Hunter
Megvan az üstökös receptje
Bár a július 4-i Deep Impact kontra Tempel 1 üstökös találkozó adatai még mindig elemzés alatt állnak, a csillagászoknak a becsapódás óta eltelt több mint két hónap alatt sikerült megalkotniuk az úgynevezett üstökösleves receptjét.
Íme tehát, hozzávalók egy üstököshöz: jég, szárazjég, krizolit, smektitagyag, policiklikus aromás szénhidrogének, spinell, fémes vas, szilikát-ensztatit, karbonátos dolomit és vas-diszulfid. Az összetevőket a Tempel 1 üstökösből sikerült kivájnia a Deep Space szonda lövedékének, amit a szonda mellett számos földi távcsővel, valamint a NASA Spitzer Űrtávcsövével is alaposan szemügyre vettek. Utóbbi infravörös spektrométerével figyelte a drámai eseményt. Ez a műszer úgy töri meg a fényt, mint egy prizma, észlelhetővé téve az 5 és 38 mikron közötti hullámhosszokon megjelenő kémiai jegyeket. Eddig a Spitzer agyagot, vastartalmú anyagokat, karbonátokat, kristályos szilikátokat, mint például a peridot, valamint policiklikus aromás szénhidrogéneket észlelt; ez utóbbi többek közt az autók kipufogógázában vagy az elégetett pirítósban található meg a Földön. Ugyanakkor a Deep Impact spektrométere, ami 1 és 5 mikron között dolgozik, vízpárát és gáz halmazállapotú szén-dioxidot észlelt, ami a jég és szárazjég jelenlétére utal.
A hozzávalók
"A tudósok számos olyan kérdésükre választ kaphatnak a Deep Impact kísérletből, melyekről eddig csupán szövevényes elméletekkel rendelkeztek" - magyarázta Michael A'Hearn professzor, a szonda főfelügyelője, aki szerint az adatok elemzése több meglepetéssel is szolgált. Ilyen például az, amit már az első napok után sikerült megállapítani, miszerint az üstökös szerkezete olyan laza, mint egy halom porhó. A Tempel 1 finom porát csupán rendkívül gyenge gravitáció tartja össze.
A másik meglepetés, hogy becsapódási krátereknek tűnő jegyekre bukkantak a felszínen, míg a korábban vizsgált két üstökös magja egyáltalán nem rendelkezett ilyesmivel. Szintén érdekesnek tűnik a becsapódáskor keletkezett széntartalmú molekulák ugrásszerű növekedése a kicsapódó törmelékfelhő nyomán. Az eredmény arra utal, hogy az üstökösök tekintélyes mennyiségű szerves anyagot tárolnak, így megint csak felerősödhet az a nézet, mely szerint ezek az objektumok hozták el az életet bolygónkra, mikor annak korai történelmében még elég gyakoriak voltak az üstökös és aszteroida becsapódások.
Az infravörös elemzések azt is kimutatták, hogy az üstökös belseje igen jó védőpajzzsal rendelkezik a Nap hője ellen. Az adatok szerint a Tempel 1 rendkívül szivacsos, ami lehetővé teszi a nukleusz felszínének, hogy szinte azonnal lehűljön, így a hő nem könnyen jut be a mag belsejébe. Mindezek fényében nagy a valószínűsége, hogy a belül rejlő jég és egyéb anyagok teljesen érintetlenek a Naprendszer korai időszakától számítva, ahogy ezt számos tudós feltételezte.
Íme tehát, hozzávalók egy üstököshöz: jég, szárazjég, krizolit, smektitagyag, policiklikus aromás szénhidrogének, spinell, fémes vas, szilikát-ensztatit, karbonátos dolomit és vas-diszulfid. Az összetevőket a Tempel 1 üstökösből sikerült kivájnia a Deep Space szonda lövedékének, amit a szonda mellett számos földi távcsővel, valamint a NASA Spitzer Űrtávcsövével is alaposan szemügyre vettek. Utóbbi infravörös spektrométerével figyelte a drámai eseményt. Ez a műszer úgy töri meg a fényt, mint egy prizma, észlelhetővé téve az 5 és 38 mikron közötti hullámhosszokon megjelenő kémiai jegyeket. Eddig a Spitzer agyagot, vastartalmú anyagokat, karbonátokat, kristályos szilikátokat, mint például a peridot, valamint policiklikus aromás szénhidrogéneket észlelt; ez utóbbi többek közt az autók kipufogógázában vagy az elégetett pirítósban található meg a Földön. Ugyanakkor a Deep Impact spektrométere, ami 1 és 5 mikron között dolgozik, vízpárát és gáz halmazállapotú szén-dioxidot észlelt, ami a jég és szárazjég jelenlétére utal.
A hozzávalók
"A tudósok számos olyan kérdésükre választ kaphatnak a Deep Impact kísérletből, melyekről eddig csupán szövevényes elméletekkel rendelkeztek" - magyarázta Michael A'Hearn professzor, a szonda főfelügyelője, aki szerint az adatok elemzése több meglepetéssel is szolgált. Ilyen például az, amit már az első napok után sikerült megállapítani, miszerint az üstökös szerkezete olyan laza, mint egy halom porhó. A Tempel 1 finom porát csupán rendkívül gyenge gravitáció tartja össze.
A másik meglepetés, hogy becsapódási krátereknek tűnő jegyekre bukkantak a felszínen, míg a korábban vizsgált két üstökös magja egyáltalán nem rendelkezett ilyesmivel. Szintén érdekesnek tűnik a becsapódáskor keletkezett széntartalmú molekulák ugrásszerű növekedése a kicsapódó törmelékfelhő nyomán. Az eredmény arra utal, hogy az üstökösök tekintélyes mennyiségű szerves anyagot tárolnak, így megint csak felerősödhet az a nézet, mely szerint ezek az objektumok hozták el az életet bolygónkra, mikor annak korai történelmében még elég gyakoriak voltak az üstökös és aszteroida becsapódások.
Az infravörös elemzések azt is kimutatták, hogy az üstökös belseje igen jó védőpajzzsal rendelkezik a Nap hője ellen. Az adatok szerint a Tempel 1 rendkívül szivacsos, ami lehetővé teszi a nukleusz felszínének, hogy szinte azonnal lehűljön, így a hő nem könnyen jut be a mag belsejébe. Mindezek fényében nagy a valószínűsége, hogy a belül rejlő jég és egyéb anyagok teljesen érintetlenek a Naprendszer korai időszakától számítva, ahogy ezt számos tudós feltételezte.
