Hunter

Szeptem­ber­ben érkezhet a "bolygó" definíciója

Az utóbbi évtizedben a csillagászati eszközök fejlődésével egyre több jelentős mérettel rendelkező objektumot fedeznek fel a Naprendszer határmezsgyéjén, melynek köszönhetően többször is felmerült a kérdés, mit is nevezhetünk bolygónak, hol a határ és milyen paramétereket kell figyelembe venni az újonnan felbukkanó objektumok kategorizálásánál.

Legutóbb a 2003 UB313 bejelentése után csaptak össze a csillagászok, amikor Mike Brown a Caltech részéről az általa felfedezett, nagyjából Plútó méretű objektumot bolygónak szerette volna minősíttetni, amire kollégái azzal támadták, hogy ilyen erővel tucatnyi más objektum is megkaphatná a bolygó címet, sőt idővel már az sem lesz nagy szó, ha megtalálják a Naprendszer századik bolygóját.

Az 1990-es évek végétől kezdve jó pár olyan objektumot felfedeztek, melyek gömb alakúak, és a Nap körül keringenek. Ez a két tulajdonság évszázadokon át elég volt ahhoz, hogy egy égitest elnyerje a bolygó titulust, az utolsó, a Plútó azonban már sokak szerint határesetnek számít, de egyelőre birtokolja a címet.


Szeptemberben viszont megtörténhet az, amire már sokan számítanak, a Plútót megfoszthatják címétől. A Nemzetközi Csillagász Szövetség augusztusban, prágai ülésén terjeszti elő azokat a paramétereket, melyek alapján a bolygók megkülönböztethetők lesznek a kis, kerek objektumoktól. Ha a csillagászok elfogadják az előterjesztést, akkor elvileg szeptemberben már közzétehetik a bolygók definícióját, ám ez egyáltalán nem biztos, tekintve, hogy maga az előterjesztés is több mint egy éven át készült.

Miután a csillagászoknak nem sikerült megegyezniük a témában, egy új bizottság vette át a feladatot, melyben történészek és pedagógusok kaptak helyet, az ő elképzelésükről azonban még csak találgatások vannak. Pillanatnyilag nem tudni, hogy az előterjesztésre váró definíció csak a tömeget foglalja-e magában - ami valóra válthatja Mike Brown álmát és a 2003 UB313 több tucat társával csatlakozik a kilencekhez -, vagy belekombinálják a pálya alakját és a Naptól való távolságát.

A döntés értelmében vagy át kell majd írni a tankönyveket, vagy bolygók egész hada árasztja el a Naprendszert - mindenesetre visszatekintve a történelembe, az előbbi eshetőség tűnik a nehezebben kivitelezhetőnek. A Nemzetközi Csillagász Szövetség azonban weboldalán egyértelműen úgy fogalmaz, hogy 2006 szeptemberében közzéteszik a "bolygó" meghatározását, tehát így vagy úgy, de pont kerül a vita végére.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • HUmanEmber41st #78
    Így van, miért problema, ha át kell minősíteni 1-2 égitestet?
    És lehet, h az Oort felhőben is van 1-2 akár Mars méretű bolygó..
    Még minden lehetséges...
  • ZilogR #77
    Az asztalt vertem, úgy röhögtem! Gratulálok, de tényleg!

    A magyar nyelvvel is van gond azért - részbe ezen vitázunk. Nálunk a "bolygó" és a "kisbolygó" szó enyhén bezavar.

    -=ZR=-

    "Mancikanéni és az orángután...", nagyon jó...!
  • brueni #76
    amíg fent van és/vagy húzza a csíkot, meteor
    ha már leért és nem mozog, akkor meteorit...
  • [NST]Cifu #75
    Javítsatok ki ha tévedek, de az aszteroida és a kisbolygó egy és ugyanaz, tudtommal.

    Nem tévedés, a legkisebb űrbéli testek a mikrometeoritok, a nagyobbak a meteor (néhány km-es nagyságig), utána jönnek a kisbolygók, és végül a bolygók. Én úgy tudom, hogy a meteor, a meteorid és a meteorit ugyanazt jelenti, vagyis egy űrben keringő viszonylag kis méretű kő(vagy fémes)darab, ami akár egy porszem nagyságú is lehet.

    Egy másik értelmezés szerint meteorit az a világűrből a Földre zuhant testeket jelöli.


    Ezt nem értem, mi az hogy nehezen kezelhető? A felfedezett kisbolygókat most is nyilvántartják.


    Nehezen kezelhető, ha lesz mondjuk 100+ darab bolygó például a naprendszerben, nemcsak a laikusok számára (tanár az órán pár évtized múlva: "Gyerekek, ugyan jelenleg 115 bolygót ismerünk a naprendszerünkben, de nektek csak 8 nevét kell megtanulnotok"), de a csillagászok, és a politikusok számára is.

    A megfogalmazás pontossága nagyon fontos, hiszen a jövőben (hacsak nem tör ki a Star Trek-féle ideális társadalom) minden, a világűr felhasználását meghatározó nemzetközi egyezmény ezzel a jelzővel fog majd hivatkozni rá.

    Én is ezt mondom, legyen egy elfogadott mérethatár. De ha valami az Oort felhőben van és kimeríti egy bolygó feltételeit, miért kizárható? Amúgy ha az alsó határt meghúzzák, az is lehet, hogy 8 bolygónk lesz és kész.

    Én ezt a 8 bolygós felállást látnám szívesen, de ez egyéni szoc.problem. :)
    Az Oort-felhő már túl messze van a Naptól, és nem is tudunk róla eleget ahhoz, hogy belevegyük a meghatározásba, tehát az én verzióm sem tökéletes, de úgy vélem valószínűtlen, hogy az Oort-felhőben lévő égitestek nagyobb méretet elérhetnek.
  • Deer #74
    Javítsatok ki ha tévedek, de az aszteroida és a kisbolygó egy és ugyanaz, tudtommal. De ha egy "fő"bolygó befogja már holdnak hívják, ha becsapódik akkor meteornak/meteoritnak. (Azt mindig keverem, hogy melyik esetben meteor és melyik esetben meteorit.) Azután ott vannak még az üstökösök is, amelyekről nemrég derült ki, hogy távolról sem olyan szilárdak, sőt. (Deep Impact Nasa misszió.)
    A Föld típusú az M-es. (Star Trek ;) )

    "Egyébként a fő probléma szerintem a sok bolygóval az (márpedig ha a Plutó lesz a választópont, akkor lesz egypár plusz bolygó), hogy nehezen "kezelhető", ráadásul miért pont a Plutó a viszonyítási alap? "

    Ezt nem értem, mi az hogy nehezen kezelhető? A felfedezett kisbolygókat most is nyilvántartják.

    "Nekem akkor már szimpatikusabb az a nézet, hogy az alapvető meghatározásokon (nincs saját fénye, stabil pályán kering a csillag körül, stb.) túl legyen egy mérethatár, valahol a Merkúr és a Plutó között (mondjuk 3000 km), illetve legyen meghatározva, hogy csak a "belső" égitestek sorolandóak ide (tehát például az Kuiper-öv béli vagy az Oort-felhőben találhatóak ne kerüljenek bele). "

    Én is ezt mondom, legyen egy elfogadott mérethatár. De ha valami az Oort felhőben van és kimeríti egy bolygó feltételeit, miért kizárható? Amúgy ha az alsó határt meghúzzák, az is lehet, hogy 8 bolygónk lesz és kész.
  • brueni #73
    el kell szakadni a fizikai paraméterektől. se a tömeg,se a térfogat nem megfelelő. mert ha tömeg, akkor miért nem térfogat és fordítva. ugyanígy esik ki a sűrűség is. akár fajlagos,akár nem.

    sztem nem lehet egy kategóriát felállítani.

    legyenek A-B-C-D-E-F-G-H-I-J-K-L-M-N-O-P-Q-R-S-T-U-V-X-Y-Z típusú bolygók

    kb ugyanaz mint a bogarakkal. nem lehet mindenre, ami pici, van hat lába, kitines azt mondani, hogy bogár. van típusa, osztálya, faja, stb.

    a bolygókat is lehetne rendszerezni. egy idő után mindenki megtanulná, hogy egy A-típusú bolygó kb. olyan mint a föld. egy D- típusú bolygón nincs légkör, egy G- típusó csak gázból áll, a K-típusú már ilyen-olyan kisbolygó, vagy ojjjektum...vagy...stb....stb...

    na és mi van akkor, ha át kell írni a könyveket? most is minden évben átírják. pár év alatt hozzászokunk, a gyerekeink megtanulják, továbbadják. így fejlődünk, vagy mifene...

    rosszul látom?
  • [NST]Cifu #72
    A kisbolyók nem tartoznak bele a klasszikus bolygó kategóriába, átmenetek a "nagy" bolygók és az aszteroidák között, eddig a legnagyobb kisbolygó a Ceres, ami 1023 km átmérőjű. Véleményem szerint pont az a baj a Kuiper-övvel és az Oort-felhővel is, hogy ugyan "lazább", de végülis ugyanaz, mint a Mars és Jupiter pályája között húzódó kisbolygóövezet.
  • virzlovsky #71
    Már nem azért, de
    1. szerintem egy gömb alakú világ (aminek még holdja is van), amely saját pályán kering a nap körül, egyértelműen bolygónak tekintendő.
    2. szerintem tök mindeggy, hogy az a bolygó hol van, közel a naphoz, távol az Oort felhőben, az akkor is bolygó(mint pl.: a ponty egy hal, attól függetlenül, hogy a folyóban úszkál, vagy Mancikanéni sütőjében sül.
    3. ha a Pluto nem bolygó, akkor nevezzék át a kisbolygóövezetet is pl. kis törmelék övezetnek, mert logikus, hogy a kisbolygó övezetben bolygónak is lennie kell(a nevéből adódóan)!!
    4. vagy az a probléma, hogy nem tudtuk felfedezni még az összes bolygót a naprendszerben és ez már ciki ennyi gukkerolás után? A világegyetem pont ettől szép, hogy nem tudjuk....
    Most mit szólnátok, ha valaki arra hivatkozva, hogy túl sok ember van, és ezért nincs kedve nyilvántartásba venni mindenkit, azt mondaná, hogy 8 ember van a földön, többi csak orángután.
  • [NST]Cifu #70
    Miért a tömeg a lényeg, és miért nem a méret?

    Egyébként a fő probléma szerintem a sok bolygóval az (márpedig ha a Plutó lesz a választópont, akkor lesz egypár plusz bolygó), hogy nehezen "kezelhető", ráadásul miért pont a Plutó a viszonyítási alap?

    Nekem akkor már szimpatikusabb az a nézet, hogy az alapvető meghatározásokon (nincs saját fénye, stabil pályán kering a csillag körül, stb.) túl legyen egy mérethatár, valahol a Merkúr és a Plutó között (mondjuk 3000 km), illetve legyen meghatározva, hogy csak a "belső" égitestek sorolandóak ide (tehát például az Kuiper-öv béli vagy az Oort-felhőben találhatóak ne kerüljenek bele).
  • halgatyó #69
    A gázburokban NEM indul be a fúzió. Esetleg a középpont környékén. Bár a Jupiter ehhez a számítások szerint túl kicsi tömegű.

    Azt azonban nem tudjuk, hogy a plussz belső hője miből származik (pontosabban: én nem tudom)