150
-
Epikurosz #150 Amúgy fellőtték, de b§sznak híreket adni, titkolóznak. -
SHARK13 #149 Üdv!
Elég régen szóltam be utoljára,hol is tart a téma? Persze hogy Kína viszi el a pálmát, annyi pénze van,hogy megvehetné az egész NASA-t.. -
Epikurosz #148 "A Hold körüli pályára tervezett Holdistennő 1, azaz a Csangoji-hao űrszondát a tervek szerint október 24-én lövik fel, az orbiter feladata többek között az égitest felszínének feltérképezése háromdimenziós felvételekkel és a Hold porának elemzése. "
Végülis, fellőtték? -
Epikurosz #147 Meg kell tanulnunk japánul is: Kagulya, Tagenasima (lásd még: babgulyás, Csengersima) -
bomlat #146 egébiránt ez jó példája az inkonzisztens érvelésnek:
Ha a tömeg annyira kicsi,hogya napszél probléma,akkor egységnyi tömegre iszonyatos energiád van(amit pár huzallal kompenzálni tudsz).
Az pedig hogy a holdi és az űrtükör között nagyságrendi tömegkülönbség van könnyne be látható kell legyen,max arrol lehet vitatkozni hogy ez 2 ,3 vagy 4 nagyságrendnyi. -
bomlat #145 De az l4-l5 böl nem lehet kiloditani a cuccot,ráadásul egy pókhálóval tudod kompenzálni a napszélt. -
#144
lagrange pontokban is van napszél, ami ráadásul nem is állandó intenzitású. -
bomlat #143 Bár végiggonolva,ez a napszél egészen jó ötlet.Ha a napszél tartja kifeszítve a tükröt akkor gyakorlatilag nincs szükség kábelekre,csak néhány vékony huzalra. -
bomlat #142 Ezért kell l4-l5, illetve a deformálodás ellen elég 100-1000nm-hez egy 2 mm-es merevítő -
bomlat #141 Aha,olvasd el a 744 kg-s 20 kw-s hőcserélő esetét a shutle-rol lent. -
#140
"Csak a tisztán látás kedvéért: ha a világűrbe viszel ki egy tükröt akkor az lehet 0.001 mm vastag,gyakorlatilag nem igényel tartószerkezetet és forgatómechaizmust,és folyamatosan a max teljesítményt adja a fokuszpontban."
Aha és a legkisebb gravitációs változástól deformálódik az alakja, nem beszélve a napszél deformáló hatásáról egy ilyen gyenge valamire. -
#139
Nem csak napelemet lehet használni, ami közvetlenül alakítja át a napenergiát árammá, hanem folyadékos turbinás módszert is. Nem hiszem, hogy a közvetlen napfény nem melegítené fel pár másodperc alatt pl a vizet ami a csövekben áramlik olyan hőfokra, amiről a földön csak álmodnának.
És a hőt sem érdemes mind elvezetni, mert az emberek, sem bizonyos gépek nem érzik jól magukat -100+ fokon. -
bomlat #138 Méret=hőleadó képesség. -
bomlat #137 uh,ez tetszeni fog.
http://www.nasaexplores.com/show_912_student_st.php?id=040526125151
Tehát.összefoglalva: a nasa hűtője,ami megfelel egy gépkocsi légkondi kondenzátor méretének (4 kg a tömeg sacra,de akár meg is mérhetem) a shule-n nyom 744.4 kg.-t(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
A hőleadási képessége cca uyanakkora.
Namármost,ha a holdon akarsz gyártani mondjuk óránként 0.7 kg aluminiumot,akkor azoz kell egy ilyen modul.Nem semmi,mi?Másfél honap után termeled meg csupán a radiátormodul tömegét.
The six-panel configuration has a maximum heat rejection of 22.0 kilowatts (kW). Physically, this configuration has a total mass of 573.2 kilograms (kg), including the necessary Freon® 21 fluid. When fully deployed, the panels display an effective surface area of 114.3 square meters (m2). In the eight-panel configuration, the maximum heat rejection is 28.1 kW. Physically, the total panel mass is 744.7 kg with an effective radiator surface area of 140.4 m2. Because all working Shuttle flights utilize the eight-panel configuration, this will be assumed standard for this lesson.
-
bomlat #136 Csak a tisztán látás kedvéért: ha a világűrbe viszel ki egy tükröt akkor az lehet 0.001 mm vastag,gyakorlatilag nem igényel tartószerkezetet és forgatómechaizmust,és folyamatosan a max teljesítményt adja a fokuszpontban.
Ha a holdra viszed ezt a tükröt,akkor a gravitáció miatt nagy tömegűnek kell lennie, a felszínnel párhuzamos sugárzást kell felfognia, 14 napon keresztül nem ad semmilyen energiát és 14 napon keresztül egy szinuszgörbe szerint ad energiát.
Ezek után ezzel a tükörrel olyan bolygórol származó köveket olvasztgatsz amelyénl a nehezebb elemek a földhöz hasnolóan a magba sűlyedtek.
Ezzel szemben egy 10 km.-es szikla a föld vagy hold teljes átlagának megfelelően tartalmazza az anyagokat.Egy 10 km-es szikla több nemesfémet és nehézfémet tartalmaz mint a föld felső 10 km-es kérge.
A világűrben 1 km átmérőjű tükör lehet olyan vastag mint a cigaretta fóliája,és ezzel 1 GW koncentrált napenergiát kapsz.Ilyen tükröt a holdon esélyed sincsen csinálni.De a méret töredékéhez is nagyságrendekkel több energiát kell beleáldoznod.
Azt az apróságot se felejtsük el,hogy a törmelék össztömege az aszteroid övben pl. mindössze a hold tömegének 4%-a,de ha a hold felső 10 km-ét tekintjük bányászhatónak akkor nagyjánol 10 * több bányászható térfogatunk van az aszteroidákban,ráadásul nagyságrendekkel több fémmel ,és nagyságrendekkel több energiával.
A sikló radiárotai mekkora hőt kell elvezessenek?90 Kw?
mekkorák ?Mennyivel nagyobbak egy standard gépkocsi hűtönél? -
bomlat #135 Oké.Egy gépkocsimotor 90 Kw-s.
Ahoz,hogy ezt a teljesítményt előcsalogasd, szükséged van cca. 900 nm napelemre , 10%-os hatásfokkal és folyamatosan merőlegesen a napra.900 nm az ugye 30*30 méter, ami igényel tartószerkezetet ,motorkat meg miegyebeket,vagy felöhetsz kettő darab nepelemet a holdra , meg egy csomó kábelt ami értékesebb cuccok elöl foglalja a helyet.
-
bomlat #134 Mekora tömeg ez?20 tonna?
Aktív berendezéseket igényel,a teljesítménye ingadozik napközben.
Ugyanez a teljesítmény 28 napon keresztül maxon müködtetve igényel a világürben cca. 10kg anyagot. -
bomlat #133 Ezt érvelésnek tekinted?
De nyugodtan jöhetsz monjuk delta V számítással egy föld közeli aszteroidára, és egy hold egyenlítői pontra,majd utánna jöhet a bolygókialakulás elmélet,az aszteroidák és a bolygók felszini anyagainak összehasonlítása felhasználva a bolygókutatás mai tapasztalatait, majd jöhet különbözző áramtermelési módszerek hatásfoka,majd pedig egy kis radiátortervezés.
Ha ezzel megvagy,akkor jöhet egy kis holdi-világűrbeli napkollektor tömegszámítás.
A matematikai eszközök olyanok lehetnek amilyeneket akarsz,bár nem értem hogy a föld - hold illetve a föld- L4/5 távolságraí miért akarsz ált.rel eszközöket használni,amikor a hofman pályatranszfer számítás is bőven elég ehez.
Esetleg ha ezzel megvagy,elkezdheted sorolni a módszereket amikkel nagy méretű alu tükrőket és hőleadó felületeket lehet gyártani,kiindulva a jelenleg ismert technológiákból.
Esetleg beszélgethetünk az alú különböző ipari méretű forrasztási technolóiáirol nagy felületekhez.
Annyi annyi téma van amihez egy hozzáértő szakemberrel szivesen elbeszélgetnék. -
#132
Oxigént rakéta üzemanyagnak kéne használni, nem olvasztókra. Arra ott a napenergia, de látom nem értetted mit írtam, mert szted csak kráteroldalban oldható meg az állandó napenergia ellátás.
Én azt írtam, hogy egy sarkon lévő bázisnak 2 naptelepe lehetne, bizonyos távolságra egymástól, és legalább az egyik mindig világosban lenne lenne.
Hőt meg valahogy az űrsiklón is elvezetik, a 2 nem túl nagy méretű kétoldalú és 2 egyoldalas radiátorral, holdon meg van hely... -
teddybear #131 "A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség többször is foglalkozott ezzel a problémával. F. Zwicky amerikai csillagász már néhány évtizeddel ezelõtt egy terjedelmes dolgozatban össze is foglalta az addig elért eredményeket.
Az elképzelés megvalósításának legfontosabb elõfeltétele, hogy az expedíció olyan készülékekkel rendelkezzen – írja a neves tudós –, melyeket a helyszínen nyerhetõ energiaforrás táplál, és alkalmasak arra, hogy az ugyancsak helyszínen található nyersanyagokból vegyi úton mindenekelõtt oxigént, nitrogént és vizet állítsanak elõ.
A Holdon korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, viszonylag könnyen és kitûnõ hatásfokkal hasznosítható erõforrás a napenergia. Ezt szem elõtt tartva a Földön egy heliotechnikai laboratóriumban kikísérletezett törpe naperõmûvel 3500 Celsius-fokos hõmérsékletet értek el. A parabolatükrös berendezéshez tartozó napkemencében a szerves anyagok szublimálódtak, gázzá váltak, és pillanatok alatt megolvadt még a gránit is.
Megállapították, hogy a vulkanikus eredetû bazalt jelentõs mennyiségû oxigént tartalmaz. Amikor a parabolatükrös napkohó segítségével megolvasztottak néhány bazaltdarabot, a kutatók meglepõ jelenséget figyeltek meg: a tökéletesen száraznak látszó bazaltból izzás közben vízgõs vált ki! A kísérletet folytatva megállapították, hogy egy tonna bazaltból ezzel a primitív módszerrel is 26 kilogramm vizet, a vízbõl pedig elektrolízissel jelentõs mennyiségû oxigént lehet kivonni.
A kezdeti sikeren felbuzdulva kidolgoztak egy olyan berendezést, amelyben a vegyelemzés szerint tonnánként 200–250 kilogramm oxigént tartalmazó bazalt majdnem teljes oxigénkészletét leadja.
„Joggal feltételezhetjük, hogy a Hold komor sziklavilága jórészt ugyanolyan összetételû anyagból áll, mint a vulkanikus eredetû földi bazalt. Ha ez valóban így van, akkor biztosítani tudjuk egy „holdváros” alapításának legfontosabb elõfeltételeit.
A kõzetbõl hevítés közben kiáramló gõzzel turbinákat fogunk hajtani, és így kétszeresen hasznosítjuk a bazaltból nyert vizet: egyszer gõz formájában energiaforrásként használjuk, azután kondenzáljuk és szûrve, fertõtlenítve, ízesítve ivóvizet készítünk belõle – írja tanulmányában Zwicky professzor, majd így folytatja: – „Ha a Holdon a sziklahegyek anyagának vegyi szerkezete ugyanolyan, mint a földi bazalté, vagy legalábbis hasonló hozzá, kereken 3000 Celsius-fokos hõmérsékletet elõállító napkohók segítségével akár öntözési célokra is elegendõ, gyakorlatilag korlátlan mennyiségû vizet tudunk kifacsarni a kövekbõl.”"
-
teddybear #130 Ez egy lehetséges modell:
![]()
A Nap valahol a központi torony mögül süt, és a mozgatható tükrök vetítenék a torony munkakamrájába a hőt és a fényt. -
bvalek2 #129 Megint egy kisfiú, akinek a papír-űrhajó hajtogatás a hobbija... 
"Nem sokat foglalkoztál a témával,igaz?"
Ááááá, dehogy... és te végeztél pályaszámításokat? Mondjuk nem newtoni, hanem Általános Relativitáselméleti eszközökkel?
Most álljak le magyarázni gravitációs potenciálról, utazási időtartamról, napkitörések miatti sugárvédelemről, Holdon használható elektrolízises kohászati eljárásokról, azoknak a valós energiaigényéről, stb. hogy te csak visszafikázhass, mert nem érted hogy mit írok?
Tudok olyan 12 évesről ezen a fórumon, aki értelmesebben szokott hozzászólni mint te, úgyhogy vagy fiatalabb vagy ennél, vagy...
-
bomlat #128 Pontosan,hogy is nézne ki a holdi napkohó?És hogyan érnéd el a holdon a fémeket? -
teddybear #127 Energia előállításának módjára csak a holdi ásványkincs alaposabb felmérése után választhatunk módszert, de szerintem kétféle eljárásra is szükség lenne. Az egyik olyan, amely állandóan rendelkezésre áll, hogy a személyzet állandó létfenntartását lehetővé tegye, a másik fajta, lehet időszakos is, amellyel pl. a fémek előállítását, ill. más anyagok létrehozását oldanánk meg.
Az elsőnek mondjuk atom, esetleg hidrogénfúzós erőmű, a másodiknak meg jó lenne a napkohó. A napkohó ugyan csak a hold-ciklus felében használható ugyan, de akkor igen magas hőmérsékletet lehetne előállítani vele. Már 6000 fokot is elértek a földi laborokban ezzel a módszerrel.
Persze előbb tudnunk kéne, hogy egyáltalán van elég, és használható vas, urán, stb. ásvány a Holdon. A semmire nem kéne ugrani, és ezért kéne alaposabb, akár több éves emberes kutatásokat is végezni. -
teddybear #126 Szóval a Lagrange-4 -es, és 5-ös pontok közül az egyiket Trójai, a másikat meg Görög pontnak nevezték el. -
bomlat #125 mégegyszer:honnan lesz energiád a holdon?100 emgawatt nagyságrendben?
a nap 1.3 kw/nm.
Ha za L4-5ben nincs törmelék,kimehetsz közel 0 energiával valamelyik lópatkó pályán keringö föld közeli aszteroidához. -
teddybear #124 Én azt pontosan tudom, hogy a Holdon nem használható a legtöbb földi kohászati eljárás. Ezek ugyanis kémiai reakciókon alapulnak. Még ki kell dolgozni a fémelőállításnak a Holdon is használható módjait.
A fémolvasztás, és megmunkálás azonban már a mostani tudásunkkal is megoldható. A Pireneusokban létezik egy kísérleti napkohó. Azonkívül rendelkezünk többféle elektromos kemencével is. Ezek jó kiindulópontok, a későbbi gyártás-technológia kidolgozására.
Az űrben meg ugyanazok a nehézségek, mint a Holdon, kivéve, hogy még gravitáció sincs. És persze a Langrange-pontokban vagy van megfelelő és elegendő ásvány, vagy nincs. És ha van, akkor még valahogy oda kell juttatni a megfelelő felszerelést is.
Nem véletlenül kísérleteznek egyes kutatók a holdkőzet földi megfelelőjén azon, hogy levegőt, és egyéb nyersanyagokat állítsanak elő belőle. -
bomlat #123 Ja,és az űrkővek is tele vasn oxidokkal.Megint:nem kell egy csomó üzemanyagot áldoznod hogy a hold felszínére szállítsd a cuccokat. -
bomlat #122 :-)Ja,csak éppen a kinyerése az xoigénnek pont annyi energiát igényel min mint amit az elégetésével kapsz.
Energiatermelésröl beszéltem.
A redukáló anyaggal (hidrogén) nem sokra mész oxidáló anyag nélkül(mint pl oxigén)
Valószínüleg a H2 anyag szabad kötési energiáinak feláldozásával tudsz kapni valamilyen redukáló/oxidáló anyag párost,amit elégethetzs,és amivel a végén jobb tömegkihasználtságot tudsz eléreni mint üzemanyag fellövésével,de ez elképzelhetelenül drága mulatság.
Persze,ki méretű koloniát tugsz csinálni a sarkon,ahogy mondtam van olyan sarki kráter aminek a pereme mindig napos.Csak éppen ez korlátozott telepet tud eltartani,mondjuk pár embert max és a vegetáláson kívül sok mindent nem tudnak csinálni.
Hősugárzás:talán emlékszel hogy mit szoktak hőszigeteléshez használni:vákuumot.És abbol a holdon nagyon sok van.Csak hősugárzással szabadulhatsz meg a hőtöl,amit pillanatok alatt ki tudsz számolni hogy mennyi felületet igényel egy négyjegyűvel.
egy 100 kw teljesíményű gépkocsimotor hűtő (alu,extruded tube,flame brased),ami képes 90 fokra visszahűteni a hűtővízet pár kilós és sacra egyharmad négyzetméteres.A haverja,a "hősugárzásos hűtő vákuumba" ezzel szemben nagy.nagyon nagy. -
#121
"Oxigéned nincsen odakint,tehát a szén/fa/olaj/földgáz ugrott mint lehetőség.(pláne hogy fa sincsen a holdon,és szén,olaj és gáz se)"
De még mennyi van, a holdkőzetek óriási mennyiségű oxigént tartalmaznak, ez az egyik ok amiért jó lenne kilövőállásnak, mert a földről csak hidrogént kéne vinni hajtóanyagnak, oxigén a holdon kinyerhető.
Napenergia meg a sarkokon elég jól használható, mert bár ott egy ponton fél évig sötét, fél évig nappal van, de nem kellene túl távol elhelyezni 2 naptelepet, hogy állandóan valamelyikre süssön a nap, és itt ugye a lapos szög sem korlátos, mivel nincs légkör ami elnyelné a napenergiát, mint a földön. Hősugárzással is meg lehet szabadulni a hőtől, hiszen közvetlen napfény hiányában nagyon hideg van. -
bomlat #120 Ha felnézel az égre és megfigyeled a holdat látni fogod hogy mi a gond a holdi iparral.
Gondold végig,hogy egy fémolvasztóhoz mire van szükséged.
Hogyan olvasztasz fémet?
Oxigéned nincsen odakint,tehát a szén/fa/olaj/földgáz ugrott mint lehetőség.(pláne hogy fa sincsen a holdon,és szén,olaj és gáz se)
Mi marad még?Napenergia a 14 napos éjszaka miatt ugrik ,ráadásul a tükröknek nehéznek és forgathatónak kell lenniük az űűrbéli társaikhoz képest.Elvileg van néhány sarki kráter aminek a pereme mindig napos,de azok nagyon kis energiát adhatnak csak.
Atomenergia esetében problémát jelent a légkör és a felszíni vízek teljes hiánya,amik nélkül csak hősugárzással tudsz megszabadulni a hulladékhőtöl,ami a nap miatt megincsak trükkös dolgog és nagyon sok anyagot,illetve aktív berendezést igényel (szivatyuk,kondenzátorok,kondenzszerelvények)
Nos, mi marad?Semmi.Sokkal,sokkal olcsobb kinyomni a trojai pontokra egy négyzetkilométeres tükröt,ami 10 tonnábol kijön és 1 gwh fölött termikus energiát szolgáltat max 3200 fokig fénysűrítők nélkül,normál parabolatükörrel. -
bomlat #119 L4-L5 pontok.
"L4 and L5 are sometimes called triangular Lagrange points or Trojan points. The name Trojan points comes from the Trojan asteroids at the Sun–Jupiter L4 and L5 points, which themselves are named after characters from Homer's Iliad (the legendary siege of Troy). Asteroids at the L4 point, which leads Jupiter, are referred to as the 'Greek camp', while at the L5 point they are referred to as the 'Trojan camp'. These asteroids are (largely) named after characters from the respective sides of the war."
http://en.wikipedia.org/wiki/Trojan_points#L4_and_L5 -
#118
Trójai pontok? Mióta hívják az L akárhány pontokat így? Én lagrange pontoknak ismerem. -
bomlat #117 Nem sokat foglalkoztál a témával,igaz?
A föld körüli pályátol számítva a hold felszíne és a mars pályálya közel azonos távolságra van,de még a vénusz pályálya is.
Ugyannis a temrészetes mértékegység az űrben nem km hanem delta V,illetve rakétagyujtási időtartam.
Ami szintén vacak a holdnál,mivel egy grav kútba kell lemened,rövid idő alatt,mig egy föld közeli kisbolygóóhoz(amik között vannak 10 km-es szépségek is) elég akár ionhajtómű is.
Tehát a holdfelszin nem érdekes, nincsen semmi haszna, a világű(és föleg a kövek benne) az érdekesek.
Gazdasági szempontbol az L4-5 trojai pontok is érdekesek, ott is sok kő lehet(soha senki nem vizsgálta őket,de a jupiter trójai pontjaiban sok szikla van).
Ha pedig kint vagy a föld-hold vagy a föld nap trójain,akkor kezdődhet a tényleges űrkorszak.Gigantikus, atomerőmű teljesítményű naperőművekkel amik kevesebbet nyomnak mint egy átlag földi teheraúto,forgó önfentartó űrálomásokkal amik a trójai törmelékeiböl vagy aszteroidákbol lettek kiolvasztva.
A világű milliószór több embert tud sokkal jobb körülmények között eltartani mint a föld. -
teddybear #116 Holdfelszíni ipar.
Ha a műholdakat, illetve a bolygóközi szondákat a Holdról indítanák máris sokkal jobban jönnénk ki. 1/6 gravitáció -> kisebb rakéta, vagy nagyobb végsebesség. -
bvalek2 #115 Gondolkodtam picit indokokon az űrkutatás mellett (alapkutatás + gazdasági), szerintem érdemes lenne ezeket megvitatni.
- Elöljáróban, felbocsátások:
A felbocsátások költsége jelenleg 10000-20000 dollár kg-onként. Ezt bőven 400 és 800 közé lehetne szorítani, ha nem néhány katonai űrrepülőgépe lenne a NASA-nak, hanem több civil, gazdaságosabb kivitelezésű. És egy teher-űrrepülőgépbe nem kell pilóta, ezzel is _sokkal_ olcsóbb lenne. egy személyszállító űrrepülőgép is olcsóbb, ha nincs bazi nagy raktere, szóval a két funkciót külön kell választani.
A hozzászólásom hossza miatt inkább előre lelövöm a poént, a Föld arra való, hogy az emberek méltó módon _éljenek_ rajta, a világűr a piszkos munkára, a Hold kibírja ha összeszemetelik. XXI.-ik századi ésszel a Föld körüli pályán, és a Holdon kívül messzebbre nem látok gazdasági hasznot emberek küldésében. Ami a távoli jövőt illeti, szorgalmasan fejleszteni kell a technikát, aztán meglátjuk.
- Föld körüli műholdak:
Szerintem a Föld megismerését nagyban elősegíti, ha fentről nézünk le rá. A műholdas megfigyelésekkel sokkal többet tudtunk meg eddig geológiából, földtörténetről, óceánokról, légkörzésről, mint pl. az összes eddigi ásatás együttvéve. Ha a távcsöveket felfelé irányítjuk, űrtávcsöveket kapunk. A légkör hiánya sokban javítja a felbontást, és nem nyelődnek el pl. az infravörös sugarak (ez mondjuk alapkutatás, de az olcsóbbik fajtából, gyorsítók sokkal drágábbak, és nehezebb is megindokolni őket).
A pályájukkal gravitációs anomáliákat térképezünk fel, a földalak pontos ismeretének fontosságát talán nem kell részleteznem. Aztán gondolj időjárás előrejelzésre, mezőgazdaságra, halászatra. Pl. meg lehet figyelni a nagy halrajok vándorlását (igen, látszik onnan fentről!), meg lehet becsülni a létszámukat, ezzel meg lehet tervezni a halászatot, és meg lehet akadályozni a túlhalászatot. stb. stb...
- Emberes, Föld körüli űrállomások:
Ezek a legközelebbi nulla-gravitációs laboratóriumok (jelenleg csak egy van belőlük, az ISS). Ez egzotikus, reprodukálhatatlan közeg, nem tudok olyan tudományterületről, ami ne igényelné (mondom Tudomány ;)).
Az ISS már most részt vesz ipari termelésben (bizonyos kristályokból kevés is elég). Ha több, és nagyobb ilyen űrállomás működne, akkor más anyagok gyártása is kifizetődő lenne. Természetesen nem kell hogy mindet emberek lakják, vannak automatizálható folyamatok, de laboratóriumokban érdemes ha vannak kutatók. Persze ezen a szinten kifizetődő szervíz-űrállomásokat üzemeltetni, oda pedig megint csak érdemes űrhajósókat küldeni.
- Holdkutatás robotokkal:
A Hold "lunonológiai" vizsgálata a Föld megismerését is elősegíti. Szerintem az olcsó robotos küldetéseket a geológiai kiváncsiság máris indokoltá teszi. Vannak műholdak, amik sokkal drágábbak, mint amik a Hold felszínén gurulnak. A Naprendszert immár elárasztja a Föld rádiósugárzása, ez a zaj rádiótávcsövek érzékenységét évről évre rontja. egyedül a Hold túlsó oldala védett. Szerintem érdemes ember nélküli automatikus állomásokat telepíteni oda, nagy parabolaantennákkal. Mivel nem kell űrhajósokkal szórakozni, pár 10-milliárddal kevesebbe kerülnének.
A Hold biológiailag tökéletesen izolált környezet, a Földet nem veszélyezteti. Az ISS is izolált, de az is lezuhan majd egyszer, és beszennyezheti a felszínt. Szóval lehet biológiai, nukleáris, vegyi kisérleteket folytatni, a Föld veszélyeztetése nélkül, sőt egymás veszélyeztetése nélkül. Ha kifolyik a zöld lé a Holdon, senkit sem zavar, nincs víz, nincs szél ami széthordja, vagy bemossa a talajba. Bármilyen kutatás, vagy ipari folyamat merül fel, amit még a felbocsátási költségek mellett is kifizetődő végrehajtani, a Hold ideális terep.
- Holdkutatás emberekkel:
Itt is minimális szinten érdemes tartani az emberi jelenlétet. Egyébként az érvek hasonlóak az eddigiekhez, bizonyos laboratóriumokban kifizetődőbb az emberek rugalmassága a robotokéhoz képest (ez nyilván ritka), illetve kellenek olyan bázisok, amelyek kiszolgálják a profitot termelőket, ide is érdemes embereket tenni. A létszámot úgy becsülöm, hogy ha mondjuk lenne egy néhány ezer milliárd dolláros nyereséges Holdi ipar, 20-30 automatizált állandó bázissal, arra 5-6 ember a helyszínen bőven elég.
Hosszútávon a Földi felbocsátási költségeket csökkenteni lehet azzal, ha kifejlődik a holdi bányászat, kohászat, és finommechanikai ipar. Ez a lépés szükséges ahhoz, hogyaz ipari volumen nagy részét a Földön kívülre lehessen telepíteni. Gondolom addigra annyit fejlődik a robottechnika, hogy ezek a komplex feladatokat sem elsősorban emberek végzik majd.
- Bolygóközi robotküldetések:
ezek eddig is elég sikeresek voltak, ha csak kutatásról van szó, akkor ide emberek nem kellenek. Ahhoz képest hogy mennyi ismerettel gazdagítják a tudományt, a néhány-százmillió dollár reális összegnek tűnik.
- Bolygóközi emberes küldetések:
Helyette inkább az óceánok kutatását javaslom. Térjünk vissza a témára mondjuk 100 év múlva. -
eto demerzel #114 sajna nm olvastam es nm is halotam roluk de utanna nezek. kosz szepen a tippet. -
petcomm77 #113 Hello!Nem tudom hogy olastad-e W.A Harbisontol a Kezdet illetve a Phoenix cimu regenyeket.Nem dokumentom es nem is valos esemenyeken alapul de teged biztos erdekelen.Egyebkent tenyleg erdekes konyvek foleg az elso.A masodik nekem mar kicsit tul meresz.Ha tudod szerezd meg. -
#112
Azért, mert semmi nem érdekelné őket, nem mentek volna el felfedezni semmit, mert máshol "hideg van", meg kitudja mi van... -
LordNorboy #111 Egy cikk a lebegtetésekről: http://www.hetek.hu/node/7447
