22
  • Jonah
    #22
    amúgy respekt a kutatóknak... nem tartom kizártnak, hogy űrbéli méretekben gondolkozva több kilométeres tükröket is gyártsanak vele... majd jó lesz az égre nézve borotválkozni :D

    üdv.
  • Jonah
    #21
    Nos, mielőtt késhegyre menő vitába nem kezdtek: az üveg amorf szerkezetű, és igen, folyadék... csak megfelelően nagy a viszkozitása. tegyél le ma egy üveglapot az asztalra, úgy, hogy fél méterrel lógjon túl az asztalon. Tegyél rá valamit amivel nem törik el, de mégis terheli v alami a lelógó részt. hagyd így kb fél évtizedig. Az eredmény : szépen elgörbül az üveg...

    üdv.

    ui: az üvegnek tényleg nincs határozott olvadáspontja, mivel nincs kristályrácsa sem.
  • babajaga
    #20
    A vasvegyületeket csak hőkezelés után mérik keménységre anélkül keménységet mérni értelmetlen! Brinell keménységet a hőkezelt öntöttvasnál mérnek, acélnál soha! Acélnál edzés, megeresztés után Rockwell keménységet mérnek döntően, ritkán mérnek Wickers keménységet.Az üvegtábla meghajlásának nincs köze a keménységhez.
  • s821227
    #19
    Nameg diffúzióról hallottál már és rácstorzulásról?? :)
  • s821227
    #18
    Ez a Brinner keménységmérés acélnál! Megnyugtatlak, hogy üvegeknél is mérnek keménységet pl: mikroWickers! Ezeknél is van keménységmérés!! Megnyugtatlak hogy az üveg sem rögtön törik... Lásd nagy táblák hajlanak! De ezeknek is megvannak a szakaszai!
  • babajaga
    #17
    Ha vasnak nekinyomnak nagy erővel egy edzett acélgolyót akkor benyomódás keletkezik, így mérik pld az acél keménységét. Ha üvegnél teszik ezt akkor nem keletkezik benyomódás mert az üveg szétmorzsolódik,és törik.Ebből az is következik hogy az üveg nem folyik, mert ha nyomásra nem folyik akkor a saját súlyától még kevésbé.
  • Epikurosz
    #16
    Jajdejó.
  • maestro85
    #15
    Ilyen hülyeségekre bezzeg van pénz! Boccs, ezt muszáj volt nem kihagyni. Egyébként én sem látom valami, nagy techológiának. Egyszerűen "összedobták" ami volt a spájzban.
  • babajaga
    #14
    Az üveg ugyan megszilárdult oldat de ez nem jelenti azt hogy folyik.Ugyanis nagyon rideg. és az pont azt jelenti hogy a molekulái nem gördülnek egymáson hanem erőbehatásra szétszakadnak.
  • Remetix
    #13
    Wikipedia szerintez csak egy mítosz. Egyébként azért kerestem ott rá, mert valahol máshol is olvastam már korábban, hogy a régi ablaküvegek már a beépítéskor vastagabbak voltak alul.
  • waterman
    #12
    dehogy nincs! épp hogy egyre gyorsul az a fejlődés. egyre többen vagyunk, ergó egyre több mindenre gondolunk. a mindenki számára látványos fejlődés tényleg mintha lassulna, elvégre a mobiltelefon ugyanolyan már vagy 5 éve, csak ami belül van az változott gyökeresen. 5 éve is volt infrával működő budi, most is van (meki modnjuk újít és számzárat rak rá). az átlagember nem lát bele egy félvezető gyártásba, nem látja hogyan építik és mi minden kutatás kell egy ITER-hez, nem tudja miért akarják megépíteni a vlhc-t. internet 5 éve is volt, mára kicsit gyorsult. azt felejtik el, hogy egyre brutálisabban kiélezzük a technológiákat és egyre nagyobb befektetett javak kellenek a továbblépéshez. tehát átlag ember azt látja, hogy lapos képernyő. függetlenül attól, hogy az egy régi vagy új lcd, egy plasma, egy sed, vagy oled. neki az lapos és ennyit elég is tudnia.
  • Balu0
    #11
    Bizony bizony...

    Nemrég volt egy jó kis vita itt az sg-n mikor valaki felvetette hogy alig van technikai fejlődés... tessék kérem ezt a hírt egnézni.. ha ezt valaki 10 éve olvassa sci-fi-nek nézi :D
  • s821227
    #10
    Folyékony tükör! :) Az ionos folyadék sem nagy cucc, simán kerámia mátrixba ágyazott dolog és a kerámiát meg a tükröt a kristályszerkezet különbözteti csak meg (az üveg amorf kristályszerkezetű). A folyékony voltáról meg cska annyit hogy az üvegnek nincs kimondott megszilárdulási pontja. Csak üvegesedési hőmérséklete van amit viszkozitási értékhez társítanak (ha úgy vesszük akkor szobahőmérsékleten is folyékony). Pl.: ha megnézel egy régi üveget, ami ablakba volt beépítve és megméred fent meg lent a vestagságát akkor észreveszed hogy fent vékonyabb, magyarán lefolyt az évek során. Ezt az üvegesedési hőmérsékletet vákumban meg különböző adalékanyag hozzáadásával röhögve lehet módosítani. Mint minden más ez is a pénzről szól csak!!
  • Mr Gumby
    #9
    Mindjárt jönnek az "Ilyen hülyeségekre bezzeg van pénz" hozzászólások.
  • maestro85
    #8
    Juhúúú Miért is kell izgulni?
  • Vorpal
    #7
    mi csináltunk itt tüzijátékot a halaknak - az is volt vagy 120 - vigyék ha szeretik a csillógó dolgokat.DD
  • Sir Quno Jedi
    #6
    Azé ez má technológia. Ionos folyadék, szupravezető mágnesek, folyékony tükör vákuumban. Na. Végre valami izgalom!
  • darkhill
    #5
    de joh... csináltunk egy tükröt az ufoknak... Remélem ez is belekerül vagy 120 milkó dolcsiba
  • Sanyix
    #4
    2018-ra? hogy? Akkor akarnak egyáltalán újra emberi holdraszállást, bár sztem ez akkor úgy sem valósul meg a faszkodás miatt, és gondolom egy távcsövet nem egyben összeállítva vinnének oda, így valakinek össze kéne raknia.
  • lacalaca85
    #3
    Hejj, a zindex megmondta a frankót ezzel kapcsolatban:

    "Pedig egy 20-100 méteres lencsével rendelkező folyékony tükrös teleszkóp a Holdon sokkal halványabb csillagokat is észlelni tudna"

  • Szefmester
    #2
    mi nem.. de mások biztosan XD
  • Balu0
    #1
    nah, látunk mi még föld méretű exobolygót távcsővel.. :D