Két perccel a kilövést követően meghibásodás lépett fel egy orosz Proton rakéta második fokozatánál, ami a rakéta és rakománya, egy japán műhold megsemmisüléséhez vezetett, számol be a spaceflightnow.com.

A kifejezetten nagy súlyú rakományoknál alkalmazott 18 emeletes Proton M magyar idő szerint ma 0 óra 43 perckor emelkedett fel a bajkonuri Kozmodrom 39-es kilövő állásáról, hogy megkezdje a hét órásra tervezett geoszinkron pályára állítást. Az első fokozat hat hidrazin üzemű hajtóműve tökéletes időjárási körülmények között emelte a magasba a rakétát a közép-ázsiai sztyeppék fölé. Miután a hat hajtómű felemésztette üzemanyagkészletét az első fokozat előírásszerűen levált, innentől a második fokozat négy hajtóművének kellett volna beindulnia, ami még jól látható a földi nyomkövető kamerákkal is. A fokozatváltás a kilövések egyik leglátványosabb eseménye, ezúttal azonban valami szemmel láthatóan nem stimmelt.

A második fokozat hajtóművei nem indultak be, ennek hiányában a rakéta reménytelen helyzetbe került, megdőlve visszafordult a Föld felé és becsapódott. Az anomália kivizsgálására azonnali lépéseket tett a japán műhold feljuttatását felvállaló amerikai International Launch Services (ILS) cég, amely 1996. óta menedzseli az orosz Krunicsev Állami Kutató és Gyártó Központ által épített Protonok kereskedelmi alkalmazását.

A mostani volt az ILS 42. Proton-repülése, melyből ezt megelőzően három alkalommal adódtak problémák, 1997-ben, 2002-ben és 2006-ban a felsőbb fokozatok hajtóművei mondták fel a szolgálatot. Az alsó fokozatok eddig - 8 éven át - teljesen hibátlanul teljesítettek, bár 1999-ben két orosz kormányzati kilövés meghiúsult miattuk. Akkor a meghibásodásokat a gyenge összeszerelési munkának és a hajtóművekben talált törmelékeknek tudták be.

A mostani balesetben a rakétán kívül a JCSAT 11 kommunikációs műhold is megsemmisült. Ez lett volna az első olyan japán kereskedelmi műhold, amit egy Protonnal állítanak pályára. A közel 4 tonnás műhold a tokiói JSAT telekommunikációs szolgáltató nyolc kiöregedő műholdját váltotta volna fel egymaga. Elvileg 15 évnyi működésre tervezték, gyártója az amerikai Lockheed Martin volt. A cég költségeit a jelentések szerint fedezi a műholdra kötött biztosítás.

Az oroszok "igáslova" a 327. repülésénél tart, több mint négy évtizeddel ezelőtt fejlesztették ki. Számtalan műholdat, bolygóközi űrhajót és űrállomás alkatrészt juttatott el a rendeltetési helyére, utóbbiak között szerepel a Nemzetközi Űrállomás Zarija és Zvezda modulja is. Az ILS-sel párhuzamosan az Orosz Állami Bizottság is teljes körű vizsgálatot rendelt el, melynek végeredményéig minden Proton kilövést felfüggesztettek.