radaron visszatükröződő üledék vízjégből tevődik-e össze.
A Messenger a Merkúr előtt
"A legalapvetőbb kérdés megválaszolása után kutatunk, azaz hogy hogyan alakult ki a bolygó" - mondta Sean Solomon a küldetés főfelügyelője. "Milyen folyamatok járultak hozzá ahhoz, hogy a belső bolygók ennyire eltérők lettek? Ahhoz hogy ezt megtudjuk, a legszélsőségesebb végeredményt kell tanulmányoznunk, ezért úgy véljük a Merkúr nagy segítségünkre lesz."
A 4878 kilométer átmérőjű Merkúr alig valamivel nagyobb, mint a Hold, és kisebb a Szaturnusz holdjánál, a Titánnál. Ez a Naprendszer legsűrűbb, és egyben leghalványabb bolygója, ahol 88 nap egy esztendő. Óránkénti 172800 kilométeres átlagsebességgel mozog, tengelye körül azonban csak 59 földi nap alatt fordul meg, ezekből adódóan a bolygó felszínén álló képzeletbeli megfigyelő számára olyan jelenség következne be, amely az egész Naprendszerben egyedülálló. Néhány napon át a Nap a szokásossal ellentétes irányban haladna az égen, majd ismét megfordulva folytatná útját az égitestek között. Ha a megfigyelő úgy helyezkedne el a Merkúron, hogy a perihélium átmenet idején a Napot a keleti horizonton látná, tanúja lehetne annak, amint csillagunk feltűnik a horizonton, visszafordul, lebukik az alá, majd röviddel később ismét felkel, hogy most már folytassa is égi útját.
A Messenger indítása - klikk a képre a nagyobb változathoz
A napsütötte oldalon a hőmérséklet eléri a 480 Celsius fokot, míg az éjszakai oldalon -180 fok tapasztalható. Ez az egyetlen földszerű bolygó a Földön kívül, ami átfogó mágneses mezővel rendelkezik. "A Merkúr még a belső Naprendszer mértékeivel nézve is szokatlan bolygó " - magyarázta Solomon. "Természetesen ez a Naphoz legközelebb eső bolygó, egy furcsa forgási értékkel rendelkező égitest, ahol egy napkeltétől napkeltéig számított nap két merkúri évig tart, emellett a legmagasabb belső sűrűséget is a magáénak mondhatja - olyan sűrű hogy kétharmadának vasnak kell lennie." A kérdés, hogyan vált ilyenné?
A Boeing Delta II. rakétájával utazó szonda rajtját a kedvezőtlen időjárás miatt már többször is visszalőtték, tegnap pontosan 12 másodperc volt még hátra a visszaszámlálásból, amikor leállították. Ma 8 órakor azonban az időjárási körülményeket elbíráló Joel Tumbiolo megadta az engedélyt a felszállásra. A jármű 7,8 milliárd kilométeres maratoni útja során 15-ször kerüli meg a Napot, hat pályamódosító bolygó melletti elrepülést és további féltucat rakéta beindítást hajt végre. Ez kell ahhoz, hogy az egy tonnás MESSENGER pályára álljon a poklot idéző Merkúr körül, ami rendkívül nehéz feladat, még akkor is, ha csillagászati mértékekkel nézve csupán egy kőhajításnyira van tőlünk.
A Messenger meglehetősen bonyolult pályája - klikk a részletesebb változathoz
A Merkúr azonban erősen a Nap gravitációján belül helyezkedik el, ezért a 427 millió dolláros küldetésnek az összetett tudományos műszereken és a könnyű anyagszerkezeten túl egy újszerű repülési tervezetet is be kellett vetnie, ami a lassításokhoz és pályája formálásához kihasználja a Föld, a Vénusz és a Merkúr gravitációját. "A MESSENGER segíteni fog megismerni azokat az erőket, melyek kialakították a legbelső és legkevésbé felderített föld típusú bolygót, a Merkúrt" - mondta Orlando Figueroa, a NASA Naprendszer felderítési osztályának igazgatója. "A Merkúr kialakulásának és fejlődésének megismerése, elengedhetetlen a föld típusú bolygók, a Vénusz, a Föld és a Mars alaposabb megismeréséhez."
A Messenger végső tesztelés közben - klikk a képre a nagyobb változathoz
Eddig mindössze egy űrszonda, a Mariner 10 látogatta meg a legbelső bolygót, háromszor repült el mellette 1974 és 75-ben, ezek az elrepülések azonban szigorúan csak fotózásra korlátozódtak igen kevés, bár értékes tudományos adatot gyűjtve. "A Mariner 10 látogatása, amellett hogy választ adott több kérdésünkre, rengeteg újat tett fel" - mondta Figueroa. "Most, 30 év multán a technika fejlődésével lehetővé vált, hogy egy sokkal rátermettebb expedíciót indítsunk, ami választ adhat a bolygó rejtélyeire."
Legalább egy évig tartó tudományos munkája során a MESSENGER képeket készít a teljes bolygófelszínről, rendkívüli részletességű információkat gyűjt földtani történelméről, atmoszférája és magnetoszférája természetéről, magjának felépítéséről és kőzetanyaga jellegéről. A 12 órás pályán üzemelő, a felszín felett 200 kilométeres távolságban keringő MESSENGER naponta nyolcórányi anyagot sugároz vissza a Földre, segítséget nyújtva a tudósoknak, hogy kikövetkeztessék hogyan jutott a bolygó olyan hatalmas vasmaghoz, továbbá a mag egy része folyékony maradt-e, és vajon hatással van-e mindez a Merkúr mágneses mezejére. Emellett a tudósok nagyon kíváncsiak a bolygó rendkívül vékony légkörének természetére és arra, hogy a bolygó sarkvidékein tartósan árnyékban levő kráterek esetében a radaron visszatükröződő üledék vízjégből tevődik-e össze.
A Messenger a Merkúr előtt
"A legalapvetőbb kérdés megválaszolása után kutatunk, azaz hogy hogyan alakult ki a bolygó" - mondta Sean Solomon a küldetés főfelügyelője. "Milyen folyamatok járultak hozzá ahhoz, hogy a belső bolygók ennyire eltérők lettek? Ahhoz hogy ezt megtudjuk, a legszélsőségesebb végeredményt kell tanulmányoznunk, ezért úgy véljük a Merkúr nagy segítségünkre lesz."
A 4878 kilométer átmérőjű Merkúr alig valamivel nagyobb, mint a Hold, és kisebb a Szaturnusz holdjánál, a Titánnál. Ez a Naprendszer legsűrűbb, és egyben leghalványabb bolygója, ahol 88 nap egy esztendő. Óránkénti 172800 kilométeres átlagsebességgel mozog, tengelye körül azonban csak 59 földi nap alatt fordul meg, ezekből adódóan a bolygó felszínén álló képzeletbeli megfigyelő számára olyan jelenség következne be, amely az egész Naprendszerben egyedülálló. Néhány napon át a Nap a szokásossal ellentétes irányban haladna az égen, majd ismét megfordulva folytatná útját az égitestek között. Ha a megfigyelő úgy helyezkedne el a Merkúron, hogy a perihélium átmenet idején a Napot a keleti horizonton látná, tanúja lehetne annak, amint csillagunk feltűnik a horizonton, visszafordul, lebukik az alá, majd röviddel később ismét felkel, hogy most már folytassa is égi útját.
A Messenger indítása - klikk a képre a nagyobb változathoz
A napsütötte oldalon a hőmérséklet eléri a 480 Celsius fokot, míg az éjszakai oldalon -180 fok tapasztalható. Ez az egyetlen földszerű bolygó a Földön kívül, ami átfogó mágneses mezővel rendelkezik. "A Merkúr még a belső Naprendszer mértékeivel nézve is szokatlan bolygó " - magyarázta Solomon. "Természetesen ez a Naphoz legközelebb eső bolygó, egy furcsa forgási értékkel rendelkező égitest, ahol egy napkeltétől napkeltéig számított nap két merkúri évig tart, emellett a legmagasabb belső sűrűséget is a magáénak mondhatja - olyan sűrű hogy kétharmadának vasnak kell lennie." A kérdés, hogyan vált ilyenné?
