Hunter

Jobb képet ad a kétszínű LED

A fénykibocsátó diódák, LED-ek általában egy bizonyos színű fényt sugároznak ki, azonban egy ritka földfém alkalmazásával két különböző szín között váltogatva kisebb képpontokhoz, ezáltal az eddigieknél is nagyobb felbontású képernyőkhöz juthatunk.

A drezdai Rossendorf Kutató Intézet által elkészített új, szilícium LED egy félvezető szilícium rétegből és egy szigetelő szilícium-dioxid rétegből tevődik össze, utóbbi egy 100 nanométer vastagságú gátat képez az elektronok áramlása előtt. Ebbe a rétegbe ültetik be a fent említett ritka anyagot, az európiumot. Elektromos feszültséget vezetve a szilícium-dioxid rétegbe megnyílik az út az elektronok előtt, melyek egy kvantummechanikai folyamattal, az úgynevezett alagút-effektussal lépik a gátat. Az elektronok beleütköznek az európium atomokba, magasabb energia állapotot adva nekik, melyek miközben visszatérnek eredeti állapotukba, fényt bocsátanak ki.

Ez a folyamat önmagában még nem biztosít két különböző színt, a kapott fény színe ugyanis általában nem változtatható meg, mivel az a félvezetőhöz rendelt atomok kémiájától függ. Korábban már sikerült bemutatni, hogy egy másik félvezető gerjesztésével lehetséges kétszínű LED előállítása, ehhez azonban szükség volt egy gallium nitrid félvezetőre és két különböző elemre, európiumra és erbiumra. A technika azonban nem bizonyult életképesnek, mivel a gallium nitrid drága, a két különböző atom pedig még bonyolulttá is teszi az eszköz elkészítését.

Az európium viszont képes két különböző kémiai állapotban is képes létezni, más és más reakciókat váltva ki az alagutazó elektronoknál, így nincs szükség újabb elemre és félvezetőre. Az európium állapotától függően a LED most kék vagy vörös fényt bocsát ki, illetve képes mindkét szín egyidejű megjelenítésére is, ekkor lila fényt kapunk.

A csapat az európium mellé mégis szeretne egy újabb elemet beültetni a szilíciumba, a terbiumot, így ugyanis a kék és vörös mellett a LED zölden is ragyoghatna. A három színt elnézve nem nehéz kitalálni a németek végcélját, egy RGB LED-et szeretnének kifejleszteni, ami képes a három fő szín között kapcsolgatni. Egy ilyen LED bevezetése kisebb pixeleket, azaz nagyobb felbontást eredményezne. Emellett a szilícium LED-eket a már meglévő elektronikákkal kombinálva optoelektronikai eszközöket kapnánk, melyek fény és elektromos úton is képesek a jelek fogadására, rendkívüli módon felgyorsítva a számítógépek közötti információ átadást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • cain #31
    pl. allotróp módosulat a kémiában. az állatorvosi ló általában a szén, amelynek allotróp módosulatai a közismert grafit, a még ismertebb gyémánt, és a sokkal kevésbé ismert fullerén.
  • dez #30
    Lehet. Csak akkor nem tudom, mi értelme az ilyen hajtásnak (nagy impulzus rövid ideig). Logikus lenne, hogy ezzel többet lehet kihozni a LED-ből.
    (Egyébként itt - 0.1ms 1/10 duty cycle -> 1kHz a freki.)
  • asdefge #29
    Jaj, bocsi: nem ritka földfém
    Ritkaföldfém.
    Nem mindegy, tessék csak ráguglizni :-)
  • asdefge #28
    Nem kötözködés, de:
    1/10 kitöltéssel 100 mA, az ippeg 10 mA átlagáram, ami pont a fele a 20 mA-nek.
    Ezt sajna így kell számolni. A max impulzusáramot nem lépheted túl, mert akkor amiatt károsodik a félvezető, a max átlagáramot sem, mert akkor meg túlmelegszik, abba hal bele.
    Az átvitt átlagáram hatására pedig - karakterisztikától függ a dolog - az annak megfelelő fényerővel világít a LED. A villogás itt nem igazán játszik szerepet, mert annyira magas a frekvencia - jobb helyeken a kHz-es értékeket is megcélozhatják.
  • uniu #27
    Tessék megtanulmi olvasni!
    váltakozóáram != váltóáram

  • Hedgehunter #26
    elozo 6 hsz kinai nekem...
  • dez #25
    Én nem egészen erről beszéltem. Ha az impulzusszélesség elég kicsi (pl. 1/10 duty cycle, 0.1ms pulse width), akkor az egyenáramú hajtáshoz képest - károsodás nélkül - sokszoros lehet az alkalmazott áramerősség (100+mA vs. 20mA) [és ennek megfelelően a feszültség is megnő], aminek következtében nagyobb fényerőt lehet elérni, mintha DC-ben menne 20mA-rel.
  • oneman #24
    +nem nagy impulzusokkal :)
    hanem impulzus szélesség modulációval...
    fogsz egy sima négyszögjelet, és változtatod a kitöltési tényezőjét, ettől lesz a LED-ed sötétebb vagy világosabb...
  • dez #23
    Azt hiszem, igazad van. Csakhogy itt a visszirányú, azaz ellentétes polaritású meghajtásról volt szó. Minden LED doksijában találsz majd egy olyat, hogy Absolute Maximum Ratings/Reverse Voltage, általában 5V.
  • oneman #22
    nem a feszültséget nem szereti, hanem az áramot...
    a feszültség az a dinamikus ellenállás és az átfolyó áram miatt adott

    egy adott áramérték felett a disszipált teljesítmény már nem egészésges neki, és tönkremegy

    szumma: nem feszültség, hanem áramkényszert kell alkalmazni, ha LED-et hajtunk meg