Hunter
Géncsendesítés és legősibb fény ért Nobel díjat
Az orvosi és a fizikai Nobel díjat a molekuláris biológia, illetve a háttérsugárzással kapcsolatos kutatások elismeréseként itélték oda.
Két amerikai tudós nyerte el az orvosi Nobel-díjat a molekuláris biológiát forradalmasító munkájuk elismeréseként, ami hamarosan hatékony genetikai orvosságokat eredményezhet.
A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint "a kutatópáros a genetikai információ áramlásának irányítására alkalmas alapvető mechanizmus felfedezéséért" kapta meg az arany emlékérmet és a díjjal járó 10 millió svéd koronát. Andrew Fire, a Stanford Egyetem professzora és Craig Mello, a Massachusetts Egyetem tudósa elmondhatja magáról, hogy minden idők leggyorsabban elismert kutatói lettek, már ami a felfedezés és a díjazás között eltelt időszakot illeti.
A Fire-Mello csapat 1997-ben fedezte fel, hogy két RNS molekulaszál segítségével képesek elnémítani bizonyos géneket egy sejt DNS-ében, így a gén nem fejtheti ki hatását a szervezetre.
A módszert RNS interferenciának (RNSi) nevezeték el, ami igen gyorsan egy rendkívül hasznos kutatási eszközzé nőtte ki magát, mivel lehetővé tette a genetika kutatói számára, hogy kikapcsolva a kívánt géneket megfigyeljék a következményeket, megállapítva a gén pontos szerepét.
Az eltelt idő alatt az RNSi általánosan alkalmazott eszközzé vált, több ezer gén funkcióját mutatták ki vele, többek közt az izomproblémákért és a cukorbetegségért felelős géneket is sikerült kiszűrni a segítségével.
Az RNSi egy másik felfedezéshez is elvezetett. Bár az emberi test sejtjei csak egy RNS szálat tartalmaznak, rendelkeznek úgynevezett mikro-RNS-sel is, az RNS apró szakaszaival, ami szintén képes elnémítani bizonyos géneket, ezt azonban a test használja, feltehetőleg immunreakcióihoz. 2004-ben fedezték fel, hogy az egyik ilyen mikro-RNS mutációja okozza a cukorbetegséget.
Az RNSi és a mikro-RNS kutatások a gyógyszerek fejlődését szolgálják, a betegségeket okozó gének kiiktatása ugyanis olyan területeken is reményt adhat, ahol csak nagyon lassú vagy egyáltalán nincs előrelépés a kezelésekben. Ilyen többek közt a HIV és a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések. Fire a díj átvételekor hangsúlyozta, hogy a tudomány csapatmunka, az általuk az RNS alapú génelnémítás területén elért előrelépés számos más kutatócsoport munkáját is dicséri. Külön köszönetet mondott a tudományos társadalomnak azért a szemléletért, mellyel ötleteikhez és eredményeikhez szabad hozzáférést biztosítanak.
Szintén két tudós osztozik a fizikai Nobel-díjon. John C Mather, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusa és George F. Smoot, a Berkeley Egyetem professzora "a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) feketetest formája és anizotrópiájával" kapcsolatos munkájuk révén érdemelték ki a díjat.
A KMH a világegyetem legősibb fénye, körülbelül az ősrobbanást követően 380 000 évvel jött létre és mindent körülvesz. Mather és Smoot szerint a KMH jegyei sok mindent elárulnak a kozmosz evolúciójáról.
John C. Mather és George F. Smoot
A két tudós közös munkáját dicséri a NASA 1989-ben felbocsátott Cobe szondája, mely az első pontos méréseket szolgáltatta a KMH-ról. Utóbbit az ősrobbanás "visszhangjaként" emlegetik, és elméletileg az univerzum lehűlése során jött létre, ekkor jelentek meg az első hidrogén atomok is. A Cobe ingadozásokat fedezett fel a háttérsugárzásban, amit a világegyetem első szerkezeteinek, a galaxismagok kialakulásának tulajdonítottak.
Emellett a Cobe megmérte a háttérsugárzás hőmérsékletét is, ami 2.725 fokkal volt az abszolút nulla felett, ezért is észlelhető elsősorban az elektromágneses spektrum mikrohullámú tartományában. A csillagászok meggyőződése, hogy a KMH rengeteg információt rejt magában az univerzum eredetéről és sorsáról.
 Andrew Z. Fire |
A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint "a kutatópáros a genetikai információ áramlásának irányítására alkalmas alapvető mechanizmus felfedezéséért" kapta meg az arany emlékérmet és a díjjal járó 10 millió svéd koronát. Andrew Fire, a Stanford Egyetem professzora és Craig Mello, a Massachusetts Egyetem tudósa elmondhatja magáról, hogy minden idők leggyorsabban elismert kutatói lettek, már ami a felfedezés és a díjazás között eltelt időszakot illeti.
A Fire-Mello csapat 1997-ben fedezte fel, hogy két RNS molekulaszál segítségével képesek elnémítani bizonyos géneket egy sejt DNS-ében, így a gén nem fejtheti ki hatását a szervezetre.
A módszert RNS interferenciának (RNSi) nevezeték el, ami igen gyorsan egy rendkívül hasznos kutatási eszközzé nőtte ki magát, mivel lehetővé tette a genetika kutatói számára, hogy kikapcsolva a kívánt géneket megfigyeljék a következményeket, megállapítva a gén pontos szerepét.
 Craig C. Mello |
Az RNSi egy másik felfedezéshez is elvezetett. Bár az emberi test sejtjei csak egy RNS szálat tartalmaznak, rendelkeznek úgynevezett mikro-RNS-sel is, az RNS apró szakaszaival, ami szintén képes elnémítani bizonyos géneket, ezt azonban a test használja, feltehetőleg immunreakcióihoz. 2004-ben fedezték fel, hogy az egyik ilyen mikro-RNS mutációja okozza a cukorbetegséget.
Az RNSi és a mikro-RNS kutatások a gyógyszerek fejlődését szolgálják, a betegségeket okozó gének kiiktatása ugyanis olyan területeken is reményt adhat, ahol csak nagyon lassú vagy egyáltalán nincs előrelépés a kezelésekben. Ilyen többek közt a HIV és a különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések. Fire a díj átvételekor hangsúlyozta, hogy a tudomány csapatmunka, az általuk az RNS alapú génelnémítás területén elért előrelépés számos más kutatócsoport munkáját is dicséri. Külön köszönetet mondott a tudományos társadalomnak azért a szemléletért, mellyel ötleteikhez és eredményeikhez szabad hozzáférést biztosítanak.
Szintén két tudós osztozik a fizikai Nobel-díjon. John C Mather, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusa és George F. Smoot, a Berkeley Egyetem professzora "a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) feketetest formája és anizotrópiájával" kapcsolatos munkájuk révén érdemelték ki a díjat.
A KMH a világegyetem legősibb fénye, körülbelül az ősrobbanást követően 380 000 évvel jött létre és mindent körülvesz. Mather és Smoot szerint a KMH jegyei sok mindent elárulnak a kozmosz evolúciójáról.
John C. Mather és George F. Smoot
A két tudós közös munkáját dicséri a NASA 1989-ben felbocsátott Cobe szondája, mely az első pontos méréseket szolgáltatta a KMH-ról. Utóbbit az ősrobbanás "visszhangjaként" emlegetik, és elméletileg az univerzum lehűlése során jött létre, ekkor jelentek meg az első hidrogén atomok is. A Cobe ingadozásokat fedezett fel a háttérsugárzásban, amit a világegyetem első szerkezeteinek, a galaxismagok kialakulásának tulajdonítottak.
Emellett a Cobe megmérte a háttérsugárzás hőmérsékletét is, ami 2.725 fokkal volt az abszolút nulla felett, ezért is észlelhető elsősorban az elektromágneses spektrum mikrohullámú tartományában. A csillagászok meggyőződése, hogy a KMH rengeteg információt rejt magában az univerzum eredetéről és sorsáról.