Hunter
Pocsolyák a Marson
Az Opportunity marsjáró felvételeinek legújabb elemzése meghökkentő dolgokat tárt a kutatók elé: mintha folyékony víz lenne a bolygó felszínén.
A felvételek valójában két évvel ezelőtt készültek, még az Endurance-kráter bejárásakor. Az igen kétségesnek tűnő állítás nagy vihart kavart, hiszen a tudósok többsége szerint jelen körülmények között nem létezhet folyékony víz a Mars felszínén. A képek a Lockheed Martin képfeldolgozó csapatától származnak. Ron Levin fizikus és Daniel Lyddy mérnök a marsjárókat felügyelő NASA Sugárhajtómű Laboratórium (JPL) honlapjáról szedte le az Opportunity iker kameráinak képeit, majd a párba rendezést követően szeteoszkóposan újjáépítették azokat.
Az eredmény több mint érdekes, kékes jegyeket tárt a két kutató elé, melyek tökéletesen simának tűnnek. Olyannyira, hogy még a számítógép sem talált egyetlen másik olyan felszíni jegyet, ami simaságát tekintve megegyezett volna a sávokban felgyülemlett folyadéknak tűnő jelenséggel. Levin akinek édesapja a Viking leszállóegység élet nyomaira utaló kísérletének főfelügyelője volt azt állítja, a jegyek simasága és áttetszősége, a szélek egy síkban való fekvése mind arra utalnak, hogy víz vagy rendkívül tiszta jég látható a felvételeken.
Ezidáig egyetlen vízre utaló közvetlen megfigyelést sem sikerült végezni a kamerákkal. Az eddigi jelentések persze egyre több bizonyítékkal szolgálnak a folyékony víz jelenlétére, először csak a távolabbi múltban, tavaly azonban már felfedeztek olyan vízmosásokat és kráterfalakat is, melyeken a víz munkája legfeljebb néhány éves lehet. Utóbbi vízfolyások azonban rendkívül rövid életűek, szinte azonnal megfagytak, amint a felszínre bukkantak. Levin több kutatótársával, köztük a JPL-es Michael Hechttel számításokat is közzétett, felsorolva azokat a "mikro-környezeteket", ahol a víz megmaradhat, ezeket azonban legalább olyan szkepticizmus fogadta mint a felvételeket.
Phil Christensen, a marsjárók mini hőkibocsátási mérőműszerének fejlesztője a New Scientist kérdésére elmondta, nem a hőmérséklet, sokkal inkább a Mars vékony légköre áll a víz útjába. A légkör - ami valójában inkább már egy vákuum - szinte azonnal elpárologtatja vagy szublimálja a vizet, legyen az folyékony vagy jég. Ezzel együtt elméletileg lehetségesnek tartja a folyékony víz kinyerését a talajból, sőt, rendkívül különleges körülmények között akár fennmaradását is. A kérdés, hogy mik is ezek a "rendkívül különleges körülmények" és léteznek-e a mai Marson?
Christensen szerint egy olyan helyen, ahol egyáltalán nincs szél, létrejöhet egy stagnáló páraréteg egy folyékony felszín fölött, ami meggátolja a gyors elpárolgást. A Marson azonban erre nem sok esély van, mondhatjuk úgy is, hogy gyakorlatilag a nullával egyenlő, összegzett Christensen. Levin szerint ez koránt sincs így. Elemzései azt bizonyítják, hogy létezhetnek szélmentes övezetek a marsi napok bizonyos szakaiban egyes védett helyeken. Ilyen lehet az Endurance védelmet nyújtó belseje is, ahol nyáron délidőben létrejöhet a szélcsend. Emellett, ha a víz kellő mértékben sós - amire az eddigi felfedezések szerint szintén jó esély van a Marson -, akár egészen alacsony hőmérsékleteken is stabil maradhat.
Bár az Opportunity saját tempójához mérten már igen messze jár a területtől, Levin úgy véli, egy egyszerű kísérlettel igazolható lenne a folyadék jelenléte, ha újra hasonló jegyekre bukkannának. A vizsgálathoz nem kell más csak a robot fúrója, amit belenyomva a víznek tűnő anyagba egyértelműen megállapítható halmazállapota. Ha valamilyen kőzet vagy jég, akkor a fúró nyoma félreérthetetlenül benne marad, ha folyadék, akkor viszont nem lesz látható a fúró munkája.
A felvételek valójában két évvel ezelőtt készültek, még az Endurance-kráter bejárásakor. Az igen kétségesnek tűnő állítás nagy vihart kavart, hiszen a tudósok többsége szerint jelen körülmények között nem létezhet folyékony víz a Mars felszínén. A képek a Lockheed Martin képfeldolgozó csapatától származnak. Ron Levin fizikus és Daniel Lyddy mérnök a marsjárókat felügyelő NASA Sugárhajtómű Laboratórium (JPL) honlapjáról szedte le az Opportunity iker kameráinak képeit, majd a párba rendezést követően szeteoszkóposan újjáépítették azokat.
Az eredmény több mint érdekes, kékes jegyeket tárt a két kutató elé, melyek tökéletesen simának tűnnek. Olyannyira, hogy még a számítógép sem talált egyetlen másik olyan felszíni jegyet, ami simaságát tekintve megegyezett volna a sávokban felgyülemlett folyadéknak tűnő jelenséggel. Levin akinek édesapja a Viking leszállóegység élet nyomaira utaló kísérletének főfelügyelője volt azt állítja, a jegyek simasága és áttetszősége, a szélek egy síkban való fekvése mind arra utalnak, hogy víz vagy rendkívül tiszta jég látható a felvételeken.
Ezidáig egyetlen vízre utaló közvetlen megfigyelést sem sikerült végezni a kamerákkal. Az eddigi jelentések persze egyre több bizonyítékkal szolgálnak a folyékony víz jelenlétére, először csak a távolabbi múltban, tavaly azonban már felfedeztek olyan vízmosásokat és kráterfalakat is, melyeken a víz munkája legfeljebb néhány éves lehet. Utóbbi vízfolyások azonban rendkívül rövid életűek, szinte azonnal megfagytak, amint a felszínre bukkantak. Levin több kutatótársával, köztük a JPL-es Michael Hechttel számításokat is közzétett, felsorolva azokat a "mikro-környezeteket", ahol a víz megmaradhat, ezeket azonban legalább olyan szkepticizmus fogadta mint a felvételeket.
Phil Christensen, a marsjárók mini hőkibocsátási mérőműszerének fejlesztője a New Scientist kérdésére elmondta, nem a hőmérséklet, sokkal inkább a Mars vékony légköre áll a víz útjába. A légkör - ami valójában inkább már egy vákuum - szinte azonnal elpárologtatja vagy szublimálja a vizet, legyen az folyékony vagy jég. Ezzel együtt elméletileg lehetségesnek tartja a folyékony víz kinyerését a talajból, sőt, rendkívül különleges körülmények között akár fennmaradását is. A kérdés, hogy mik is ezek a "rendkívül különleges körülmények" és léteznek-e a mai Marson?
Christensen szerint egy olyan helyen, ahol egyáltalán nincs szél, létrejöhet egy stagnáló páraréteg egy folyékony felszín fölött, ami meggátolja a gyors elpárolgást. A Marson azonban erre nem sok esély van, mondhatjuk úgy is, hogy gyakorlatilag a nullával egyenlő, összegzett Christensen. Levin szerint ez koránt sincs így. Elemzései azt bizonyítják, hogy létezhetnek szélmentes övezetek a marsi napok bizonyos szakaiban egyes védett helyeken. Ilyen lehet az Endurance védelmet nyújtó belseje is, ahol nyáron délidőben létrejöhet a szélcsend. Emellett, ha a víz kellő mértékben sós - amire az eddigi felfedezések szerint szintén jó esély van a Marson -, akár egészen alacsony hőmérsékleteken is stabil maradhat.
Bár az Opportunity saját tempójához mérten már igen messze jár a területtől, Levin úgy véli, egy egyszerű kísérlettel igazolható lenne a folyadék jelenléte, ha újra hasonló jegyekre bukkannának. A vizsgálathoz nem kell más csak a robot fúrója, amit belenyomva a víznek tűnő anyagba egyértelműen megállapítható halmazállapota. Ha valamilyen kőzet vagy jég, akkor a fúró nyoma félreérthetetlenül benne marad, ha folyadék, akkor viszont nem lesz látható a fúró munkája.