Hunter

Újra vitázhatunk Jézus sírjáról

Filmesek és kutatók két ősi kőládát mutattak be, melyek állítólag Jézus és Mária Magdolna földi maradványait tartalmazták, a tudósok azonban kigúnyolták állításaikat, megalapozatlanak és a keresztény hit alapjaival ellentmondónak titulálva a Discovery Channel új dokumentumfilmjét.

A filmet nem kisebb név, mint az Oscar-díjas James Cameron jegyzi, bemutatóját március 4-én tűzi műsorára az amerikai Discovery. A "Jézus elveszett sírja" azt igyekszik bebizonyítani, hogy az 1980-ban Jeruzsálemben felfedezett sírban talált tíz kis kőláda Jézus és családja csontjait rejthették. Az egyik osszáriumon, más néven csontházon egy felírat is hirdeti, miszerint "Júda, Jézus fia" pihent benne, ami arra utal, hogy a messiásnak volt egy gyermeke. Simcha Jacobovici, a film rendezője elmondta, egy másik kőládán a "Mariamene" név olvasható, ami újabb bizonyíték arra, hogy a sír Jézusé és családjáé volt, a korai keresztény írásokban a Mariamene ugyanis Mária Magdolna neve volt. A New York-i sajtótájékoztatón bemutatott csontházak az izraeli hatóságok engedélyével kerültek ki az országból, emberi maradványokat nem tartalmaztak.


A két csontház a New Yorki sajtótájékoztatón

A leletek egészen pontosan 1980. március 28-án bukkantak elő, egy új lakókomplexum építése során a munkások találtak rá, nemsokára pedig megkezdődtek a hivatalos ásatások az izraeli hatóságok felügyelete mellett. A régészek tíz mészkőből készült csontházról számoltak be. Abban az időben, melyből a kőládák is származtak (i.e. 30 és i.sz. 70 között) Jeruzsálemben bevett szokás volt az elhunytak testét leplekbe csavarni, majd sziklába vájt sírkamrákban elhelyezni, ahol éveken át pihentek, míg végül a csontokat a most bemutatottakhoz hasonló csontházakba helyezték. A tíz ládából ötön az új testamentum kulcsfiguráinak neve áll: Jézus, Mária, Máté, József és Mária Magdolna, míg a hatodikon arámiai nyelven a fentebb említett Júda, Jézus fia felírat ékeskedik.

A lehetőség, hogy Jézusnak csontháza volt, szöges ellentétben áll a keresztény hit azon tézisével, miszerint Jézus feltámadt és felemelkedett a mennyekbe. A Biblia szerint Jézus teste három napot töltött a Szent Sír Templomban, Jeruzsálem óvárosában. A Cameron dokumentumfilmjében beazonosított temetkezési hely azonban Jeruzsálem déli részén fekszik, messze a templomtól.

1996-ban a BBC ugyanebben a témakörben már készített egy rövidfilmet, ennek állításait azonban a régészek ásták alá. Amos Kloner, az első régész, aki megvizsgálta a helyszínt azt tartja, hogy a filmesek elképzelései archeológiai mércével nem állják meg a helyüket, viszont felettébb nyereséges lehet számukra pénzügyi szemszögből. "Csak pénzt akarnak csinálni belőle" - összegzett tömören és velősen Kloner. "Szkeptikus vagyok ugyan, de nem vetem el a lehetőséget" - fogalmazott valamivel finomabban a sírt 1980-ban feltáró három régész egyike, Shimon Gibson.

A film állításai - ahogy korábban a Da Vinci kód is - kivívták a keresztény egyház vezetőinek tiltakozását, mondván az alkotók hipotézise igen kis súllyal bír. Stephen Pfann bibliatudós szerint eleve rosszul olvasták a csontházakra vésett neveket. A "Jézus" felírat szerinte valójában "Hanun", hozzátéve, hogy az ősi szemita írásokat közismerten nehéz kibetűzni, melyre Kloner azzal tromfolt rá, hogy a ládákon álló nevek a kor leggyakoribb zsidó nevei. Mivel a lelet már közel 30 éves így az is mond valamit, hogy eddig senki sem foglalkozott vele komolyabban - figyelmeztet William Dever, az Arizona Egyetem professzora, a közel-keleti archeológia és antropológia szakértője, aki immár 50 éve dolgozik együtt izraeli régészekkel.

A Discovery ugyanakkor tudományos bizonyítékokra, többek között a világ egyik vezető molekuláris genetikai laboratóriumának DNS elemzéseire és vezető tudósok tanulmányaira hivatkozva állítja, hogy a 2000 éves sír a Názáreti Jézus és családja maradványait rejti, ezáltal új fejezetet nyithat a bibliai régészet történetében. A tudományos csatorna külön oldalt is indított webhelyén, a www.discovery.com/tomb címen, ahol részletes információkkal várják az érdeklődőket.


Maga a sírhely Jeruzsálem Talpiot városrészében

A Discovery állítása szerint legalább négy vezető epigráfus működött közre a csontházak feliratainak megfejtésében. A helyszínen dolgozó csapat mintákat vett a Jézusénak és Mária Magdolnáénak tulajdonított csontházakból, DNS és vegyi elemzés céljából, amit később a kanadai Paleo-DNS Laboratóriumban dolgoztak fel Carney Matheson vezérletével. A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a csontházakban elhelyezett egyének nem álltak rokonságban, így ez alátámasztani látszik hogy egy pár lehettek, mivel a közös sírokban általában vérrokonokat vagy házastársakat helyeztek el, így kicsi az esélye, hogy két vadidegen került egymás mellé.

A film alkotói elismerik, hogy a nevek valóban gyakoriak és bárkié lehetnének, azonban statisztikailag minimálisnak tartják annak az eshetőségét, hogy ezek a nevek együtt máshol is felbukkanjanak. Ezt Andrey Feuerverger statisztikus és matematikus professzor számításaira alapozzák, mely hamarosan publikálásra kerül egy vezető szaklapban.

Nem messze az állítólagos Jézus sírhelytől egy második, érintetlen sírkamrára is rábukkantak, ezt azonban még csak egy robotkamerával vizsgálták meg. A kutatók szerint ez a nyughely újabb családtagok vagy tanítványok maradványait rejthetik, azonban ennek kiderítéséhez további ásatások és elemzések szükségesek. James Cameron szerint ők megtették, amit meg lehetett tenni, most már újra van min vitatkozni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #398
    Első részre: LOL, azt hiszem, itt be is fejezhetjük.

    Kérdésed: bizonyos szinten vélhetően igen. De ha a tudatos átélés nem csak egy passzív dolog, hanem ami ezt az átélést gyakorolja, "interaktív", és maga is befolyásolja a folyamatokat, akkor nem. Mindenesetre tény, hogy a magasabb szintű intelligencia-funkciók nem működnek tudatos döntések és kontroll nélkül.
  • AranyKéz #397
    << Csakhogy nem lehet. >>

    Dehogynem. Az más kérdés hogy túl lassú lenne ha megpróbálnánk.

    << Részünkről nincs ellenkezés, egyszerűen látjuk és tudomásul vesszük, hogy a tudatos átélést, és ha úgy teszik, a lelket nem lehet képletekbe zárni. >>

    Már miért is ne lehetne ? MINDENT képletekbe lehet zárni.

    És nem nagyon lett elmagyarázva kellően hogy miként, milyen módon akadályozza meg egy determinisztikus világ a tudatos átélést.

    << Az ellenkezés inkább a materialisták részéről figyelhető meg. >>

    Naná, mert nincs a spiritoemocinális pszicho-lélek-hablatysíkra semmilyen bizonyíték.

    ---

    Mondom, először az én egyik kérdésemet kéne megválaszolni: létezik intelligencia tudatos átélés nélkül ? (Természetesen az intelligenciába itt beletartozik a memória, a valóság lemodellezése és a modell alkalmazása, avagy interakció).
  • dez #396
    "Ha lehet szimulálni a világot gépen, akkor mindent lehet, beleértve az embereket is."

    Csakhogy nem lehet.

    "Egyékbént nem értem ezt a nagy ellenkezést az anyagi világgal szemben, meghogy miért akarják a "lelket" egy másik szintre helyezni. Miért lenne jobb, ha egy teljesen sztohasztikus (vagy istentuggya milyen tulajdonságú) világban lenne a lelkünk, ahelyett hogy ebben a - szabályok szerint folyó - világban lenne."

    Részünkről nincs ellenkezés, egyszerűen látjuk és tudomásul vesszük, hogy a tudatos átélést, és ha úgy teszik, a lelket nem lehet képletekbe zárni. Az ellenkezés inkább a materialisták részéről figyelhető meg.
  • AranyKéz #395
    << És ha maradnak olyan tényezők, amik a magasabb rendű élőlényekben kulcsszerepet játszanak, de mi nem tudjuk megfogni a lényegüket, hát akkor előjön a túl nagy fába esete. >>

    Ha lehet szimulálni a világot gépen, akkor mindent lehet, beleértve az embereket is.


    Egyékbént nem értem ezt a nagy ellenkezést az anyagi világgal szemben, meghogy miért akarják a "lelket" egy másik szintre helyezni. Miért lenne jobb, ha egy teljesen sztohasztikus (vagy istentuggya milyen tulajdonságú) világban lenne a lelkünk, ahelyett hogy ebben a - szabályok szerint folyó - világban lenne.
  • dez #394
    Amit te írsz, az inkább az éntudat. Saját magunk (de leginkább testünk, személyiségünk, tulajdonságaink, egónk) informális beazonosítása.

    Sejtem amúgy, ki írta, egy "kutyapárti", macskákkal szemben negatívan elfogult a tag. Elmondanám, hogy az én macskám is fel tudja magát ismerni a tükörben, mégpedig a klasszikus ellenőrzési mádszerrel igazolhatóan: ha épp nézi magát, és felülről rávilágítok egy lézerpointerrel a feje búbjára, úgy, hogy azt csak a tükörből láthassa, először "elcsodálkozik", majd megpróbálja lerázni magáról - miközben folyamatosan a tükröt nézni. Na persze egy kutyapártinak azért sem fedik fel magukat... :)

    Nem tudom, hogy egy vírust tudnak-e már tökéletesen szimulálni. De szerintem papucsállatkát mindenre kiterjedően egyelőre nem. És ha maradnak olyan tényezők, amik a magasabb rendű élőlényekben kulcsszerepet játszanak, de mi nem tudjuk megfogni a lényegüket, hát akkor előjön a túl nagy fába esete.
  • Tetsuo #393
    Az öntudat kifejezést az etológiából vettem, állatoknál figyelik úgy a fejlettség 1 fokát, h melyik tudja saját magát felismerni.. pl 1 macska soha nem fogja a tükörképét v bármely róla készült (mondjuk interaktív) reprodukciót beazonosítani, h Ő az; viszont 1 csimpánz v gorilla képes erre.

    Feltehetjük másfelől is az aktuális kérdést:
    Egy számítógép, a külvilág számára funkciókban (reakciókban, vagyis 1 teszttel kideríthetetlenül) teljesen helyettesíthet-e (majd valaha) 1 emebrt?
    Ha nem akkor 1 csimpánzt? Ha nem, akkor 1 krokodilt, ha nem akkor 1 csótányt, ha nem akkor 1 papucsállatkát, ha nem akkor 1 vírust?

    Szvsz utóbbi 2t már bizonyosan tudja 100%ban szimulálni, a többi csak idő kérdése..
  • dez #392
    Párszor már megvolt (régebben). De látom, nem sikerült megértened. Nem baj, nem vagy egyedül. Nem feltétlenül az a valós, amit átélünk, hanem az, hogy egyátalán átélünk valamit.
  • AranyKéz #391
    Egyébként kár, hogy az ember se látja át az "egészet" a dologból. Nagyon könnyen át lehet ám baszni veszteséges tömörítéssel.
  • AranyKéz #390
    << A szoftvereknél is a legfelső szintű logika egyszere láthatja az adatokat. Pl. egy játékban az egyes frame-ekben a világ frissítése logikailag egyszerre történik. >>

    Kivéve ha egyszerre csak 1 pályával, vagy 1 szektorral foglalkozik
  • AranyKéz #389
    << Ehhez képest az átélésünk valós, hiszen tapasztaljuk. >>

    Aham. Nyalj el gyorsan egy LSD-t.