Hunter

A Hold fiatalabb és földszerűbb, mint hittük

Egy svájci kutatás szerint holdunk 30 millió évvel fiatalabb, mint azt bárki gondolta volna, és sokkal inkább egy kiszakadt Föld-darab, mintsem a kialakulását elősegítő objektum maradványaiból összeállt halmaz.

A kialakulás az elméletek szerint 30 millió évvel a Naprendszer anyagainak összesűrűsödése után következett be. Ekkor még magmaóceán uralkodott a Földön, beborítva az egész bolygót. Ez az állapot tette lehetővé a vas és más fémek lesüllyedését a bolygó középpontjába, létrehozva bolygónk magját. Ugyanekkor állt össze a Hold egy olvadt törmelékkorongból, ami a Földből és egy Mars méretű "gázolóból" lökődött ki, tartja az általánosan elfogadott elmélet.

Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy a történet nem ilyen egyszerű. A Svájci Szövetségi Műszaki Intézet következtetése a holdkőzetben található wolfram fém egy izotópjának elemzésein alapul. A wolfram-182 izotóp két másik elem, a 9 millió év felezési idejű hafnium-182 és a tantál-182 bomlásának eredménye. A tantál-182 azonban nem eredeti összetevője a Holdnak, csupán a kozmikus sugárzás és a holdfelszín között létrejövő kölcsönhatás eredménye. A Hold korának korábbi becslései olyan wolfram méréseken alapulnak, melyek nem számították le a tantál bomlásának hatásait. "Rendkívül fontos az összes kozmikus sugárzásból származó wolfram-182 eltávolítása, máskülönben a kapott érték magasabb lesz a valósnál" - magyarázta a kutatást vezető Mathieu Touboul a New Scientistnek.

Amikor a svájciak számításba vették a tantált, rájöttek hogy a méretes ütközésnek legalább 50 millió évvel a Naprendszer kialakulásának kezdete után kellett bekövetkeznie. Azt is kikövetkeztették, hogy a Hold formálódása az ezt követő 10 millió év alatt zajlott le, nagyjából 30 millió évvel később, mint azt eddig feltételezték. A becsapódás korrigált időzítése magában foglalja, hogy a földszerű bolygóknak, mint a Föld és a Mars, tovább tartott a bolygókezdeményekkel történő ütközésekből való felépülés, mint korábban gondolták.

"A Hold kora egyben a Föld kora is, mivel a Holdat kialakító ütközés volt az utolsó nagy esemény a Föld kialakulásában" - állítja Touboul, amivel Alan Brandon, a NASA Johnson Űrközpontjának tudósa is egyetért. "Ez azt jelentheti, hogy a Földnek és a Marsnak legalább 50 millió, de inkább több százmillió év kellett, hogy elérjék végleges tömegüket".

A kutatók azt is felfedték, hogy a Hold összetétele megegyezőnek tűnik a Föld sziklás köpenyének összetételével. Touboul szerint az anyag, amiből a Hold végül kialakult, egy magmakorong volt, ami egy közös légkörrel kötődött a Földhöz. A Földből és a formálódó Holdból származó anyag kicserélődhetett a közös fémpára-légkörön keresztül, majd idővel, amikor a két világ összeállt, eltávolodtak egymástól. A legújabb szimulációk szerint végbemehet egy ilyen folyamat, összegzett tanulmányában Touboul. Ebből az következik, hogy a Hold nagy része bolygónkból származik, emelte ki Brandon.

Ez ellentmond több számítógépes modellnek, melyek azt mutatják, hogy a Hold minimum 80%-a a Mars méretű világból származik, ami összetételét tekintve elvileg különbözött a Földtől. "Szerintem a Holdat létrehozó ütközésmodelleket újra kell alkotni, hogy magyarázatot kapjunk a Föld és a Hold összetételbeli hasonlóságára" - vélekedett Brandon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Martouf #96
    Sziasztok!

    Epikurosz írta 2007. dec. 22. 22:19 #86 :

    "Másrészt: adott nyomás felett a kőzetek megolvadnak,"

    Ez nem teljesen így van.
    Azonos összetételű kőzet esetén a nyomás növekedésével együtt nő a kőzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hőmérsékletre van szükség, hogy a kőzet folyékony lehessen.

    toto66 írta 2007. dec. 21. 12:08 #66 :

    Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"

    A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
    A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erőhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
    Viszont magma, folyékony kőzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:

    - ha lecsökken a nyomás
    - ha megnő a hőmérséklet
    - ha megváltozik a kőzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.

    Mindenkinek boldog békés karácsonyt kívánok!
  • bvalek2 #95
    Lényegében igen, a tömeg csak úgy átalakul energiává. A keletkező fotonok energiája megegyezik a megsemmisült elektron és pozitron tömegének megfelelő energiával, a híres képlet: E=m*c^2.

    Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy időben visszafelé haladó elektron. Őszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az időben előre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.

    Nem vagyok okos, csak nincs életem (kocka vagyok)
  • Epikurosz #94
    Te figyelj, te nekem olyan okosnak tűnsz.
    Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést.
    Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).

    Ha ütköznek, akkor lesz belőlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
  • bvalek2 #93
    Igen, össze tudnak omlani. Különben a tömeg növelésével a középponti nyomás a végtelenhez tart, szóval ha még létezne anyagállapot a kvarkokon túl, az sem tudná megakadályozni a teljes összeomlást fekete-lyukká.
  • Epikurosz #92
    Részletkérdés.
    Ami érdekesebb:
    - ?
    - plazma
    - gáááz
    - folyadék
    - szilárd
    - neutronleves
    - kvarkleves

    A kvarkok is össze tudnak omolni? Ez lenne a fekete lyuk?
  • L3zl13 #91
    Valóban. Definíciójából adódóan a folyékony massza teljes egészében folyékony, míg a félig meddig megszilárdult bolygó részben szilárd, részben folyékony. Szóval homogénebb. És?

    Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sőt! Teljesen egyértelmű, hogy a rétegződés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem.
  • Epikurosz #90
    1. A folyékony massza homogénebb, mint a félig-meddig megszilárdult bolygó.
    2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz.
  • L3zl13 #89
    "Tehát, ebből az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földből, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban."
    Kifejtenéd bővebben hogyan következik belőle?
  • Epikurosz #88
    Na, jó, egy adott nyomás felett leeht szilárd, a neutroncsillagok is szilárdak a baromi nyomás ellenére, de az már egy másik szilárdság. Fématomok egymáshoz préselve.

    No, de mit ír a Wiki:
    "Az égitest magja meglehetősen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérőjű mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részből áll: a belső mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külső mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetből álló rész. A mag főként vasból és kénből épül fel. A mag mérete meglehetősen kicsi, a bolygótest átmérőjének hozzávetőleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.


    A Hold átlagos sűrűsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sűrűségű hold a Naprendszerben. A kőzeteinek összetétele alapvetően megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."

    Itt az érdekes ez: "A mag főként vasból és kénből épül fel."
    és
    "A kőzeteinek összetétele alapvetően megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."

    Tehát, ebből az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földből, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban.
  • L3zl13 #87
    A belső mag elméletileg szilárd, holott ott van a legnagyobb nyomás...