Napi Online
Töltőre dugná Amerikát Obama
Eredetileg az egekbe szökő olajárak adták az energiakérdés apropóját az amerikai elnökválasztási kampányban, júlus óta azonban megváltozott a helyzet: Barack Obama a recesszióból való kilábalás egyik fő eszközeként tekint rá.
Az amerikai társadalom a Föld népességének mindössze 5 százalékát teszi ki, de az általa elfogyasztott energia 25 százalékára rúg a globális fogyasztásnak, egyáltalán nem mindegy tehát, merre indul a világ még mindig elsőszámú gazdasága. Ráadásul, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi kitekintése szerint a világ energiaigénye 45 százalékkal bővül 2006 és 2030 között.
Amerikában az energiapolitika és a biztonságpolitika kérdései szorosan összefüggenek. "Napjainkban az olajár az egyik legveszélyesebb fegyver, és gyakran a terroristák bombái is olajbevételekből épülnek" - fogalmazott Obama egy korábbi beszédében. Az energiafüggetlenség programját már Nixon elnök is meghirdette 35 évvel ezelőtt, amikor az Izraelnek nyújtott amerikai segítség a közel-keleti háborúban azt eredményezte, hogy az arab országok drasztikusan csökkentették az olajszállítmányokat. Szakértők szerint azonban az energifüggetlenség csak politikai jelszó, amelyik nem valósítható meg.
A republikánusok jelöltje, John McCain Amerikai technológiai vezető szerepére támaszkodva igyekezett volna nagy változásokat elérni az energiagazdaságban, jelentős szerepet szánva a nukleáris energiának és a tiszta technológiák tökéletesítésének. Barack Obama egyik fő terve szerint egy évtizeden belül függetlenítené országát a közel-keleti és venezuelai olajtól, de támogatta McCain új energiagazdaságra vonatkozó elképzeléseit is, sőt, vélhetően nagyrészt átveszi a vállalható programpontokat. Nem tartozik ezek közé valószínűleg az atomenergia, amelynek McCain igen komoly szerepet szánt volna, Obama azonban óvatosabban fogalmaz, és a nukleáris energia kapcsán sokszor beszélt a biztonsági kihívásokról. Összességében mégis támogatja az atomenergia figyelembe vételét az energiamixben.
Obama 10 éven belül 150 milliárd dollárt költene központi forrásból a hatékonyabb energiafogyasztásra, és további sok milliárd dollár magántőkét vonna be annak érdekében, hogy az alternatív források segítségével új energiagazdaságot építsen ki az Egyesült Államokban, amely egyúttal 5 millió új állás létrejöttét is eredményezné szerinte. A választási program fontos részlete volt korábban, hogy 1000 dollár visszatérítésben részeltetné a kisebb jövedelmű amerikai háztartásokat, amelynek költségét az olajtársaságokra kivetett extra adóbevételek fedeznék. Kérdés, hogy 50 dollár körüli olajárak mellett van-e értelme még erről beszélni.
Obama az autógyáraknak azzal a feltétellel juttatna tőkét, hogy átálljanak az üzemanyaghatékony autók gyártására; hat éven belül 1 millió elektromos benzinkúton tölthető hibridet gyártatna az USA-ban, és minden fogyasztónak 7000 dolláros adókedvezményt adna a környezetbarát autók vásárlásához. A bioüzemanyagokat is előtérbe tolná, kiépítetné a szükséges infrastruktúrát, és 2013-ra az összes autóra bevezetné a rugalmas üzemanyag-standardot, így alkalmasak lennének a koncentráltabb bioüzemanyagok elégetésére is. A demokrata agytröszt Center for American Progress (CAP) szintén rendelkezik egy 50 milliárd dolláros forgatókönyvvel, amely az autóipar mellett az építőipar számára is hasonló feltétellel kínálna forrást.
A széndioxid-kibocsátást 2050-ig 80 százalékkal fogná vissza az új elnök, az európaihoz hasonló emissziókereskedelmi rendszer bevezetésével. Az energiával való kereskedelmet szigorúbb keretek közé szorítaná, globális energiafórumot hozna létre és csatlakozna az ENSZ klímaváltozási keretegyezményéhez. Feladatok tehát szép számmal akadnak, sokak szerint az Obama által kijelölt célokat képtelenség akár két elnöki ciklus alatt teljesíteni. Mindenesetre a megújuló energia üzletág képviselői igencsak várják már az új adminisztráció beiktatását.
A megújuló energiaipar kívánságlistáján előkelő helyen szerepel egy nemzeti megújulóenergia portfolió standard, amelyik egy bizonyos százalékban írná elő az alternatív források részesedését az amerikai áramtermelésben. A zöldenergia ipar vezetői szerint ezen kívül nagyszabású program keretében kellene felújítani és fejleszteni az ország villamosenergia-hálózatát is, mert az áramhálózat drasztikus átalakítása nélkül az időszakos energiaforrások (mint a szél, vagy a nap) arányának emelése gyakori áramszüneteket okozhat.
A nukleáris energiára alapuló függetlenítés egy igen hosszú folyamat lehetne csak, tekintve a nukleáris blokkok üzembe helyezési időtartamát (körülbelül 10 év), illetve az egyelőre szűkös és nyilván csak fokozatosan felfuttatható reaktorgyártói kínálatot - mondta el Kubitsch Róber, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szenior menedzsere. Az nyilvánvaló, hogyha az uránium mint elsődleges energiahordozó relatív súlya megnőne a világ energiamixében az USA-beli radikális (mondjuk a franciaországihoz hasonló) elmozdulás miatt, az egyúttal az olaj illetve földgáz iránti kereslet csökkenésével járna.
Amennyiben valóban jelentősen nőne a kereslet a nyers uránium után és így ennek megfelelően radikálisan nőne az ára, az az elérhető magasabb bányajáradék miatt biztosan kedvező lehetne a magyar költségvetés számára. (Tekintettel a mintegy 7 milliárd dollárosra becsült Dinnyeberki uránkészletre.) Egy radikális nukleáris program mellett nyilvánvalóan erőteljesen mérsékelhető a külvilágtól való függés, ugyanakkor rendkívüli magas beruházási költségek miatt az amerikai költségvetési hiány csak akkor faragható le, ha a nukleáris erőművek alapvetően magánberuházásban épülnének - fogalmaz Kubitsch Róbert.
Ez utóbbinak azonban feltétele volna a garantált megtérülés, amely a jelenlegi piaci helyzetben nem magától értetődő. A mai számítások szerint a nukleáris energia ára a hasznos élettartam (60 év) figyelembe vétele mellett versenyképes a többi technológiával összehasonlítva. Nem szabad elfelejteni, hogy a nukleáris energiatermelés költségszerkezetében a kezdeti beruházás kiugróan nagy súllyal esik latba, amely összeg az alacsonyabb üzemeltetési költségek által kompenzálódik ki - mondta a szakértő.
Az amerikai társadalom a Föld népességének mindössze 5 százalékát teszi ki, de az általa elfogyasztott energia 25 százalékára rúg a globális fogyasztásnak, egyáltalán nem mindegy tehát, merre indul a világ még mindig elsőszámú gazdasága. Ráadásul, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi kitekintése szerint a világ energiaigénye 45 százalékkal bővül 2006 és 2030 között.
Amerikában az energiapolitika és a biztonságpolitika kérdései szorosan összefüggenek. "Napjainkban az olajár az egyik legveszélyesebb fegyver, és gyakran a terroristák bombái is olajbevételekből épülnek" - fogalmazott Obama egy korábbi beszédében. Az energiafüggetlenség programját már Nixon elnök is meghirdette 35 évvel ezelőtt, amikor az Izraelnek nyújtott amerikai segítség a közel-keleti háborúban azt eredményezte, hogy az arab országok drasztikusan csökkentették az olajszállítmányokat. Szakértők szerint azonban az energifüggetlenség csak politikai jelszó, amelyik nem valósítható meg.A republikánusok jelöltje, John McCain Amerikai technológiai vezető szerepére támaszkodva igyekezett volna nagy változásokat elérni az energiagazdaságban, jelentős szerepet szánva a nukleáris energiának és a tiszta technológiák tökéletesítésének. Barack Obama egyik fő terve szerint egy évtizeden belül függetlenítené országát a közel-keleti és venezuelai olajtól, de támogatta McCain új energiagazdaságra vonatkozó elképzeléseit is, sőt, vélhetően nagyrészt átveszi a vállalható programpontokat. Nem tartozik ezek közé valószínűleg az atomenergia, amelynek McCain igen komoly szerepet szánt volna, Obama azonban óvatosabban fogalmaz, és a nukleáris energia kapcsán sokszor beszélt a biztonsági kihívásokról. Összességében mégis támogatja az atomenergia figyelembe vételét az energiamixben.
Obama 10 éven belül 150 milliárd dollárt költene központi forrásból a hatékonyabb energiafogyasztásra, és további sok milliárd dollár magántőkét vonna be annak érdekében, hogy az alternatív források segítségével új energiagazdaságot építsen ki az Egyesült Államokban, amely egyúttal 5 millió új állás létrejöttét is eredményezné szerinte. A választási program fontos részlete volt korábban, hogy 1000 dollár visszatérítésben részeltetné a kisebb jövedelmű amerikai háztartásokat, amelynek költségét az olajtársaságokra kivetett extra adóbevételek fedeznék. Kérdés, hogy 50 dollár körüli olajárak mellett van-e értelme még erről beszélni.
Obama az autógyáraknak azzal a feltétellel juttatna tőkét, hogy átálljanak az üzemanyaghatékony autók gyártására; hat éven belül 1 millió elektromos benzinkúton tölthető hibridet gyártatna az USA-ban, és minden fogyasztónak 7000 dolláros adókedvezményt adna a környezetbarát autók vásárlásához. A bioüzemanyagokat is előtérbe tolná, kiépítetné a szükséges infrastruktúrát, és 2013-ra az összes autóra bevezetné a rugalmas üzemanyag-standardot, így alkalmasak lennének a koncentráltabb bioüzemanyagok elégetésére is. A demokrata agytröszt Center for American Progress (CAP) szintén rendelkezik egy 50 milliárd dolláros forgatókönyvvel, amely az autóipar mellett az építőipar számára is hasonló feltétellel kínálna forrást.
A széndioxid-kibocsátást 2050-ig 80 százalékkal fogná vissza az új elnök, az európaihoz hasonló emissziókereskedelmi rendszer bevezetésével. Az energiával való kereskedelmet szigorúbb keretek közé szorítaná, globális energiafórumot hozna létre és csatlakozna az ENSZ klímaváltozási keretegyezményéhez. Feladatok tehát szép számmal akadnak, sokak szerint az Obama által kijelölt célokat képtelenség akár két elnöki ciklus alatt teljesíteni. Mindenesetre a megújuló energia üzletág képviselői igencsak várják már az új adminisztráció beiktatását.
A megújuló energiaipar kívánságlistáján előkelő helyen szerepel egy nemzeti megújulóenergia portfolió standard, amelyik egy bizonyos százalékban írná elő az alternatív források részesedését az amerikai áramtermelésben. A zöldenergia ipar vezetői szerint ezen kívül nagyszabású program keretében kellene felújítani és fejleszteni az ország villamosenergia-hálózatát is, mert az áramhálózat drasztikus átalakítása nélkül az időszakos energiaforrások (mint a szél, vagy a nap) arányának emelése gyakori áramszüneteket okozhat.
A nukleáris energiára alapuló függetlenítés egy igen hosszú folyamat lehetne csak, tekintve a nukleáris blokkok üzembe helyezési időtartamát (körülbelül 10 év), illetve az egyelőre szűkös és nyilván csak fokozatosan felfuttatható reaktorgyártói kínálatot - mondta el Kubitsch Róber, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szenior menedzsere. Az nyilvánvaló, hogyha az uránium mint elsődleges energiahordozó relatív súlya megnőne a világ energiamixében az USA-beli radikális (mondjuk a franciaországihoz hasonló) elmozdulás miatt, az egyúttal az olaj illetve földgáz iránti kereslet csökkenésével járna.
Amennyiben valóban jelentősen nőne a kereslet a nyers uránium után és így ennek megfelelően radikálisan nőne az ára, az az elérhető magasabb bányajáradék miatt biztosan kedvező lehetne a magyar költségvetés számára. (Tekintettel a mintegy 7 milliárd dollárosra becsült Dinnyeberki uránkészletre.) Egy radikális nukleáris program mellett nyilvánvalóan erőteljesen mérsékelhető a külvilágtól való függés, ugyanakkor rendkívüli magas beruházási költségek miatt az amerikai költségvetési hiány csak akkor faragható le, ha a nukleáris erőművek alapvetően magánberuházásban épülnének - fogalmaz Kubitsch Róbert.
Ez utóbbinak azonban feltétele volna a garantált megtérülés, amely a jelenlegi piaci helyzetben nem magától értetődő. A mai számítások szerint a nukleáris energia ára a hasznos élettartam (60 év) figyelembe vétele mellett versenyképes a többi technológiával összehasonlítva. Nem szabad elfelejteni, hogy a nukleáris energiatermelés költségszerkezetében a kezdeti beruházás kiugróan nagy súllyal esik latba, amely összeg az alacsonyabb üzemeltetési költségek által kompenzálódik ki - mondta a szakértő.