Hunter
Megkezdődtek a hiperszonikus próbarepülések
Új, a hangsebesség hétszeresére képes sugárhajtómű tesztelésére került sor Ausztráliában. A brit védelmi minisztérium védőszárnyai alatt dolgozó Qinetiq által kifejlesztett Hyshot III jelű scramjet hajtómű az ausztrál Queensland Egyetem által épített Terrier-Orion rakéta kombinációban tette meg az idei évre tervezett három részből álló tesztrepülés első felvonását.
Ha a tesztsorozat sikerrel zárul, kikövezheti az utat egy minden eddiginél gyorsabb, interkontinentális légi utazás, valamint az űrbe szánt rakományok feljuttatásának költségcsökkentése előtt. Az első Hyshot még 2001-ben mutatkozott be, azonban a tesztrepülés kudarccal zárult, miután a rakéta lesodródott pályájáról.
A scramjet mechanikáját tekintve rendkívül egyszerű. Nincsenek mozgó alkatrészei, a hidrogén üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént teljes egészében a levegőből nyeri ki, ezáltal sokkal hatékonyabb a hagyományos rakétahajtóművekhez képest. Velük ellentétben oxigént nem kell szállítania, nagyobb helyet hagyva a hasznos tehernek, a rakománynak. Mindez szépnek tűnik, de azért van egy hátulütője: nem kezd el addig üzemelni, amíg el nem érte a hangsebesség ötszörösét. Ezen a sebességen a hajtóművön áthaladó levegő már elég sűrű és forró ahhoz, hogy gyújtás alakuljon ki. A kibocsátott gázok gyors tágulása hozza létre a tolóerőt. A kritikus sebesség eléréséhez a Hyshot III-mat egy hagyományos rakéta elejére csatolták, majd 10 perces utazás végén 314 kilométeres magasságba juttatták fel.
Innen zuhanórepülésben tért vissza a Földre. Az ereszkedés során a hajtómű elérte a 7,6 Mach csúcssebességét, ami valamivel több mint óránként 9000 kilométer. A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen repülés pontos levezénylése egyáltalán nem könnyű feladat. A kísérlet fő kihívásai a szélsőséges körülményekből és a korábban még ki nem próbált technikából adódtak, magyarázta a Hyshot program projekt vezetője, Allen Paull, a Queensland Egyetem munkatársa. Elmondása szerint a felszállás tökéletes volt, a rakéta hajtóművei rendeltetés szerint működtek, a scramjet adatait azonban még elemzik, így még nem lehet egyértelműen nyilatkozni a sikerről.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A próba 35 kilométeres magasságban vette kezdetét, a zuhanó scramjet automatikusan gyújtotta be üzemanyagát, majd - hat másodpercnyi megfigyelést engedélyezve a projekt csapatnak - az 1 millió angol font értékű eszköz a földbe csapódott. A mostani repülés célja kizárólag az automatikus gyújtás tesztelése, valamint a szélcsatorna kísérletek eredményeinek igazolása volt. A hat másodperc igen csekélynek hathat az egymillió fonttal összevetve, a földön, szélcsatornában azonban csak egy-egy másodperc töredékére sikerül begyújtani a hajtóművet, ezért elengedhetetlen a légi kísérlet.
Szakértők szerint a Qinetiq hajtóműve az eddigi legrealisztikusabb a Hyshot kísérletek hajtóművei közül. Jóval hatékonyabb légbeömlővel rendelkezik a korábbiaknál és nagyobb sebességhatárokon belül működtethető, illetve minden eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten nyeli be a levegőt az égéskamrába. Ez lassan ugyan, de kezd közelíteni a kereskedelemben tervezett hajtóművek karakterisztikájához. Március 28-án újabb kísérleti repülés következik, ezúttal a japán űrügynökség, a JAXA hajtóművét próbálják ki hasonló körülmények között. Júniusban már egy olyan hajtómű indul, ami képes a 10 Mach sebességre is, ez utóbbit az Ausztrál Védelmi Tudományok és Technikák Szervezete (DSOTO) tervezte.
A hármas sorozat - ha sikerrel zárul - egy lépéssel közelebb hozhatja a scramjet kereskedelmi alkalmazását. Első körben minden bizonnyal műholdakat fognak alacsony földkörüli pályára állítani segítségükkel, de sokan szeretnék a polgári repülésben is viszontlátni, hiszen egy ilyen hajtómű 2 órára csökkentené a London-Sydney repülőutat.
Bár a megvalósulás még jó pár évre lehet, a projektnek nagy lökést adott, amikor a NASA 2004-ben sikerrel próbálta ki X-43A repülőgépét a Csendes-óceán felett. Az ember nélküli gép akkor a hangsebesség tízszeresével repült, új világcsúcsot állítva fel. A Queensland Egyetem szintén dolgozik egy légi járművön, amit scramjet hajtóművel lehetne felszerelni.
Rövid videó a kilövésről: letöltés.
Ha a tesztsorozat sikerrel zárul, kikövezheti az utat egy minden eddiginél gyorsabb, interkontinentális légi utazás, valamint az űrbe szánt rakományok feljuttatásának költségcsökkentése előtt. Az első Hyshot még 2001-ben mutatkozott be, azonban a tesztrepülés kudarccal zárult, miután a rakéta lesodródott pályájáról.
A scramjet mechanikáját tekintve rendkívül egyszerű. Nincsenek mozgó alkatrészei, a hidrogén üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént teljes egészében a levegőből nyeri ki, ezáltal sokkal hatékonyabb a hagyományos rakétahajtóművekhez képest. Velük ellentétben oxigént nem kell szállítania, nagyobb helyet hagyva a hasznos tehernek, a rakománynak. Mindez szépnek tűnik, de azért van egy hátulütője: nem kezd el addig üzemelni, amíg el nem érte a hangsebesség ötszörösét. Ezen a sebességen a hajtóművön áthaladó levegő már elég sűrű és forró ahhoz, hogy gyújtás alakuljon ki. A kibocsátott gázok gyors tágulása hozza létre a tolóerőt. A kritikus sebesség eléréséhez a Hyshot III-mat egy hagyományos rakéta elejére csatolták, majd 10 perces utazás végén 314 kilométeres magasságba juttatták fel.
Innen zuhanórepülésben tért vissza a Földre. Az ereszkedés során a hajtómű elérte a 7,6 Mach csúcssebességét, ami valamivel több mint óránként 9000 kilométer. A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen repülés pontos levezénylése egyáltalán nem könnyű feladat. A kísérlet fő kihívásai a szélsőséges körülményekből és a korábban még ki nem próbált technikából adódtak, magyarázta a Hyshot program projekt vezetője, Allen Paull, a Queensland Egyetem munkatársa. Elmondása szerint a felszállás tökéletes volt, a rakéta hajtóművei rendeltetés szerint működtek, a scramjet adatait azonban még elemzik, így még nem lehet egyértelműen nyilatkozni a sikerről.
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A próba 35 kilométeres magasságban vette kezdetét, a zuhanó scramjet automatikusan gyújtotta be üzemanyagát, majd - hat másodpercnyi megfigyelést engedélyezve a projekt csapatnak - az 1 millió angol font értékű eszköz a földbe csapódott. A mostani repülés célja kizárólag az automatikus gyújtás tesztelése, valamint a szélcsatorna kísérletek eredményeinek igazolása volt. A hat másodperc igen csekélynek hathat az egymillió fonttal összevetve, a földön, szélcsatornában azonban csak egy-egy másodperc töredékére sikerül begyújtani a hajtóművet, ezért elengedhetetlen a légi kísérlet.
Szakértők szerint a Qinetiq hajtóműve az eddigi legrealisztikusabb a Hyshot kísérletek hajtóművei közül. Jóval hatékonyabb légbeömlővel rendelkezik a korábbiaknál és nagyobb sebességhatárokon belül működtethető, illetve minden eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten nyeli be a levegőt az égéskamrába. Ez lassan ugyan, de kezd közelíteni a kereskedelemben tervezett hajtóművek karakterisztikájához. Március 28-án újabb kísérleti repülés következik, ezúttal a japán űrügynökség, a JAXA hajtóművét próbálják ki hasonló körülmények között. Júniusban már egy olyan hajtómű indul, ami képes a 10 Mach sebességre is, ez utóbbit az Ausztrál Védelmi Tudományok és Technikák Szervezete (DSOTO) tervezte.
A hármas sorozat - ha sikerrel zárul - egy lépéssel közelebb hozhatja a scramjet kereskedelmi alkalmazását. Első körben minden bizonnyal műholdakat fognak alacsony földkörüli pályára állítani segítségükkel, de sokan szeretnék a polgári repülésben is viszontlátni, hiszen egy ilyen hajtómű 2 órára csökkentené a London-Sydney repülőutat.
Bár a megvalósulás még jó pár évre lehet, a projektnek nagy lökést adott, amikor a NASA 2004-ben sikerrel próbálta ki X-43A repülőgépét a Csendes-óceán felett. Az ember nélküli gép akkor a hangsebesség tízszeresével repült, új világcsúcsot állítva fel. A Queensland Egyetem szintén dolgozik egy légi járművön, amit scramjet hajtóművel lehetne felszerelni.
Rövid videó a kilövésről: letöltés.