Hunter
Falcon 1: olcsó húsnak híg a leve?
Kudarcba torkollott az űripar forradalmát ígérő, úgy nevezett low-cost, azaz alacsony költségű rakéták új generációjának bemutatkozó repülése.
A dél-afrikai Elon Musk nevével fémjelzett Space Exploration Technologies Corporation (röviden SpaceX) három évet ölt a Falcon 1 rakéta fejlesztésébe, melynek első példánya több hónapnyi huzavona után végül magyar idő szerint péntek éjjel, 23 óra 30 perckor indult neki a próbaútnak a héthektáros, csendes-óceáni Omelek-szigetről. A korábbi késlekedések technikai problémákból adódtak, melyek most sem kerülték el a hányatott sorsú rakétát, így az nem sokkal a kilövés után az óceánba zuhant.
A 21 méteres, kétfokozatú Falcon 1 a Star Wars híres Millenium Falconja (Ezeréves Sólyom) után kapta a nevét. A próbaút célja - azon túl, hogy a rakéta bizonyíthatott volna - egy apró tudományos műhold földkörüli pályára állítása volt, melyet az Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján tanuló kadétok építettek, a hírek szerint 750 000 dolláros költségvetésből.
A Falcon 1 a maga 6,7 millió dolláros kilövési költségeivel egyébként kész főnyereménynek ígérkezett az amerikai piacon, tekintve, hogy a NASA közel a háromszorosát költi a már meglevő hasonló erejű rakétáira. Mitöbb, a Falcon 1 alapjain jóval erősebb és nagyobb rakéták is kialakíthatók a jövőben, amivel már komolyabb rakományokat is az űrbe juttathatnának, mindezt jóval alacsonyabb költségekkel, mint amibe az Atlas vagy a Delta hordozóalkalmatosságok kerülnek.
A pénteki kilövés azonban már eleve nem kezdődött túl jól. Persze a halogatásokon edződött földi irányításnak már valószínűleg nem okozott túl nagy traumát az a 90 perces csúszás, amibe az újrahasznosítható első fokozat kihalászására kirendelt hajó biztonságos vizekre való irányítása jelentett, mivel az az eredeti kilövés időpontjában még a veszélyzónában tartózkodott. A kényszerszünet után megkezdődött a visszaszámlálás. Ezalatt a rakétát feltöltötték egy magas finomítású kerozin hajtóanyaggal, valamint rendkívül alacsony hőfokú folyékony oxigénnel. A folyékony oxigén hidegen tartását szigetelő borítással oldották meg, amit egy tépőzárszerű mechanizmussal erősítettek a rakétához. Ennek a földtől való elemelkedéskor a talajhoz rögzített kábelek hatására le kellett volna válnia az első fokozatról.
Amikor az óra elérte a nullát begyújtották a rakéta házi fejlesztésű Merlin főhajtóművét, ami a várakozások szerint 340 kilonewton tolóerőt generált volna. A Falcon 1 felemelkedett, a hűtő borítás azonban a rakétára szerelt fedélzeti kamera tanúsága szerint nem bomlott le a törzsről. Ehelyett az emelkedésről készült felvételeken látható a vadul csapkodó fehér anyag, ami végül 20 másodperccel a kilövés után a gyorsulás hatására szakadt le a rakétáról. Ekkor enyhe, de észlelhető mozgásba kezdett a rakéta, majd a 26. másodpercnél hirtelen átbukott a holtponton, amit a hajtómű tűzcsíkjának eltorzulása jelzett. A rakéta a 41. másodpercben csapódott be az óceánba.
A Spaceflightnow.com értesülései szerint az első vizsgálatok üzemanyag szivárgásnak tulajdonítják a katasztrófát. A vizsgálat eredményeiről maga Musk nyilatkozott: elmondta, hogy minden rendszer tökéletesen működött, azonban a 25. másodpercben eddig ismeretlen okból a főhajtómű tetején üzemanyag-szivárgás miatt tűz keletkezett, ami behatolt az első fokozat hélium pneumatikus rendszerébe. A nagy felbontású képeken a tűz tisztán látható. Miután a pneumatikus nyomás a kritikus érték alá csökkent, a vezérlőrendszer a 29. másodpercben automatikusan leállította a főhajtóművet.
A többség rögtön a szigetelő takaróra kezdett gyanakodni, Musk azonban úgy nyilatkozott, hogy az semmilyen negatív szerepet nem játszott a történtekben, legalábbis a telemetria és a képfelvételek nem utalnak erre. Hamarosan megkezdődik a roncsok és a műszeres adatok elemzése, amiből feltehetőleg többet tudnak mondani a szakértők, és Musk reményei szerint kizárhatják a hibaforrást.
A következő repülés időpontjáról a történtek fényében semmi biztosat nem tudni, ez elsősorban természetesen a vizsgálatok ütemétől és eredményétől függ. Várhatóan azonban féléven belül ismételhet a SpaceX, akkor a Haditengerészet Kutató Laboratóriumának egy kísérleti kommunikációs műholdját, a TecSatet viszi majd a rakéta.
A dél-afrikai Elon Musk nevével fémjelzett Space Exploration Technologies Corporation (röviden SpaceX) három évet ölt a Falcon 1 rakéta fejlesztésébe, melynek első példánya több hónapnyi huzavona után végül magyar idő szerint péntek éjjel, 23 óra 30 perckor indult neki a próbaútnak a héthektáros, csendes-óceáni Omelek-szigetről. A korábbi késlekedések technikai problémákból adódtak, melyek most sem kerülték el a hányatott sorsú rakétát, így az nem sokkal a kilövés után az óceánba zuhant.
A 21 méteres, kétfokozatú Falcon 1 a Star Wars híres Millenium Falconja (Ezeréves Sólyom) után kapta a nevét. A próbaút célja - azon túl, hogy a rakéta bizonyíthatott volna - egy apró tudományos műhold földkörüli pályára állítása volt, melyet az Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján tanuló kadétok építettek, a hírek szerint 750 000 dolláros költségvetésből.
A Falcon 1 a maga 6,7 millió dolláros kilövési költségeivel egyébként kész főnyereménynek ígérkezett az amerikai piacon, tekintve, hogy a NASA közel a háromszorosát költi a már meglevő hasonló erejű rakétáira. Mitöbb, a Falcon 1 alapjain jóval erősebb és nagyobb rakéták is kialakíthatók a jövőben, amivel már komolyabb rakományokat is az űrbe juttathatnának, mindezt jóval alacsonyabb költségekkel, mint amibe az Atlas vagy a Delta hordozóalkalmatosságok kerülnek.
A pénteki kilövés azonban már eleve nem kezdődött túl jól. Persze a halogatásokon edződött földi irányításnak már valószínűleg nem okozott túl nagy traumát az a 90 perces csúszás, amibe az újrahasznosítható első fokozat kihalászására kirendelt hajó biztonságos vizekre való irányítása jelentett, mivel az az eredeti kilövés időpontjában még a veszélyzónában tartózkodott. A kényszerszünet után megkezdődött a visszaszámlálás. Ezalatt a rakétát feltöltötték egy magas finomítású kerozin hajtóanyaggal, valamint rendkívül alacsony hőfokú folyékony oxigénnel. A folyékony oxigén hidegen tartását szigetelő borítással oldották meg, amit egy tépőzárszerű mechanizmussal erősítettek a rakétához. Ennek a földtől való elemelkedéskor a talajhoz rögzített kábelek hatására le kellett volna válnia az első fokozatról.
Amikor az óra elérte a nullát begyújtották a rakéta házi fejlesztésű Merlin főhajtóművét, ami a várakozások szerint 340 kilonewton tolóerőt generált volna. A Falcon 1 felemelkedett, a hűtő borítás azonban a rakétára szerelt fedélzeti kamera tanúsága szerint nem bomlott le a törzsről. Ehelyett az emelkedésről készült felvételeken látható a vadul csapkodó fehér anyag, ami végül 20 másodperccel a kilövés után a gyorsulás hatására szakadt le a rakétáról. Ekkor enyhe, de észlelhető mozgásba kezdett a rakéta, majd a 26. másodpercnél hirtelen átbukott a holtponton, amit a hajtómű tűzcsíkjának eltorzulása jelzett. A rakéta a 41. másodpercben csapódott be az óceánba.
A Spaceflightnow.com értesülései szerint az első vizsgálatok üzemanyag szivárgásnak tulajdonítják a katasztrófát. A vizsgálat eredményeiről maga Musk nyilatkozott: elmondta, hogy minden rendszer tökéletesen működött, azonban a 25. másodpercben eddig ismeretlen okból a főhajtómű tetején üzemanyag-szivárgás miatt tűz keletkezett, ami behatolt az első fokozat hélium pneumatikus rendszerébe. A nagy felbontású képeken a tűz tisztán látható. Miután a pneumatikus nyomás a kritikus érték alá csökkent, a vezérlőrendszer a 29. másodpercben automatikusan leállította a főhajtóművet.A többség rögtön a szigetelő takaróra kezdett gyanakodni, Musk azonban úgy nyilatkozott, hogy az semmilyen negatív szerepet nem játszott a történtekben, legalábbis a telemetria és a képfelvételek nem utalnak erre. Hamarosan megkezdődik a roncsok és a műszeres adatok elemzése, amiből feltehetőleg többet tudnak mondani a szakértők, és Musk reményei szerint kizárhatják a hibaforrást.
A következő repülés időpontjáról a történtek fényében semmi biztosat nem tudni, ez elsősorban természetesen a vizsgálatok ütemétől és eredményétől függ. Várhatóan azonban féléven belül ismételhet a SpaceX, akkor a Haditengerészet Kutató Laboratóriumának egy kísérleti kommunikációs műholdját, a TecSatet viszi majd a rakéta.
) ramjet/scramjet/hagyományos rakéta hajtóművekkel kombinált űrrepülőké, amelyek remélhetőleg önmaguktól pályára tudnak majd állni külső segédrakéták nélkül, és persze űrsikló szerűen vissza is tudnak térni. Bár ez gondolom még elég távoli jövő, de jó lenne.
