Hunter
Elveszett a Mars Global Surveyor
Úgy tűnik befejezte pályafutását a NASA Mars Global Surveyor szondája. Az űrügynökség november 2-án vesztette el jeleit, és bár az elmúlt napokban több módon is próbálta megtalálni a műholdat, az erőfeszítések nem jártak sikerrel.
Legutóbb, kedden az Opportunity marsjáró kísérelte meg befogni jeleit, eredménytelenül. Utoljára november 5-én sikerült egy nagyon gyenge jelet észlelni, ezzel végérvényesen lezárulni látszik a vörös bolygóra valaha küldött leghosszabb és legtermékenyebb küldetés.
Az előzetes vizsgálatok szerint egy nappanel lehet a bűnös, melynek meghibásodása miatt a szonda nem képes elegendő energiát termelni a kommunikációhoz. Ez persze még nem hivatalos jelentés, a mérnökök folyamatosan dolgoznak a hiba okának kiderítésén.
A kapcsolat helyreállításáért már szinte minden lehetséges megoldást végigzongoráztak, eredmény nélkül. A Mars Global Surveyor így is minden várakozáson felül teljesített, megfigyeléséből felfedezések sokasága eredt. Kamerájával több mint 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.
Hétfőn a keresésbe beszállt a NASA legújabb mars-szondája, a Mars Reconnaissance Orbiter is, ami kameráival vizuálisan igyekszik felfedezni elnémult társát. Az MRO három műszerét is csatasorba állította, így a csillagkövető, a környezetvizsgáló és a legerősebb, legnagyobb felbontással dolgozó kamerája is az MGS nyomai után kutatott. A 750 felvétel eddigi elemzése azonban nem hozott eredményt, bár a szakértők szerint ez még mindig nem mérvadó.
A földi irányítás végső megoldásként megpróbál egy parancsot küldeni, melynek célja, hogy a szonda egy olyan átjátszóját használja, melynek jeleit a marsjárók könnyebben észlelhetik, erre a hét végefelé kerülhet sor. Az űrügynökség azon is gondolkozik, hogy új állásba fordítsák a szonda nappaneljeit, azonban mivel nem tudják milyen irányba néz pontosan az MGS, ezért könnyen lehet, hogy egy ilyen művelet csak rontana a helyzeten.
A Mars Global Surveyort pontosan a 10. születésnapja előtt vesztették szem elől. 1996 november 6-án lőtték fel, majd 1997. szeptember 11-én állt pályára a Mars körül, elsőként alkalmazva a légfékezés, azaz a légköri súrlódás kiaknázásának technikáját pályájának kialakításához. Tudományos munkáját 1999 áprilisában kezdte. Eredetileg egy marsi éven át vizsgálta volna a bolygót - ez nagyjából két földi esztendőnek felel meg -, munkájának elismeréseként azonban a NASA négyszer hosszabbította meg küldetését.
Az utóbbi időben már mutatkoztak rajta az öregedés jelei. Egy törött szárnnyal, egy elromlott giroszkóppal és több más kisebb hibával végezte munkáját, melynek a számtalan felfedezés mellett főbb állomásai közé tartozik a jelenleg szolgálatot teljesítő és a jövő marsjáróinak szánt leszállóhelyek kiértékelése, az új egységek érkeztekor a légköri körülmények átfogó tanulmányozása, illetve az utóbbi időben a MGS átjátszó állomásként is szolgált a marsjárók és a felügyeletüket ellátó pasadenai Sugárhajtómű Laboratórium között.
Legutóbb, kedden az Opportunity marsjáró kísérelte meg befogni jeleit, eredménytelenül. Utoljára november 5-én sikerült egy nagyon gyenge jelet észlelni, ezzel végérvényesen lezárulni látszik a vörös bolygóra valaha küldött leghosszabb és legtermékenyebb küldetés.
Az előzetes vizsgálatok szerint egy nappanel lehet a bűnös, melynek meghibásodása miatt a szonda nem képes elegendő energiát termelni a kommunikációhoz. Ez persze még nem hivatalos jelentés, a mérnökök folyamatosan dolgoznak a hiba okának kiderítésén.
A kapcsolat helyreállításáért már szinte minden lehetséges megoldást végigzongoráztak, eredmény nélkül. A Mars Global Surveyor így is minden várakozáson felül teljesített, megfigyeléséből felfedezések sokasága eredt. Kamerájával több mint 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.
Hétfőn a keresésbe beszállt a NASA legújabb mars-szondája, a Mars Reconnaissance Orbiter is, ami kameráival vizuálisan igyekszik felfedezni elnémult társát. Az MRO három műszerét is csatasorba állította, így a csillagkövető, a környezetvizsgáló és a legerősebb, legnagyobb felbontással dolgozó kamerája is az MGS nyomai után kutatott. A 750 felvétel eddigi elemzése azonban nem hozott eredményt, bár a szakértők szerint ez még mindig nem mérvadó.
A földi irányítás végső megoldásként megpróbál egy parancsot küldeni, melynek célja, hogy a szonda egy olyan átjátszóját használja, melynek jeleit a marsjárók könnyebben észlelhetik, erre a hét végefelé kerülhet sor. Az űrügynökség azon is gondolkozik, hogy új állásba fordítsák a szonda nappaneljeit, azonban mivel nem tudják milyen irányba néz pontosan az MGS, ezért könnyen lehet, hogy egy ilyen művelet csak rontana a helyzeten.
A Mars Global Surveyort pontosan a 10. születésnapja előtt vesztették szem elől. 1996 november 6-án lőtték fel, majd 1997. szeptember 11-én állt pályára a Mars körül, elsőként alkalmazva a légfékezés, azaz a légköri súrlódás kiaknázásának technikáját pályájának kialakításához. Tudományos munkáját 1999 áprilisában kezdte. Eredetileg egy marsi éven át vizsgálta volna a bolygót - ez nagyjából két földi esztendőnek felel meg -, munkájának elismeréseként azonban a NASA négyszer hosszabbította meg küldetését.
Az utóbbi időben már mutatkoztak rajta az öregedés jelei. Egy törött szárnnyal, egy elromlott giroszkóppal és több más kisebb hibával végezte munkáját, melynek a számtalan felfedezés mellett főbb állomásai közé tartozik a jelenleg szolgálatot teljesítő és a jövő marsjáróinak szánt leszállóhelyek kiértékelése, az új egységek érkeztekor a légköri körülmények átfogó tanulmányozása, illetve az utóbbi időben a MGS átjátszó állomásként is szolgált a marsjárók és a felügyeletüket ellátó pasadenai Sugárhajtómű Laboratórium között.