Hunter
"Barlangok" a Marson
A NASA Mars Odyssey szondájának felvételét tanulmányozó tudósok különös, barlangbejáratokra emlékeztető alakzatokra figyeltek fel, melyekből eddig hetet sikerült összeszámolni.
A barlangnak tűnő objektumok a Mars egyenlítője közelében fekvő Arsia Mons vulkán oldalában helyezkednek el. Hogy valóban a vulkanikus hegybe benyúló mélyedésekről van szó, azt alátámasztani látszanak a szonda Themis (hőkibocsátás leképező rendszer) műszerének hőadatai is.
A felfedezés részleteiről a Houstonban megrendezett Hold- és Bolygótudományi Konferencián számolt be Glen Cushing, az Egyesült Államok Földtani Felügyeletének (USGS) munkatársa, a Themis felügyelője, hangsúlyozva, hogy eredményeik igen nagy jelentőséggel bírhatnak a marsi élet kutatását illetően. A barlangok lehetnek az egyedüli természetes szerkezetek, melyek képesek megvédeni a primitív életformákat a mikrometeoroktól, az UV sugárzástól, a napkitörésektől és a nagy energiájú részecskék ostromától. Ennélfogva tökéletes helyek lehetnek egy jövőbeli emberi bázis vagy az ősi élet nyomait kutató expedíciók számára, mivel ezek a helyek menedéket nyújtanak az elemek, különösen a vörös bolygót sújtó porviharok és hőmérsékletingadozások ellen, sőt vízjég tárolására is alkalmasnak tűnnek.
A Themis mérései szerint napközben az egyik képződmény, ami az "Annie" becenevet kapta, melegebb mint a környező mélyedések, viszont hűvösebb, mint a napsütötte területek. Éjszaka viszont szinte minden más környező tereptárgynál magasabb hőmérsékletet regisztrált a műszer.
Cushing szerint ezek a megfigyelések egyértelműen egy barlang jellemvonásait tükrözik vissza, hozzátéve, hogy a bolygón mindeddig sehol máshol nem láttak hasonló jegyeket. A kutatók a barlangesélyes képződményeket a "hét nővérnek" keresztelték el, Annie mellett így az alábbi neveket osztották ki: Dena, Chloe, Wendy, Abbey, Nicki és Jeanne. A képeken a bejáratok, mint egy-egy függőleges "tetőablak" sötétlenek a vulkán oldalában, szélességük 100 és 252 méter között mozog. A többi paraméterről csak becslések állnak rendelkezésre, mivel az esetek többségében nem látni a barlangok alját, kivételt képez a Dena, ami az adatok szerint 130 méter mélyen nyúlik be a föld alá, a többinél csak a minimum mélységek ismertek. Ennek fényében a kutatók számításai szerint a barlangok 73-96 méter mélyen nyúlhatnak a felszín alá.
A NASA másik szondája, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) tudományos munkájának fófelügyelője, Alfred McEwen szerint hihető a barlangelmélet. A bolygó rendelkezik vulkánokkal és az egykor hömpölygő láva nagy valószínűséggel kérget alakított ki miközben végigfolyt a vulkán oldalán, lávacsatornák vagy barlangok hálózatát hagyva maga mögött, így McEwen egyetért kollégájával, egyedül a vízjéggel kapcsolatos feltevést tartja valószínűtlennek.
Az MRO másik munkatársa, Randy Kirk szerint jóval többet is megtudhatnak a feltételezett barlangokról szondájuk HiRISE kamerájával, amit az egyenesen lefelé bámuló Themis-szel ellentétben különböző szögekbe állítva jobb betekintést nyújt az objektumok belsejébe, képes lehet megmondani milyen vastag a barlang mennyezete, illetve, hogy valóban barlangokról van-e szó.
A barlangnak tűnő objektumok a Mars egyenlítője közelében fekvő Arsia Mons vulkán oldalában helyezkednek el. Hogy valóban a vulkanikus hegybe benyúló mélyedésekről van szó, azt alátámasztani látszanak a szonda Themis (hőkibocsátás leképező rendszer) műszerének hőadatai is.
A felfedezés részleteiről a Houstonban megrendezett Hold- és Bolygótudományi Konferencián számolt be Glen Cushing, az Egyesült Államok Földtani Felügyeletének (USGS) munkatársa, a Themis felügyelője, hangsúlyozva, hogy eredményeik igen nagy jelentőséggel bírhatnak a marsi élet kutatását illetően. A barlangok lehetnek az egyedüli természetes szerkezetek, melyek képesek megvédeni a primitív életformákat a mikrometeoroktól, az UV sugárzástól, a napkitörésektől és a nagy energiájú részecskék ostromától. Ennélfogva tökéletes helyek lehetnek egy jövőbeli emberi bázis vagy az ősi élet nyomait kutató expedíciók számára, mivel ezek a helyek menedéket nyújtanak az elemek, különösen a vörös bolygót sújtó porviharok és hőmérsékletingadozások ellen, sőt vízjég tárolására is alkalmasnak tűnnek.
A Themis mérései szerint napközben az egyik képződmény, ami az "Annie" becenevet kapta, melegebb mint a környező mélyedések, viszont hűvösebb, mint a napsütötte területek. Éjszaka viszont szinte minden más környező tereptárgynál magasabb hőmérsékletet regisztrált a műszer.
Cushing szerint ezek a megfigyelések egyértelműen egy barlang jellemvonásait tükrözik vissza, hozzátéve, hogy a bolygón mindeddig sehol máshol nem láttak hasonló jegyeket. A kutatók a barlangesélyes képződményeket a "hét nővérnek" keresztelték el, Annie mellett így az alábbi neveket osztották ki: Dena, Chloe, Wendy, Abbey, Nicki és Jeanne. A képeken a bejáratok, mint egy-egy függőleges "tetőablak" sötétlenek a vulkán oldalában, szélességük 100 és 252 méter között mozog. A többi paraméterről csak becslések állnak rendelkezésre, mivel az esetek többségében nem látni a barlangok alját, kivételt képez a Dena, ami az adatok szerint 130 méter mélyen nyúlik be a föld alá, a többinél csak a minimum mélységek ismertek. Ennek fényében a kutatók számításai szerint a barlangok 73-96 méter mélyen nyúlhatnak a felszín alá.
A NASA másik szondája, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) tudományos munkájának fófelügyelője, Alfred McEwen szerint hihető a barlangelmélet. A bolygó rendelkezik vulkánokkal és az egykor hömpölygő láva nagy valószínűséggel kérget alakított ki miközben végigfolyt a vulkán oldalán, lávacsatornák vagy barlangok hálózatát hagyva maga mögött, így McEwen egyetért kollégájával, egyedül a vízjéggel kapcsolatos feltevést tartja valószínűtlennek.
Az MRO másik munkatársa, Randy Kirk szerint jóval többet is megtudhatnak a feltételezett barlangokról szondájuk HiRISE kamerájával, amit az egyenesen lefelé bámuló Themis-szel ellentétben különböző szögekbe állítva jobb betekintést nyújt az objektumok belsejébe, képes lehet megmondani milyen vastag a barlang mennyezete, illetve, hogy valóban barlangokról van-e szó.
