Hunter
Metánnal hajtanák a jövő rakétáit
A Naprendszer kutatásának egyik legnagyobb kerékkötője az üzemanyag. Ezt a problémát küszöbölné ki egy új rakétahajtómű, ami két olyan gázt éget, melyekből bőséges készletek vannak más bolygókon is. Ez a metán és az oxigén.
A metángáz hallatán nem feltétlenül ugrik be az embereknek az űrkorszak, sokkal inkább egy természetes gáz, amit egyesek akár a felfúvódott tehenekkel is társíthatnak. Az XCOR Aerospace első szuperszonikus metán rakétahajtóművének tesztjei azonban azt bizonyítják, hogy a jó öreg mocsárgáznak igenis lehetnek bolygóközi alkalmazásai. "Nem olyan jó mint a kerozin, de megtalálható a Marson és a Naprendszer más részein is" - taglalta a cég képviseletében Aleta Jackson a Discoverynek.
A hajtóanyag rendelkezésre állása más bolygókon rendkívül fontos, ha valaha is el akarunk szakadni a földi üzemanyagoktól és emellett még viszonylag tempós utazósebességre is szert szeretnénk tenni. Az XCOR 5M15 hajtóműve folyékony oxigént és folyékony metánt vegyítve ér el szuperszonikus sebességet, égése során 34 kN tolóerőt generál. A legtöbb rakéta folyékony oxigént és hidrogént, vagy szilárd hajtóanyagokat használ.
Keskeny kék lángcsóva keletkezik az égéskor, ugyanez a világűrben esernyőszerű alakot venne fel
Felmerülhet a kérdés, hogy eddig miért nem vették észre a Naprendszer leggyakoribb szénhidrogénjében rejlő lehetőségeket. A metán jelenlétét kimutatták a Mars légkörében, de emellett több másik világban is észlelték vagy biztosra veszik a létezését, ilyen a Titán és a Jupiter.
A metán emellett biztonságosabb is az emberekre nézve, a legtöbb rakéta hajtóanyag ugyanis kifejezetten mérgező. Egy másik előnye, hogy jóval magasabb hőmérsékleten is cseppfolyós marad, az űrsiklók kilövéséhez használt hidrogén folyékonyan tartásához -253 Celsiusos hőmérsékletre van szükség, a folyékony metánhoz elegendő -162 fok is. Az XCOR prototípusának tesztje (video) azt bizonyítja, hogy a metán meghajtási elv a gyakorlatban is működőképes.
A következőkben a hajtómű tökéletesítésén kell dolgozni a mérnököknek, az egyik első számú feladat a hűtés megoldása, ami nélkülözhetetlen az élettartam növeléséhez. Ha a hajtómű képes önmaga hűtésére, akkor elkezdhetnek gondolkozni a súlycsökkentésen, ami szintén nem egy utolsó szempont ha űrrepülésről van szó.
A metángáz hallatán nem feltétlenül ugrik be az embereknek az űrkorszak, sokkal inkább egy természetes gáz, amit egyesek akár a felfúvódott tehenekkel is társíthatnak. Az XCOR Aerospace első szuperszonikus metán rakétahajtóművének tesztjei azonban azt bizonyítják, hogy a jó öreg mocsárgáznak igenis lehetnek bolygóközi alkalmazásai. "Nem olyan jó mint a kerozin, de megtalálható a Marson és a Naprendszer más részein is" - taglalta a cég képviseletében Aleta Jackson a Discoverynek.
A hajtóanyag rendelkezésre állása más bolygókon rendkívül fontos, ha valaha is el akarunk szakadni a földi üzemanyagoktól és emellett még viszonylag tempós utazósebességre is szert szeretnénk tenni. Az XCOR 5M15 hajtóműve folyékony oxigént és folyékony metánt vegyítve ér el szuperszonikus sebességet, égése során 34 kN tolóerőt generál. A legtöbb rakéta folyékony oxigént és hidrogént, vagy szilárd hajtóanyagokat használ.
Keskeny kék lángcsóva keletkezik az égéskor, ugyanez a világűrben esernyőszerű alakot venne fel
Felmerülhet a kérdés, hogy eddig miért nem vették észre a Naprendszer leggyakoribb szénhidrogénjében rejlő lehetőségeket. A metán jelenlétét kimutatták a Mars légkörében, de emellett több másik világban is észlelték vagy biztosra veszik a létezését, ilyen a Titán és a Jupiter.
A metán emellett biztonságosabb is az emberekre nézve, a legtöbb rakéta hajtóanyag ugyanis kifejezetten mérgező. Egy másik előnye, hogy jóval magasabb hőmérsékleten is cseppfolyós marad, az űrsiklók kilövéséhez használt hidrogén folyékonyan tartásához -253 Celsiusos hőmérsékletre van szükség, a folyékony metánhoz elegendő -162 fok is. Az XCOR prototípusának tesztje (video) azt bizonyítja, hogy a metán meghajtási elv a gyakorlatban is működőképes.
A következőkben a hajtómű tökéletesítésén kell dolgozni a mérnököknek, az egyik első számú feladat a hűtés megoldása, ami nélkülözhetetlen az élettartam növeléséhez. Ha a hajtómű képes önmaga hűtésére, akkor elkezdhetnek gondolkozni a súlycsökkentésen, ami szintén nem egy utolsó szempont ha űrrepülésről van szó.