Hunter

Szoftverjavítás végzett a Mars-szondával

Emberi hibának, egész pontosan egy szoftverjavításnak tudható be a NASA Mars Global Surveyor szondájának elvesztése, jelentette be az amerikai űrhivatal.

Az MGS közel 10 évet töltött az űrben, amikor a NASA 2006. november 2-án elvesztette vele a kapcsolatot. Többszöri próbálkozás után, melyeket más amerikai szondák is segítettek, a NASA feladta és beletörődött, hogy az űrszonda végleg elnémult, az ügyben belső vizsgálat indult.


A szonda megérkezése a Kennedy Űrközpontba

A felállított vizsgálóbizottság pénteken adta ki előzetes jelentését, melyben "balszerencsés fordulatok sorozatára" hivatkoznak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szonda vesztét egyértelműen a fedélzeti számítógép rossz memóriacímére küldött parancsok okozták. Ez 2006 júniusában történt, melynek eredményként "megsérült két önálló paraméter, súlyos következményeket vonva maga után a szondára nézve", állítja a jelentés.

A két hibás paraméter arra késztette a szonda egyik nappanel tömbjét, hogy megpróbáljon túlfordulni fizikai korlátain, amikor a földi irányítás utasítást adott arra, hogy november 2-án elforduljon a Naptól. A rutinművelet során a szonda számos hibajelzést adott, a végén azonban azt jelentette, hogy stabilizálta helyzetét, ez volt az utolsó kommunikációja. Valójában, mivel a panelek megpróbáltak túlfordulni a lehetséges határon a szonda egy speciális hibamódba kapcsolt, átpozicionálva magát az űrben. Új helyzetében két akkuja közül az egyik azonban közvetlenül a Nap felé fordult, ami a heves hőhatásokra túlmelegedett. A szonda az eseményt túltöltődésként értékelte és fokozatosan leállította a töltési folyamatot, a másik akku egymagában viszont már képtelen volt ellátni az MGS-t, 12 óra leforgása alatt mindkét akku lemerült.


A földi irányítás nem volt tudatában a történéseknek, ami a második "paraméterben" beállt változásnak tudható be. Ez a paraméter a Földdel kommunikáló antennát pozicionálta át, innentől kezdve megszűnt a kommunikáció a Föld és a szonda között, ezért nem észlelhették az MGS mérnökei a veszélyes hő és energia helyzetet, taglalja a jelentés.

A sors iróniája, hogy a 2006. júniusi szoftver feltöltés valójában egy hiba kijavítását célozta, ami 2005 szeptemberében keletkezett. Akkor két mérnök különbözőképpen igyekezett kiiktatni két felesleges vezérlő rendszert a fentebb már említett földi kommunikációt biztosító antennánál. A művelet inkonzisztenciához vezetett a számítógépben, ezt orvosolta volna a júniusi javítás.

A jelentés szerint a földi irányítás az érvényben lévő procedúrák és folyamatok szerint vezette a küldetést, ezek azonban "alkalmatlanok" voltak a hibák elkerülésére. A bizottság szerint amennyiben az alkalmazott eljárás mélyrehatóbb, vagy a csapat felismeri és kijavítja a a felmerült alkalmatlanságokat mindez nem történik meg. Az MGS így is a valaha volt leghosszabb Mars-kutatási időszakot mondhatja a magáénak, és valószínűleg pontosan ez okozta a vesztét. Eredeti tervezett élettartamának a négyszeresénél járt és már negyedszer hosszabbították meg küldetését.


A költségcsökkentésekkel küzdő bolygókutatás kénytelen minden eszközt bevetni a gazdaságosság érdekében, ezért egyre gyakoribbak lesznek a NASA-nál a kiöregedett szondák és egyéb űreszközök. A bizottság ugyan nem talált közvetlen bizonyítékot arra nézve, hogy a lecsökkentett költségvetés és dolgozói létszám vezetett az anomáliához, azt azonban leszögezték, hogy a megvonások jelentősen emelik a kockázatot. A jelentés elmarasztalja a küldetés vezetőit, mivel azok nem végeztek időszakos vizsgálatokat, melyekkel meggyőződhettek volna, hogy az általuk vezérelt szonda a lehető legjobb irányítás alatt áll-e.

A NASA saját bevallása szerint igen kemény leckét kapott, melyből mindenképpen tanulniuk kell. Az összes jelenleg futó Mars-expedíció átfogó vizsgálaton fog átesni, jelezte állásfoglalásában a Mars-kutatási program vezetője, Fuk Li.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #36
    "Sztem nem a proci a nagy energifaló, hanem a mechanikus részek"

    A mechanika csak itkán működik, a proci folyamatosan (legalábbis amikor dolgozik a cucc, nem csak utazik).
  • BiroAndras #35
    "Én azt próbáltam elmondani, hogy ha a ROM-ba égeted az OS-t, akkor azt nem lehet kinyírni földi parancsokkal. Stimmt?"

    Ebben igazad is van, a többi résszel vitatkoztam.
  • Epikurosz #34
    Elbeszélünk egymás mellett.
    Én azt próbáltam elmondani, hogy ha a ROM-ba égeted az OS-t, akkor azt nem lehet kinyírni földi parancsokkal. Stimmt?
    A fogyasztás más téma. Sztem nem a proci a nagy energifaló, hanem a mechanikus részek (antennák, napelemek ide-oda tekergetése). Különben az energia ügyekben én már régóta mantrázom, hogy nem elég egy energiaforrás, kell mellette pld. radioaktív sugárzást hasznosító aksi is.
  • BiroAndras #33
    Ja, és még 1 : A szonda ugye 10 éves, tehát a proci éa az OS is gyakorlatilag múzeumi darab.
  • BiroAndras #32
    Az ilyen szondákon nagyon spórolni kell az energiával, nem lehet 150+ W-ot zabáló procikat fellőni. Plusz el kell viselniük az intenzív sugárzást évekig, így nem lehet akármilyen kis csíkszélességű procit használni (vagy nehéz és ezért drága árnyékolás kell, ami nem is nyújt teljes védelmet). Szóval ezek a procik sokkal kisebb teljesítményűek, mint ami neked otthon van (RAM dettó), így az OS sem lehet olyan nagy és komplex (mellesleg egyszerűbb OS = kevesebb hiba). Viszont itt legalább lehet feltétlezni, hogy a júzer nem egységsugarú, hanem tudja, hogy mit csinál, és se vírus se hacker nem nagyon veszélyeztet.
  • dez #31
    Na ja, de a legjobb OS sem véd meg attól, ha ugyanannak a programnak két rutinja eltérően használ egy a program saját területeként vett memóriaterületet.
  • Epikurosz #30
    Azért ez elég nagy blama, hogy egyáltalán ki lehet ütni az oprendszert. Az oprendszernek olyannak kelle lennie, hogy soha, semmilyen alkalmazás ne tudjon tiltott memóriacímre írni, vagyis minden alkalmazás egy virtuális gépen fusson (JVM-ugye ismerős?).
    Az oprendszert meg nem kell frissíteni, minden újabb feladat elvégezhető célalkalmazásokkal is. Akár ROM-ba is lehet égetni az egész oprendszert. és akkor azt csak az atombomba tudja kiütni.
    -------------
    No, de másért jöttem ide:
    ma este 8 órakor érdemes rákattanni a Polaris Csillagvizsgáló honlapjára, mert Galántai Zoltán az űrvárosok témáját fogja boncolgatni élő adásban. www.mcse.hu
    "Az űrvárosokig és tovább (Galántai Zoltán) (élő közvetítés, 120 perc)"

    webcast - Jól mondom?

  • Bexter #29
    A vád, gondatlanságbol elkövetett Mars szonda gyilkosság!
  • dez #28
    Hát, annak a mondatnak akkor van értelme, ha így néztek ki a NASA-tól küldött parancsok: memóriacím, parancs - és mondjuk valaki a 2457743-es bájt helyett a 5345345-es bájtra küldte a kis parancsát... Hát, szép is lenne, ha ez így menne. De amúgy a jelentésben le is van írva, hogy nem ez történt. 2 programozó egymással nem egyeztetve módosította a programot, így ugyanaz a memóriacím mást jelentett az egyik által írt kódnak, mint a másiknak. De ez sokáig nem derült ki, mert nem kapott olyan parancsot a szonda, amiben ez számított volna. Aztán amikor ez mégis megtörtént, a parancs hatására az adott programrész nem a megfelelő helyre írta be a parancsnak megfelelően módosított paramétert.
  • sathinel #27
    hát ja) elég béna a OS lehet ha még a memóriacímzést sem ellenörzi, hogy ne akadjon ha ott van valami. már ha tényleg memóriacímre írták. Linux alatt hack közben lehet olyat csinálni, hogy a memóriában futó alkalmazás helyére direktben beilleszted a progidat. Ha béna a rendszergizda, akkor símán észre sem veszi, hisz a rendszer újraindítja máshol a hiányzó alkalmazást. Amit beillesztettél meg jogosultságod van. mivel azt ellopod az előző progitól. más helyzetben elég értelmetlennek tűnik, vagy az OS nem túl bonyolult:D