Hunter

Géncsendesítés és legősibb fény ért Nobel díjat

Az orvosi és a fizikai Nobel díjat a molekuláris biológia, illetve a háttérsugárzással kapcsolatos kutatások elismeréseként itélték oda.


Andrew Z. Fire
Két amerikai tudós nyerte el az orvosi Nobel-díjat a molekuláris biológiát forradalmasító munkájuk elismeréseként, ami hamarosan hatékony genetikai orvosságokat eredményezhet.

A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint "a kutatópáros a genetikai információ áramlásának irányítására alkalmas alapvető mechanizmus felfedezéséért" kapta meg az arany emlékérmet és a díjjal járó 10 millió svéd koronát. Andrew Fire, a Stanford Egyetem professzora és Craig Mello, a Massachusetts Egyetem tudósa elmondhatja magáról, hogy minden idők leggyorsabban elismert kutatói lettek, már ami a felfedezés és a díjazás között eltelt időszakot illeti.

A Fire-Mello csapat 1997-ben fedezte fel, hogy két RNS molekulaszál segítségével képesek elnémítani bizonyos géneket egy sejt DNS-ében, így a gén nem fejtheti ki hatását a szervezetre.

A módszert RNS interferenciának (RNSi) nevezeték el, ami igen gyorsan egy rendkívül hasznos kutatási eszközzé nőtte ki magát, mivel lehetővé tette a genetika kutatói számára, hogy kikapcsolva a kívánt géneket megfigyeljék a következményeket, megállapítva a gén pontos szerepét.


Craig C. Mello
Az eltelt idő alatt az RNSi általánosan alkalmazott eszközzé vált, több ezer gén funkcióját mutatták ki vele, többek közt az izomproblémákért és a cukorbetegségért felelős géneket is sikerült kiszűrni a segítségével.

Az RNSi egy másik felfedezéshez is elvezetett. Bár az emberi test sejtjei csak egy RNS szálat tartalmaznak, rendelkeznek úgynevezett mikro-RNS-sel is, az RNS apró szakaszaival, ami szintén képes elnémítani bizonyos géneket, ezt azonban a test használja, feltehetőleg immunreakcióihoz. 2004-ben fedezték fel, hogy az egyik ilyen mikro-RNS mutációja okozza a cukorbetegséget.

Az RNSi és a mikro-RNS kutatások a gyógyszerek fejlődését szolgálják, a betegségeket okozó gének kiiktatása ugyanis olyan területeken is reményt adhat, ahol csak nagyon lassú vagy egyáltalán nincs előrelépés a kezelésekben. Ilyen többek közt a HIV és a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések. Fire a díj átvételekor hangsúlyozta, hogy a tudomány csapatmunka, az általuk az RNS alapú génelnémítás területén elért előrelépés számos más kutatócsoport munkáját is dicséri. Külön köszönetet mondott a tudományos társadalomnak azért a szemléletért, mellyel ötleteikhez és eredményeikhez szabad hozzáférést biztosítanak.

Szintén két tudós osztozik a fizikai Nobel-díjon. John C Mather, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusa és George F. Smoot, a Berkeley Egyetem professzora "a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) feketetest formája és anizotrópiájával" kapcsolatos munkájuk révén érdemelték ki a díjat.

A KMH a világegyetem legősibb fénye, körülbelül az ősrobbanást követően 380 000 évvel jött létre és mindent körülvesz. Mather és Smoot szerint a KMH jegyei sok mindent elárulnak a kozmosz evolúciójáról.


John C. Mather és George F. Smoot

A két tudós közös munkáját dicséri a NASA 1989-ben felbocsátott Cobe szondája, mely az első pontos méréseket szolgáltatta a KMH-ról. Utóbbit az ősrobbanás "visszhangjaként" emlegetik, és elméletileg az univerzum lehűlése során jött létre, ekkor jelentek meg az első hidrogén atomok is. A Cobe ingadozásokat fedezett fel a háttérsugárzásban, amit a világegyetem első szerkezeteinek, a galaxismagok kialakulásának tulajdonítottak.

Emellett a Cobe megmérte a háttérsugárzás hőmérsékletét is, ami 2.725 fokkal volt az abszolút nulla felett, ezért is észlelhető elsősorban az elektromágneses spektrum mikrohullámú tartományában. A csillagászok meggyőződése, hogy a KMH rengeteg információt rejt magában az univerzum eredetéről és sorsáról.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Gézu88 #23
    Ha megnőne az átlagéletkor az öregedést okozó gének kiktatásával, akkor maga a felnőtté válás folyamata is lassulna, mondjuk 40-50 évwes korunkra nőnénk fel teljesen, ha 200 évig élnénk. Tehát ez nem jelentene nagy előrelépést. Legalábbis bosszantó lenne, azonban nem okozna akkora túlnépesedést, mert a babák is hosszabb ideig fejlődnének nem 9 hónapig, ugyanis az ő fejlődésükbeni s annak a génnek van szerepe. Azonban a betegségek, főleg a halálosak, nagyobb mértékben fertőznék meg az embereket.
  • Krisztofóró #22
    Hát sajnos a sokadik vagyok a sorban, aki kommentálja ezt a cikket, de így legalább megadatott nekem a lehetőség, hogy az előző kommentek ismeretének fényében írhassak.

    Azt sem tudom, hol kezdjem.
    Elsőként azt akartam ideírni, hogy az interferáló RNS-ek nem közvetlenül a géneket némítják el, hanem a génekről képződő RNS-átiratokat, így nem jöhet létre az adott gén által kódolt fehérje, vagy fehérjerész megszintetizálása.

    Amint Nobel végrendeletét idéztétek, egyértelmű, hogy annak ítélik a díjat, akinek a legnagyobb értékű a felfedezése, illetve annak tartják azt.
    Tehát az kapja, akinek a legjobb ötlete van.

    A klasszikus fizika mára már kevés talányt tartogat, szerintem ezért van, hogy a fizikusok inkább a kvantummechanikában keresnek kihívást.

    Visszatérve a génekhez, az emberi élet meghosszabbítása nem csak azért nem lenne jó, mert így is túlszaporulat van, hanem mert a középkortól a legújabb korig az orvostudományok nagyon sokat fejlődtek, és a régen klasszikus haláloknak számító, egész populációkat érintő fertőző betegségeket néhány kivétellel (HIV/AIDS) eltörölték. Ezáltal megemelkedett az átlagéletkor, és jöttek az újabb gondok, mivel ha az ember tovább él, akkor a hosszú lappangási idővel rendelkező betegségek (ilyenek a daganatok, melyek kialakulásához mutációk sorozatára van szükség) időt kapnak a kialakulásra. Pl. ha teszem fel egy ember életidejét 100 évről 200 évre emelnék, meg kéne mondani a szívének, hogy "hé öreg, neked most kétszer tovább kell bírnod a strapát!" Így először a halált okozó betegségek kiküszöbölését kéne megoldani, ami láthatóan igencsak nehézkes.

    Egyébként ti hány embertől hallottátok már, hogy "úgy szeretnék 100 évig élni!"? Ha a gyerekeid megélik a 30 évet, esetleg még babázol az unoká(i)ddal egy pár évet, de ki akarna betegeskedni, meg napról napra azt látni, hogyan hagyja el régi ereje?
  • valamit #21
    tételezzük fel örökké élnénk, vagy akárcsak 400 évig mondjuk, az nagyon súlyos egyéb változásokkal is járna ám, nem állna meg ott. valószínűleg az 50+ év után jelentősen kezdene megnőni a népesség, megnőne a munkanélküliség, drágulnának az élelmiszerek, drágulnának az ingatlanok, 300 év fölött lenne a nyugdíjkorhatár, az emberek történelmi (de minden egyéb tudományos) ismeretei javulnának, a tudományos élet fellendülne, az emberélet felértékelődne, stb. Gyaníthatóan jó volna (nagyonnagyonnagyon jó), de kezelhetetlen mértékű változást hozna hirtelen, szóval ha lesz is ilyen szerintem majd csak több lépésben fogják kitolni a maximális életkort mindenkinek, hogy a világ tudjon hozzá alkalmazkodni. előbb mondjuk 130, aztán 160, 200, 240, stb.
  • GyuriX2572 #20
    Kíváncsi vagyok mennyi időnek kell eltelnie, ahhoz, hogy ezekek a felfedezéseknek a gyümölcsét valahogy a mindennapokban is kamatoztatni lehessen. (géngyógyítás / űrutazás)
  • drwho #19
    BiroAndras-nál a pont: ha valaki tanult valamit a sejtbiológiáról, az tudja, hogy még a mainapig nem tudjuk, hogy a programozott sejthatlált mi indítja el, de az idnulástól folyó mechanizmusokat ismerjük. A programozott sejthalál és a korlátozott replikációs készség egy célszerű dolog: ha egy sejt sokáig él, sokat tud mutálódni, a hibái csak nőnek. Ha ezek a hibák ráadásul új sejtekbe is másolódnak, az mégnagyobb baj. Ezt előzi meg a sejthalál és a korlátozott szaporodás, ui. az adott sejt képtelen bizonyos, ha jól emlékszem 23X i osztódást elvégezni, ha testi sejt. Ebből kiszámolták, hogy az elméleti küszöb olyan 120-130 év között van, ha jól emlékszem... Ha valamelyik sejtvonal többször szaporodik, mint megengedett volna vagy tovább él, mint megengedett, akkor beszélhetünk bizonyos esetekben rákról is. Ez lehet csupán korlátlan szaporodás képessége, vagyis a sejt számára "örök"-életé... szóval az egy sejt hosszabb élete a teljes szervezet számára veszélyes is, mutációs ráta nő...
  • BiroAndras #18
    "ha jól tudom már megoldották a problémát, egy kis kukac életét kb a 4x-esére növelték meg, és lehet hogy az embereknél is működne a dolog"

    Az ember egy hajszálnyival bonyolultabb, mint egy giliszta. És az öregedés egyébként sem csak egy tényezőn múlik.
  • dez #17
    Vélhetően nem csak ilyesmi miatt óvatosak. Hanem kissé elszabadulna a pokol, ha mindenki nekiállna kontárkodni, vagy visszaélni a megszerzett tudással.
  • dez #16
    "A mellékhatásokat pedig természetesen kellőképp ki kell kutatni."

    Sorra derülnek ki (de csak kis részéből lesz hír) gyógyszerek hosszabb távú súlyos mellékhatásai, amikre (elvileg) senki sem számított. Itt még nagyobb ilyesminek az esélye. Még nagyon sok mindent nem tudnak a test működéséről.
  • L3zl13 #15
    "Bár nem lenne szerencsés hirtelen mindenkinek odaadni a megoldást"

    Ezaz, inkább csak a gazdagok legyenek halhatatlanok...
    Nem gondolod, hogy pont ilyen megfontolások miatt vannak erős viták az emberi génkutatás körül. Talán azok az emberek tényleg nem olyan hülyék, akik legalábbis óvatosan kezelik a témát.
  • Szefmester #14
    ha jól tudom már megoldották a problémát, egy kis kukac életét kb a 4x-esére növelték meg, és lehet hogy az embereknél is működne a dolog ám mint tudjuk a "nagyon okos" emberek tiltják az emberi kísérleteket. Nehogy még valami előre lépés is legyen az ügyben. Bár nem lenne szerencsés hirtelen mindenkinek odaadni a megoldást, gondoljunk a hirtelen bekövetkező túlnépesedésre. Igaz az már most is jelen van, de ahhoz hogy valóban megnövlhessék az emberi élettartamot erős morális, és világnézeti változáson kellene átesnie mindenkinek.