"Másrészt: adott nyomás felett a kőzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételű kőzet esetén a nyomás növekedésével együtt nő a kőzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hőmérsékletre van szükség, hogy a kőzet folyékony lehessen.
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erőhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kőzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás
- ha megnő a hőmérséklet
- ha megváltozik a kőzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.