Hunter

Megkezdőd­tek a hi­per­szo­ni­kus próba­re­pü­lé­sek

Új, a hangsebesség hétszeresére képes sugárhajtómű tesztelésére került sor Ausztráliában. A brit védelmi minisztérium védőszárnyai alatt dolgozó Qinetiq által kifejlesztett Hyshot III jelű scramjet hajtómű az ausztrál Queensland Egyetem által épített Terrier-Orion rakéta kombinációban tette meg az idei évre tervezett három részből álló tesztrepülés első felvonását.

Ha a tesztsorozat sikerrel zárul, kikövezheti az utat egy minden eddiginél gyorsabb, interkontinentális légi utazás, valamint az űrbe szánt rakományok feljuttatásának költségcsökkentése előtt. Az első Hyshot még 2001-ben mutatkozott be, azonban a tesztrepülés kudarccal zárult, miután a rakéta lesodródott pályájáról.

A scramjet mechanikáját tekintve rendkívül egyszerű. Nincsenek mozgó alkatrészei, a hidrogén üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént teljes egészében a levegőből nyeri ki, ezáltal sokkal hatékonyabb a hagyományos rakétahajtóművekhez képest. Velük ellentétben oxigént nem kell szállítania, nagyobb helyet hagyva a hasznos tehernek, a rakománynak. Mindez szépnek tűnik, de azért van egy hátulütője: nem kezd el addig üzemelni, amíg el nem érte a hangsebesség ötszörösét. Ezen a sebességen a hajtóművön áthaladó levegő már elég sűrű és forró ahhoz, hogy gyújtás alakuljon ki. A kibocsátott gázok gyors tágulása hozza létre a tolóerőt. A kritikus sebesség eléréséhez a Hyshot III-mat egy hagyományos rakéta elejére csatolták, majd 10 perces utazás végén 314 kilométeres magasságba juttatták fel.

Innen zuhanórepülésben tért vissza a Földre. Az ereszkedés során a hajtómű elérte a 7,6 Mach csúcssebességét, ami valamivel több mint óránként 9000 kilométer. A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen repülés pontos levezénylése egyáltalán nem könnyű feladat. A kísérlet fő kihívásai a szélsőséges körülményekből és a korábban még ki nem próbált technikából adódtak, magyarázta a Hyshot program projekt vezetője, Allen Paull, a Queensland Egyetem munkatársa. Elmondása szerint a felszállás tökéletes volt, a rakéta hajtóművei rendeltetés szerint működtek, a scramjet adatait azonban még elemzik, így még nem lehet egyértelműen nyilatkozni a sikerről.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

A próba 35 kilométeres magasságban vette kezdetét, a zuhanó scramjet automatikusan gyújtotta be üzemanyagát, majd - hat másodpercnyi megfigyelést engedélyezve a projekt csapatnak - az 1 millió angol font értékű eszköz a földbe csapódott. A mostani repülés célja kizárólag az automatikus gyújtás tesztelése, valamint a szélcsatorna kísérletek eredményeinek igazolása volt. A hat másodperc igen csekélynek hathat az egymillió fonttal összevetve, a földön, szélcsatornában azonban csak egy-egy másodperc töredékére sikerül begyújtani a hajtóművet, ezért elengedhetetlen a légi kísérlet.

Szakértők szerint a Qinetiq hajtóműve az eddigi legrealisztikusabb a Hyshot kísérletek hajtóművei közül. Jóval hatékonyabb légbeömlővel rendelkezik a korábbiaknál és nagyobb sebességhatárokon belül működtethető, illetve minden eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten nyeli be a levegőt az égéskamrába. Ez lassan ugyan, de kezd közelíteni a kereskedelemben tervezett hajtóművek karakterisztikájához. Március 28-án újabb kísérleti repülés következik, ezúttal a japán űrügynökség, a JAXA hajtóművét próbálják ki hasonló körülmények között. Júniusban már egy olyan hajtómű indul, ami képes a 10 Mach sebességre is, ez utóbbit az Ausztrál Védelmi Tudományok és Technikák Szervezete (DSOTO) tervezte.



A hármas sorozat - ha sikerrel zárul - egy lépéssel közelebb hozhatja a scramjet kereskedelmi alkalmazását. Első körben minden bizonnyal műholdakat fognak alacsony földkörüli pályára állítani segítségükkel, de sokan szeretnék a polgári repülésben is viszontlátni, hiszen egy ilyen hajtómű 2 órára csökkentené a London-Sydney repülőutat.

Bár a megvalósulás még jó pár évre lehet, a projektnek nagy lökést adott, amikor a NASA 2004-ben sikerrel próbálta ki X-43A repülőgépét a Csendes-óceán felett. Az ember nélküli gép akkor a hangsebesség tízszeresével repült, új világcsúcsot állítva fel. A Queensland Egyetem szintén dolgozik egy légi járművön, amit scramjet hajtóművel lehetne felszerelni.

Rövid videó a kilövésről: letöltés.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #51
    "Ok akkor 380 km magasan mondjuk az ISS-re lehetne rakni vezérsíkokat?"

    Lehet, ha elég gyorsan megy, De nyílvánvalóan nem ez a helyzet, mivel akkor a légellenállás komolyan lassítaná.


    "Ha jó irányban emelkednek fel akkor nemkell vezérsík, nemkell semmilyen pályamódosítás, akkor oda érkeznek ahova kell."

    Azért ennyire pontosan nem lehet belőni. Minimális pályakorrekció mindenképp kell. Meg aztán le is kell szállni valahogy.

    "És magasra igenis van értelme emelkedni, mert sokkal jobb az az alig érezhető légellenállás, mint mondjuk 20km el lejjebb a 2 szer akkora nyomásnál."

    Igen, csakhogy csomó más műszaki probléma merül fel, ami miatt lehet, hogy nem éri meg.
  • Sanyix #50
    Ok akkor 380 km magasan mondjuk az ISS-re lehetne rakni vezérsíkokat? Csak mert ott is van valamennyi légellenállás, mivel az exoszféra 1000 km magasságig tart, és ez a légkör legfelső határa. A föld körül keringő űrállomásoknak is kell időnként egy pályakorrekció, mert attól a kevés légellenállástól is lassulnak hosszú idő alatt.
    Ha jó irányban emelkednek fel akkor nemkell vezérsík, nemkell semmilyen pályamódosítás, akkor oda érkeznek ahova kell. És magasra igenis van értelme emelkedni, mert sokkal jobb az az alig érezhető légellenállás, mint mondjuk 20km el lejjebb a 2 szer akkora nyomásnál. Így egy ideig egy hiperszonikus repülő nagyon kicsi lassulással repülhetne, nagyon gyorsan, a hajtóműnek csak az emelkedésnél, és a gyorsításnál kéne működni, nagy magasságon repülésnél már elég a lendület.
  • BiroAndras #49
    "mert 30 km-en még túl nagy a légellenállás ekkora sebességhez"

    Ahol van légellenállás, ott hatásosak a vezérsíkok. El kell találni az egyensúlyt. Túl magasra nincs értelme felmenni.
  • Sanyix #48
    A vezérsíkok azért vannak az űrsiklón, hogy a légkörben "pörögjön". Az űrben ezek meg sem mozdulnak :)
  • bnfront #47
    Amúgy az űrsiklón is vannak vezérsíkok mégis az űrbe pörög :) mer vannak fúvókái, sztem valami mutáns fél űrsikló lesz ebből.
  • Sanyix #46
    Ez a scramjetes rakéta igen, 30 km magasan indította be a hajtóművet, de felment 314 km magasra is. De a jovő hiperszonikus repülői biztos hogy 30 km-nél magasabban fognak repülni, mert 30 km-en még túl nagy a légellenállás ekkora sebességhez, erősen melegedne a gép, és nem is lenne gazdaságos.
  • BiroAndras #45
    "Pedig igaz, mert akkor 100 km magas alacsony földkörüli pályán elég lenne vezérsík forgolódásra, de nem elég, sőt semmit nem ér."

    Nem ilyen magasságról volt szó. Ha jól rémlik 30km-t mondtak. Persze, extrém ritka légkörben olyan sebességgel kéne menni a kormányozhatósághoz, ami már értelmetlen a Földön. Hogy konkréten mi merre hány méter, azt meg az illetékes mérnökök tudják, és ehhez képest tervezik a gépet. Szóval, ha vezérsíkokat raknak rá, akkor olyan magasságban fog menni, ahol még azok működnek.
  • uniu #44
    "Nem. Forduláskor az erőt a tehetetlenséggel szemben kell kifejteni."
    Nem errol beszeltem. Az aramlo levegorol volt szo, es a vezersikokra gyakorolt erohatasrol.
  • Sanyix #43
    Szóval végülis igaz amit írtál, de nemtudom mi köze ahhoz amit én írtam.
  • Sanyix #42
    "Ez nem igaz. Az erő lineárisan függ a nyomástól, és kb. négyzetesen a sebességtől. Az más kérdés, hogy nagyobb sebességnél azonos fordulókörhöz nagyobb erő kell."
    Pedig igaz, mert akkor 100 km magas alacsony földkörüli pályán elég lenne vezérsík forgolódásra, de nem elég, sőt semmit nem ér. De már jóval alacsonyabban sem ér túl sokat egy vezérsík kitérítése, mondjuk 50km-nél magasabban.
    És elvileg egy ilyen utasszállító eléggé meg fogja közelíteni azt a 100km-es magasságot, legalábbis az eddigi hiperszonikus utasszállító terveknél így képzelték el. De végülis ha megfelelő irányban emelkedik fel a gép, akkor nincs is szükség irányváltoztatásra.