SG.hu·
Mérsékelt sikerrel zárult a Boeing óriásrakétájának repülése
Az Egyesült Államok új "mamut" rakéta generációjának első tagja, a Boeing Delta 4 Heavy kedden teljesítette első útját a floridai Cape Canaveralból. Bár a kilövés rendben lezajlott, az óriásrakétának nem sikerült rakományát pályára állítani.
A kilövés már eleve több napot csúszott, végül azonban az első fokozat hibájának tulajdonították azt, hogy nem sikerült két kisméretű műholdat geoszinkron pályára eljuttatni. "A vártnál rövidebb égést produkált az első fokozat. Ezt kompenzáltuk a második fokozat hosszabb első és második begyújtásával" - magyarázta Dan Collins, a Boeing alelnöke a SpaceflightNow.com kérdéseire válaszolva. A hosszabb égés azonban ahhoz vezetett, hogy a rakétának elfogyott az üzemanyaga az utolsó égés során, így a műholdak odavesztek.
Mindezek ellenére a Boeing szerint sikeresen teljesítették az "összes nagy célkitűzést". "Hatalmas mennyiségű adathoz jutottunk, amivel magabiztosan léphetünk tovább és megrendelőnk, az Egyesült Államok Légiereje is rendkívül elégedett volt" - mondta Collins.
Boeing Delta 4 Heavy
A kilövés fontos mérföldköve volt mind a katonai alkalmazások, mind a NASA űrsiklót felváltó törekvései számára. "A Delta 4 Heavy a legalkalmasabb amerikai kilövő eszköz, ami képes olyan súlyú rakomány szállítására, mint az űrsiklók" - mondta Phil Mc Allister a Futron védelmi tanácsadó cég szakértője. Mivel az űrsiklók többé már nem szállítanak műholdakat az űrbe és 2010-től végleg nyugállományba vonulnak, a nagy súlyok feljuttatása mind a NASA-nak, mind a Pentagonnak létfontosságú egy alternatívát szereznie.
A Delta 4 Heavy 70 méteres magasságba nyúlik és 23 tonnányi rakományt tud alacsony földkörüli pályára állítani, de az űrsiklóval ellentétben képes magasabb pályák elérésére is. Hat szilárd üzemanyagú gyorsító hozzáadásával a Boeing azt reméli, megduplázhatja a rakományt és a rakéta 50 tonnát tud majd eljuttatni alacsony földkörüli pályára.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Delta 4 Heavy egy olyan változata is készülőben van, ami egy ember repülte űrhajót, a NASA jövőbeli Crew Exploration Vehicle-jét is az űrbe tudná juttatni. Erre van egy másik alternatíva is, a Lockheed Martin Atlas 5 rakétájának egy nagyobb kivitele. A választás 2005-ben esedékes az űrhivatal részéről, ezért különösen fontos volt a sikeres teszt a Boeingnek.
Ugyanez a helyzet a Pentagonnal is, ami jövő nyáron a Titan 4B rakéták visszavonulásával szintén hordozó nélkül marad kémműholdjaihoz, és nem kívánja külföldi rakétákkal megoldani ezt a kényes feladatot. Jelenleg csak az európai Ariane 5 és az orosz Proton felel meg a célnak.
Videó megtekintése a fellövésről (MSNBC.com, előtte 10 másodperc reklám)
A kilövés már eleve több napot csúszott, végül azonban az első fokozat hibájának tulajdonították azt, hogy nem sikerült két kisméretű műholdat geoszinkron pályára eljuttatni. "A vártnál rövidebb égést produkált az első fokozat. Ezt kompenzáltuk a második fokozat hosszabb első és második begyújtásával" - magyarázta Dan Collins, a Boeing alelnöke a SpaceflightNow.com kérdéseire válaszolva. A hosszabb égés azonban ahhoz vezetett, hogy a rakétának elfogyott az üzemanyaga az utolsó égés során, így a műholdak odavesztek.
Mindezek ellenére a Boeing szerint sikeresen teljesítették az "összes nagy célkitűzést". "Hatalmas mennyiségű adathoz jutottunk, amivel magabiztosan léphetünk tovább és megrendelőnk, az Egyesült Államok Légiereje is rendkívül elégedett volt" - mondta Collins.
Boeing Delta 4 Heavy
A kilövés fontos mérföldköve volt mind a katonai alkalmazások, mind a NASA űrsiklót felváltó törekvései számára. "A Delta 4 Heavy a legalkalmasabb amerikai kilövő eszköz, ami képes olyan súlyú rakomány szállítására, mint az űrsiklók" - mondta Phil Mc Allister a Futron védelmi tanácsadó cég szakértője. Mivel az űrsiklók többé már nem szállítanak műholdakat az űrbe és 2010-től végleg nyugállományba vonulnak, a nagy súlyok feljuttatása mind a NASA-nak, mind a Pentagonnak létfontosságú egy alternatívát szereznie.
A Delta 4 Heavy 70 méteres magasságba nyúlik és 23 tonnányi rakományt tud alacsony földkörüli pályára állítani, de az űrsiklóval ellentétben képes magasabb pályák elérésére is. Hat szilárd üzemanyagú gyorsító hozzáadásával a Boeing azt reméli, megduplázhatja a rakományt és a rakéta 50 tonnát tud majd eljuttatni alacsony földkörüli pályára.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Delta 4 Heavy egy olyan változata is készülőben van, ami egy ember repülte űrhajót, a NASA jövőbeli Crew Exploration Vehicle-jét is az űrbe tudná juttatni. Erre van egy másik alternatíva is, a Lockheed Martin Atlas 5 rakétájának egy nagyobb kivitele. A választás 2005-ben esedékes az űrhivatal részéről, ezért különösen fontos volt a sikeres teszt a Boeingnek.
Ugyanez a helyzet a Pentagonnal is, ami jövő nyáron a Titan 4B rakéták visszavonulásával szintén hordozó nélkül marad kémműholdjaihoz, és nem kívánja külföldi rakétákkal megoldani ezt a kényes feladatot. Jelenleg csak az európai Ariane 5 és az orosz Proton felel meg a célnak.
Videó megtekintése a fellövésről (MSNBC.com, előtte 10 másodperc reklám)