Hunter

Mérgező gázok a repülőgépeken

Toxikus gázok mérgezik a repülőgép pilótákat, képtelenné téve őket a biztonságos repülésre, állítják azok a pilóták, akik az úgynevezett "aerotoxic", légmérgezéses szindróma betegségként történő elismeréséért küzdenek.

Két hivatalos vizsgálat is indult miután felmerült a gyanú, hogy repülés közben erősen mérgező üzemanyag-szennyeződés szivárog a kereskedelmi utasszállítógépek kabinjait levegővel ellátó rendszerbe. Az utasokat és a legénységet egyaránt fenyegető jelenség felderítése érdekében a brit kormány már lépéseket is szándékozik tenni egy megfigyelő mérőműszer formájában, amit az utasszállítók fedélzetén több helyen is elhelyeznek, illetve 1500 pilóta fog átesni egy egészség felmérési tanulmányon, ami elsőként adhat átfogó képet a probléma kiterjedéséről.

A betegség felismeréséért június 18-án, hétfőn indítottak hadjáratot a többségükben visszavonult pilóták, akiknek meggyőződése, hogy a mérgező gázok miatt nem emelkedhetnek többé a magasba.

A sűrített levegőt rendszerint kiszívják a hajtóművekből a gép kabinjainak ellátására. Amennyiben a hajtómű szigetelése nem tökéletes, olaj szivároghat a hajtóműből a kabinba, mérgező trikrezil-foszfáttal(TCP)szennyezve meg a levegőt, nyilatkozott Susan Michaelis, aki szintén mérgezés miatt kényszerült feladni pilóta karrierjét. Michaelis, aki jelenleg az ausztrál Új Dél-Wales Egyetemen dolgozik, 250 pilótát tanulmányozott és eredményei szerint 85%-uk észlelte repülései során a szennyezett levegőt, ami Michaelis hasonlata szerint a "piszkos zokni" szagára emlékeztet. A fenti pilóták 57%-a panaszkodott egészségügyi problémákra az incidensekkel kapcsolatban, 8%-uk pedig egészségügyi okokból már visszavonult.

Michaelis meggyőződése, hogy a szennyeződés hosszú távú hatásaival a repülőtársaságok egyáltalán nem foglalkoznak. A kialakuló tünetek között megtalálhatók különböző idegrendszeri és légzőszervi problémák, emlékezet vesztés, akadozó beszéd és krónikus fáradtság. Michaelis hangsúlyozta, az utasok szempontjából sem közömbös, hogy a pilóta mennyire alkalmas a repülésre. Egy érintett pilóta a jelentések szerint elaludt a szimulátorban miután leadta a szolgálatot egy valódi gépen, ahol szintén a kellemetlen szagra panaszkodott a legénység. A társaság az eset után a pilótát azonnal alkalmatlannak nyilvánította a további repülésekre.

Brit részről a Polgári Repülési Hatóság (CAA) szóvivője elismerte, hogy tudnak a mérgező gázok által okozott incidensekről, azonban mindaddig semmit sem tudnak tenni, amíg be nem bizonyosodik, hogy az üzemanyag-szivárgásnak hosszú távú egészségi hatásai is vannak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #32
    Mint mondtam, a földön álláskor működik a rendes légkondi. A levegőben természetesen fűteni kell, amire a legyegyszerűbb és legolcsóbb mód a hajtómű hőjét használni.
  • Fenrir #31
    Bár van olyan, hogy "normális légkondi" (vannak kívülről felcsatlakoztatható kondikocsik), de sokszor a fedélzeti segédenergiaellátó (APU) szolgáltatja a légkondizást. Ez gyakorlatilag egy hajtóműhöz hasonlít csak éppen tolóerőt nem szolgáltat (régen segédhajtómű volt a neve).
  • stremix #30
    Pedig jobb ha elfogadod a tényt h a repülőgépeknek, amelyek túlnyomásos kabinnal vannak ellátva (a magasban lévő kisebb nyomású levegőhöz képest biztosít túlnyomást) nincsen más levegőrendszerük, csak a hajtómű első fokozatánál sűrített levegő jut az utastérbe és külön a pilótafülkébe. A hajtőmű hőjétől felmelegedett levegőt hűtik vissza (télen is) megfelelő mértékben, tehát 35°C-os melegben is 21-24°C-ra.
    Ennek biztonsági okai is vannak hajtóműleállás esetére, ilyankor a hajtómű még sokáig forró, és még van lehetőség a megfelelő hőmérséklet biztosítására a biztonságos magasság eléréséig.
    A légnyomást már nem lehet ilyen módon fenntartani, ahhoz be kell üzemelni a fedélzeti-hajtóművet, az A.P.U. generátort, ami nélkül a kormányszervek nagynyomású hidraulika-rendszere sem működne sokáig, na meg a futóművet sem lehetne kiengedni (csak kézzel kitekerni).
  • Lami #29
    Igazad van. Mentségemre: szerintem az emberek nagytöbbségében a légkondi, mint hűtés él.
  • BiroAndras #28
    Hűteni is szoktak, amíg a gép a földön áll. Ezt viszont normális légkondival csinálják, nem a hajtóművek levegőjével.
  • aDannyBoy #27
    gondolom nem is sejted, hogy a légkondicionálás (kondíció=körülmény) nem hűtést jelent, hanem szabályozást.

    ráadásul nem hiszem hogy a repcsiken hűteni kellene
    egyszer ha utazol, a bácsi majd biztos neked is bemondja hogy "a repülőgép fedélzetén 24, azon kívül pedig -52 fok van"
  • Papirzacsi #26
    Tényleg, ki kéne már javítani a cikket. Úgylátom nem csak nekem szúrja a szemem az a "kiszívni" szó. Nagy nyomású levegőt nem kell kiszívni, jön az magától... "A sűrített levegő egy részét elvezetik a hajtóművekből a gép kabinjainak ellátására." Ez így már egy fokkal értelmesebb lenne.
  • bakagaijin #25
    Ózont földközelben mondjuk a fénymásolók közelében lehet jó sokat találni, de a lézernyominga is jó példa.

    Pilóták meg nem csak a repüléstől égnek ki, sokan kapnak bőrrákot a sugárzástól, az általad említett kor környékén az egészségügyi alkalmassági vizsgákon szokták őket eltanácsolni. A pilóta meg akárhogy is nézzük: (hajós)kapitány, felel egy csomó mindenért, többek között az utasokért is. (Jó ez nem teljesen igaz, nem egyedül van, ott az első tiszt is, de a gépért a kapitány felel.)
  • babajaga #24
    Minden vegyianyagra érvényes a "bizonyos töménység".
  • babajaga #23
    Az "ózondús" levegő egy téves meghatározás, mert az oxigéndús levegő.